|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
|
főcím: Milyen üzlet a könyv? cím: Beszélgetés a Kossuth Kiadó terveiről
|
Budapest, 1989. április 12. szerda (MTI-Press) Az aluljárók, az előcsarnokok védett környezetéből a szabad ég alá költöztek az alkalmi könyvárusok. A tavasz jele ez, vagy amit szívesen hinnénk: a gondolat, az írott szó konjunktúrájáé? A nehezedő élet, a sokszorosan megfontolt kiadások mindennapos valóságára, úgy tűnik, fittyet hánynak a könyvesek - kiadók és eladók - mert tudják, hogy a könyv manapság már nemcsak a "tudás forrása", hanem üzlet is? Csakugyan üzlet? - Ezt kérdeztük a korábban elsősorban politikai kiadványairól ismert Kossuth Kiadó helyettes igazgatójától, Csibra Istvántól. - A könyv nem csak üzlet, legalábbis számunkra. Mi továbbra is politikai kiadói alapfeladatainknak szeretnénk eleget tenni. Ez pedig bizony költséges dolog. Legfeljebb annyi a változás, hogy mivel a dotáció csökken, mi is megjelentethetünk "piacos" könyveket, hogy önfinanszírozással hozzájáruljunk működésünk feltételeinek megteremtéséhez. S további változás, hogy a nyilvánosság új, korszerűbb értelmezésének megfelelően olyasmit is kiadunk, amiről korábban nem lehetett szó. - A zárt, korlátozott számban, bizalmasként kiadott irodalomról van szó? - Arról is. Úgy döntöttünk, hogy többet előveszünk azok közül a publikációk közül, amelyek a nagyközönség számára nem voltak hozzáférhetőek, s amelyek iránt ma is él az érdeklődés. - Pontosan mely könyveket érint ez a döntés? - Pillanatnyilag vagy egy tucat kiadványt készítünk elő. Ez egyébként azt is jelenti, hogy a korábbi, gyakran hevenyészett fordításokat át kell fésülni, s meg kell szerezni a kiadási jogot. A késés tehát technikai jellegű. Gyorsítani kívánjuk a munkát, ám semmiképpen sem felületessé tenni. Nyilvánosságra szánt kiadvány esetében megnő a kiadás felelőssége is. Megjelentetjük például Herbert Marcuse Az egydimenziós ember című könyvét, amely az 1968-as nyugat-európai diákmegmozdulások ideológiai támasza volt. Szerkesztés alatt van Teller Ede Hirosíma hagyatéka, Karl Mannheim Ideológia és utópia, továbbá Eduard Bernstein A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai című kötete. Megszereztük a kiadói jogot a szovjet múltat, a sztálinizmus rémtetteit tárgyaló olyan könyvekre, mint Trockij önéletrajza és naplója, mely sajátos korrajz is egyben. (folyt.)
1989. április 12., szerda 10:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Beszélgetés 2.
|
Eseményszámba megy a már világhírű Medvegyev-mű, az Ítéljen a történelem magyar kiadása, mely szintén nálunk lát napvilágot. A sokáig hallgatásra ítél szovjet szerző könyvét méltán tekintik a Sztálinról szóló irodalom alapkönyvének. Maga a szerző így nyilatkozott erről: "Ezt a könyvet kórtörténetnek lehetne nevezni, mégpedig a szovjet társadalom azon súlyos és hosszan tartó betegsége történetének, amely a sztálinizmus nevet kapta. Természetesen a sztálini korszak nemcsak a terror időszaka volt. De a tudomány nem kerülheti meg a múlt legsötétebb oldalait sem. A történelemnek nincs szemeteskosara." - A kiadói verseny, vagy ha úgy tetszik, az olvasókért való verseny elvezetett-e oda, hogy alapvetően megváltozott a Kossuth kiadványszerkezete? - Nem, csak részben. Aki kézbeveszi 1989-es kiadványaink jegyzékét, láthatja, hogy lényegében megőriztük korábbi eszmei és szakmai igényességünket. Most igazán szükség van arra, hogy a politikai-elméleti vitákhoz hiteles forrásmunkákkal szolgáljunk, legyenek azok XIX. századi, vagy mai szerzők alkotásai. - Milyen kiadványokra gondol? - Például Források című sorozatunkból egy Marx-kötetre, mely a XVIII. századi Oroszországról ad képet, s mindmáig nem jelent meg. Ugyancsak érdekes A kommunizmus ábécéje, melyet Buharin és Preobrazsenszkij írt; valamint az anarcho-szindikalista mozgalom hőskorának alapműve, a Gondolatok az erőszakról, Georges Sorel munkája, mely szintén régi adósságunk. Az irodalomtörténet kultúrhistória választékából Fekete Sándor Petőfi evangéliuma című eszmetörténeti tanulmányát emelném ki. Ismeretes, hogy az idén emlékezik a világ a francia forradalom 200. évfordulójára. Kiadónk ehhez egyebek között Georges Soboul világhírű könyvének hozzáférhetővé tételével, valamint egy magyar tanulmánykötettel járul hozzá. A történelemnél maradva még egy címet említek, amely kommentár nélkül is beszédes: Magyarországi pártprogramok 1919-1944, amely igen tanulságos lehet éppen ma, amikor új pártok konstituálódnak hazánkban. Románia negyedszázada címmel pedig elemző tanulmányokat publikálunk a szomszéd ország társadalmi, politikai és gazdasági helyzetéről. - A Kossuth, mint ismeretes, az MSZMP kiadója. Hogy sikerül a gyorsan változó valósággal lépést tartania? - Hát ez bizony nem könnyű. De megpróbáljuk. Megjelentetjük például az alternatív mozgalmakkal folytatott tárgyalások jegyzőkönyveit. (folyt.)
1989. április 12., szerda 10:07
|
Vissza »
|
|
Beszélgetés 3.
|
Az emberi jogokról, a politikai intézményekről, a demokratikus fejlődésről stb. adunk ki friss szellemű könyveket. - Miben látja egy kiadó, nevezetesen a Kossuth változó szerepét ma, amikor egyértelmű, hogy az olvasók csak bizonyos könyvek iránt mutatnak érdeklődést? - A Kossuth kiadási politikáját az jellemzi, hogy értékeit megtartva alkalmazkodik az új igényekhez. De minthogy a terjesztéssel is politizálunk, arra is vállalkozunk, hogy bizonyos, üzletileg is hasznos kiadványokat átveszünk más kiadóktól, s jól kiépített hálózatunkon keresztül juttatjuk el az olvasókhoz, ezzel is bővítve kínálatunkat. (MTI-Press) ág/pé K. E.
1989. április 12., szerda 10:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|