 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. február 28., kedd - Az Országgyűlés ipari bizottsága keddi ülésén, a Parlamentben szükségesnek ítélte a sztrájk törvényi szabályozását, az átalakulási törvény megalkotását, nem foglalt viszont állást a Budapest-Bécs Világkiállításról elhangzott tájékoztatót illetően.
Az ipari bizottság a sztrájkról szóló törvénytervezet ,,B,,
változatát támogatta, amely lehetővé tenné, hogy ne csak a
szakszervezetek, hanem a dolgozó kollektívák is kezdeményezhessenek
sztrájkot, s biztosítaná a szolidaritási sztrájk jogát. A testület
egyetértett a szolidaritási sztrájk esetére olyan biztosítási
rendszer kiépítésével, amely fedezné a munkáltatók veszteségét, ha
dolgozóik csatlakoznak a munkabeszüntetéshez.
A képviselőket Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal
elnöke tájékoztatta a munkaügyi kormányzat álláspontjáról, s a
törvénytervezet eddigi vitája során felmerült ellentétes nézetekről.
Elmondta, hogy a társadalmi szervezetek többségének véleménye
szerint most nem az a legsürgetőbb, hogy törvény szabályozza a
sztrájkot, hanem sokkal inkább az: teremtsék meg a
munkabeszüntetések megelőzéséhez az érdekegyeztetés feltételeit. A
vitában felszólaló bizottsági tagok többsége nem tartotta sokáig
halaszthatónak a sztrájktörvény megalkotását. Egyrészt csatlakozott
az ENSZ emberi jogokról szóló alapokmányához, amikor Magyarország
erre kötelezettséget vállalt, másrészt pedig a jogállamiság
megteremtéséhez szükséges a sztrájk törvényi szabályozása is. Erről
szólt egyebek között Morvay László (Budapest) és Kovács Károly
(Budapest) képviselő. Felvetődött olyan javaslat is, hogy a
törvénytervezetet két olvasatban tárgyalja az Országgyűlés. Ezzel az
az állásponttal többen is egyetértettek, például Tollár József (Zala
megye) és Sasvári József (Komárom megye) képviselő. A bizottság
ebben a kérdésben végül is nem foglalt állást.
Gágyor Pál (Budapest) képviselő véleménye szerint, ha a sztrájk
meghaladja egy munkahely kereteit, akkor a tárgyalásokba be kellene
vonni az Országos Érdekegyeztető Tanácsot is. Ebben a testületben
egyaránt jelen vannak a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek
képviselői. Ezt a javaslatot Halmos Csaba jónak tartotta, de mint
mondta, arra most még nincs meg a lehetőség, hogy a
törvénytervezetben is szerepeltessék, mert az OÉT működése még nem
kiforrott, tagjai most keresik helyüket az érdekegyeztetés
rendszerében. (folyt.köv.)
1989. február 28., kedd 17:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|