 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
 |
főcím: Milyen üzlet a könyv? cím: Beszélgetés a Kossuth Kiadó terveiről
|
Budapest, 1989. április 12. szerda (MTI-Press)
Az aluljárók, az előcsarnokok védett környezetéből a szabad ég
alá költöztek az alkalmi könyvárusok. A tavasz jele ez, vagy amit
szívesen hinnénk: a gondolat, az írott szó konjunktúrájáé? A
nehezedő élet, a sokszorosan megfontolt kiadások mindennapos
valóságára, úgy tűnik, fittyet hánynak a könyvesek - kiadók és
eladók - mert tudják, hogy a könyv manapság már nemcsak a "tudás
forrása", hanem üzlet is?
Csakugyan üzlet? - Ezt kérdeztük a
korábban elsősorban politikai kiadványairól ismert Kossuth Kiadó
helyettes igazgatójától, Csibra Istvántól.
- A könyv nem csak üzlet, legalábbis számunkra. Mi továbbra is
politikai kiadói alapfeladatainknak szeretnénk eleget tenni. Ez
pedig bizony költséges dolog. Legfeljebb annyi a változás, hogy
mivel a dotáció csökken, mi is megjelentethetünk "piacos" könyveket,
hogy önfinanszírozással hozzájáruljunk működésünk feltételeinek
megteremtéséhez. S további változás, hogy a nyilvánosság új,
korszerűbb értelmezésének megfelelően olyasmit is kiadunk, amiről
korábban nem lehetett szó.
- A zárt, korlátozott számban, bizalmasként kiadott irodalomról
van szó?
- Arról is. Úgy döntöttünk, hogy többet előveszünk azok közül a
publikációk közül, amelyek a nagyközönség számára nem voltak
hozzáférhetőek, s amelyek iránt ma is él az érdeklődés.
- Pontosan mely könyveket érint ez a döntés?
- Pillanatnyilag vagy egy tucat kiadványt készítünk elő. Ez
egyébként azt is jelenti, hogy a korábbi, gyakran hevenyészett
fordításokat át kell fésülni, s meg kell szerezni a kiadási jogot. A
késés tehát technikai jellegű. Gyorsítani kívánjuk a munkát, ám
semmiképpen sem felületessé tenni. Nyilvánosságra szánt kiadvány
esetében megnő a kiadás felelőssége is. Megjelentetjük például
Herbert Marcuse Az egydimenziós ember című könyvét, amely az 1968-as
nyugat-európai diákmegmozdulások ideológiai támasza volt.
Szerkesztés alatt van Teller Ede Hirosíma hagyatéka, Karl Mannheim
Ideológia és utópia, továbbá Eduard Bernstein A szocializmus
előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai című kötete.
Megszereztük a kiadói jogot a szovjet múltat, a sztálinizmus
rémtetteit tárgyaló olyan könyvekre, mint Trockij önéletrajza és
naplója, mely sajátos korrajz is egyben. (folyt.)
1989. április 12., szerda 10:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|