 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
 |
- Szőcs Géza tapasztalatai - 2. folyt.
|
- Az előbb kimondtad azt a két nagy szót, hogy történelmi
periódus Magyarország életében. Nyugaton többnyire reformfolyamatnak
nevezik, amikor Magyarországról beszélnek, Lengyelországról, adott
esetben a Szovjetunióról is.
Ami érdekelne, hogy véleményed szerint mi a motorja
tulajdonképpen ennek a folyamatnak? Mi az, ami hajtja előre? A
társadalom nem aktivizálódott még olyan mértékben, hogy a társadalmi
motorra lehetne hivatkozni. Megkockázatatom a magam véleményét: én
úgy érzem, hogy az indító erő feltétlenül az volt, ha ezt erőnek
lehet nevezni: a párt önbizalmának a széthullása, szétesése, a
hatalom önbizalmának a végzetes megingása. És ez indította el, és
még ma is jelentős részben ez az egyik erő, ami ezt a folyamatot
előre viszi. Mi a te véleményed?
- Kétségtelenül egyik tényezője annak az átalakulásnak, ami ott
történik most, a párt önbizalomvesztése. Emellett még nagyon sok
olyan faktort lehetne megnevezni, amely elképzelhető, hogy részt
vesz ennek a folyamatnak a hátterében. Elképzelhető, hogy még nagyon
sok hasonló tényezőt meg tudnánk nevezni. Ha nagyon őszinte akarok
lenni, azt kell mondanom, hogy nem tudom, hol húzódnak a társadalom
tartalékai. Én elhittem azt, amit az ellenzék és az emigráció
mondott. Elhittem, hogy ezt a társadalmat depolitizálták apró kis
juttatásokkal, konzum-javakkal, konzum-értékekkel megvásárolták.
Elhittem azt, hogy ennek a társadalomnak már van
veszítenivalója, és ezért nem alkalmas egy forradalmi átalakulás
hordozójának lenni. Elhittem, hogy az átlagéletkora már túl öreg
ahhoz, hogy egy forradalom országa lehessen, mert vannak ilyen
elméletek is, hogy minél kisebb egy országban az átlagéletkor, annál
valószínűbb egy forradalmi folyamat létrejötte. Nos, mindezt
elhittem másokkal együtt, akiket gondolom, hogy ugyanolyan
meglepetésként ért az, hogy a társadalom egy ilyen politikai
tetszhalál állapotából képes volt talpra állni, rosszul használtam a
múlt időt: képes. Ezekben a pillanatokban áll talpra. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|