![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A szolnoki Varga Katalin Gimnázium nevelőtestületének tiltakozása
"A Magyar Nemzet 1990. január 6-i
számában a Kis magyar Watergate-ügyben olvastuk, hogy az
állambiztonsági szervek 1989. december 22-én kelt napi tájékoztatója
foglalkozott a szolnoki Varga Katalin Gimnázium diákjainak a
nyilvánosság elé tárt - a Szolnok Megyei Néplapban megjelent -, a
romániai emberi jogok lábbal tiprása elleni szolidaritási
felhívásával. Ezt a tényt ,,a selejtezésig szigorúan titkos,,
felirattal ellátott aktában őriztek.
Mi, a gimnázium pedagógia, szakmai felelősséget vállaló nevelői
tiltakozunk az ilyen és ehhez hasonló eljárások miatt."
SZER, Világhíradó:
Kónya Imre a lehallgatási botrányról
"Németh
Miklós kormányfő azonban sietett elhatárolni magát a
törvénytelenségektől, csakhogy kétféle felelősség van: büntetőjogi
és politikai. Az utóbbitól pedig aligha mentesülhet eleve a
miniszterelnök. Ő ugyanis - hangsúlyozom - politikai értelemben
mindenért felel, ami a kormány hatáskörébe tartozik. Még olyan
cselekményekért is, amelyeket a tudta nélkül követtek el. Éppen
azért áll rendelkezésére kiterjedt hivatali jogkör, hogy a
minisztériumok tevékenységét ellenőrizze.
A kormányfői elhatárolódást tehát aligha lehet úgy felfogni,
hogyha ezt kijelentette, akkor minden rendben van. Azt, hogy mi van
rendben és mi nincs, azt majd a nyomozás fogja kideríteni."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Román papok
|
![](../img/spacer.gif)
Gyulafehérvár, 1990. január 8. hétfő (MTI) - A romániai
katolikus püspökök január 3-4. között plenáris ülést tartottak
Gyulafehérváron. A diktatúra megdöntése utáni első tanácskozáson,
amelyen Francesco Colasuonno érsek, rendkívül ügyekkel megbízott
apostoli nuncius elnökölt, részt vett valamennyi latin és görög
szertartású katolikus püspök, illetve ordinárius.
A püspökök megvitatták, milyen feladatai vannak az egyháznak az új romániai helyzetben. Követelték az egyház és állam viszonyának újjárendezését, az egyház szabadságának és autonómiájának biztosítását. Igényelték az egyház működését korlátozó intézkedések megszüntetését, az állami egyházügyi hivatal feloszlatását és azt, hogy a jövőben az egyház maga intézhesse anyagi ügyeit, állami ellenőrzés nélkül. Követelték a püspökségek visszaállítását, illetve részegyházmegyék püspökség rangjára emelését és a püspöki székek betöltését mind a görög, mind a latin szertartású egyházban.
Az erdélyi latin szertartású püspökök szorgalmazták a gyulafehérvéri püspökség érseki rangra emelését és egy önálló erdélyi egyháztartomány kialakítását. Követelték a szerzetesrendek szabad működésének engedélyezését és az ehhez szükséges anyagi feltételek biztosítását, épületek és birtokok visszaadását, valamint a jogtalanul elítélt egyháziak rehabilitálását. Sürgették a diplomáciai kapcsolatok felvételének előkészítését a Vatikánnal. Követeléseik között szerepelt az egyházi iskolák és intézmények visszaállítása és a működésükhöz szükséges anyagi feltételek biztosítása. Az állami iskolákban is legyen hitoktatás. Ha a szükség úgy kívánja, külföldi tanárok is taníthassanak a középiskolákban. Engedélyezzék az egyházmegyei szemináriumok visszaállítását és biztosítsák a teológiák szabad működését. A papnövendékek külföldi egyetemeken végezhessék tanulmányaikat, és a tanárok külföldön is oktathassanak, külföldi tanárok pedig a hazai teolágiákon.
Követelték a sajtó, az egyházi sajtó szabad működését, igényelték egyházi nyomda felállítását, a külföldi sajtótermékek akadály nélküli és vámmentes behozatalát, vallásos műsorok sugárzását a televízióban és a rádióban.+++
1990. január 8., hétfő 16:22
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|