|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly interjúja a TANJUG hírügynökségnek (2.rész)
|
Szocializmuskép - Soha egyetlen párt sem mondhat le a vezető szerepéről - jelentette ki Grósz arra a kérdésre adott válaszában, hogy az MSZMP a többpártrendszer kezdeményezésével tudatosan átengedi-e a hatalom egy részét másoknak. A már más kérdés , hogy sikerül-e törekvését érvényesítenie. Az MSZMP vezetése és remélem a párttagsága is úgy ítéli meg, hogy a párt képes megőrizni vezető szerepét. Ugyanakkor nem kívánja megtartani a hatalom gyakorlásának monopóliumát, hanem - vezető szerepének megőrzése mellett - hatalmi rendszerbe másokat is be kíván vonni. Erre már van példa: az Elnöki Tanács elnöke, a művelődési miniszter, valamint a Tervhivatal államtitkára pártonkívüliek, s ez régebben elképzelhetetlen volt. Tehát a hatalom gyakorlásának megosztásáról már ma is beszélhetünk, de nem az általunk kívánt mértékben. Az ország új alaptörvényének bevezetőjében szólunk majd a szocializmusról - mondotta Grósz -, ám szocialista törekvéseink inkább az alkotmány egészének szelleméből fognak következtetni, mint egyetlen kijelentésből. Szocialista államot akarunk, de Magyarországon még nincs szocializmus. Számunkra tehát ez cél, nem pedig meglévő eredmény. - A szocializmuskép változik, mégpedig - véleményem szerint - két okból - hangsúlyozta a főtitkár. Az egyik az, hogy a felszabadultan gondolkodó emberek nem fogadják el többé a szocializmus leegyszerűsített felfogását, amely oly sokáig uralkodott a Szovjetunióban. A másik ok, hogy a szocializmus eszményeinek szolgálatában nem alakult ki olyan korszerű intézményrendszer - a szocializmus nagy tragédiája ez - amely a szocialista törekvéseket gyakorlattá tudta volna változtatni. Bár másodrangú dolog, mégis megemlítem, hogy a szocializmusra nagy tehertételt jelentett az a sok középszerű ember, aki a szocializmus nevében gyakorolta a hatalmat, s ezáltal kompromittálta az eszmét. - Jelenleg nem lehet olyan szocializmusképet megrajzolni, amely minden országra érvényes. Lehet azonban néhány olyan vonást körvonalazni, amely a szocializmust, mint eszmerendszert, megkülönbözteti minden más rendszertől. Ezek között említeném - nem biztos, hogy mindenki egyetért velem -, hogy a szocializmus egy vegyes tulajdonú társadalom, amelyben az állami, a szövetkezeti és magántulajdonok egyaránt jelen van - de az állami és szövetkezeti tulajdon alkotja a többséget. Hasonlóképpen alapvető jelenségnek tartom, hogy megszünteti az emberek esélyegyenlőtlenségét. (folyt.)
1989. február 26., vasárnap 09:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|