 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
 |
Japán beruházások - Lengyelország/Magyarország (1.r.)
|
Tokió, 1989. augusztus 2. szerda (Reuter) - A japán cégek új szemszögből vizsgálják jelenleg beruházásaik lehetőségét Lengyelországban és Magyarországon, miután az ezen orrszágokban folyó reformok támogatására hívtak fel a nyugat-európai államok kormányai. Ám - írják tokiói elemzők - nem valószínű, hogy a két kelet-európai államot a japán vállalatok most egycsapásra beruházásokkal árasztják el.
Fontos lépésnek nevezik, hogy mindkét kelet-európai ország
felülvizsgálta a külföldi beruházások rendszerét, és az
gyakorlatilag kész a japán cégek vegyes vállalkozásaira. Ugyanakkor
megjegyzik: ez önmagában azonban még nem elég ahhoz, hogy a japán
vállalatok azonnal be akarjanak ruházni a két kelet-európai
államban.
A Reuter jelentés emlékeztet azokra a közelmúltbeli
fejleményekre, amelyek a két országot érintették, nem utolsó sorban
a 24 fejlett ipari állam képviselőinek brüsszeli találkozójára, majd
megállapítja: Lengyelország és Magyarország tudatta, hogy a
reformokhoz nyugati technológiára és beruházásokra van szükségük. A
beruházások tekintetében a japán cégek jelenleg kedvezőbbnek
tekintik Magyarországot, annak ellenére, hogy piaca kisebb, mint
Lengyelországé. ,,Magyarországnak jelenleg enyhébbek a gondjai, és
hosszabb ideje kisérletezik a nyitott piaccal. Ám kérdés: mikorra
viszi ezt sikerre,, - vélekedett az egyik japán elektronikai cég
szakértője.
Már öt japán-magyar vegyes vállalat jött létre, a Suzuki autók
magyarországi gyártásának ügye is még napirenden van. Ugyanakkor
ezideig egyetlen japán-lengyel vegyes vállatot sem hoztak létre -
jegyzi meg a reuter, bár - idéz egy japán illetékest - a Daihatsu
autógyár hajlandó újból tárgyalásokat kezdeni gépkocsiösszeszerelő
üzem exportjáról, amennyiben ezt Varsó kérné. Lengyelországnak 39
milliárd dolláros külföldi adóssága van és a tartós belpolitikai
válság lehűti a japánok lelkesedését a beruházásokat illetően -
jelentették ki japán vállatatok képviselői. (folyt.)
1989. augusztus 2., szerda 18:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|