 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A szolnoki Varga Katalin Gimnázium nevelőtestületének tiltakozása
"A Magyar Nemzet 1990. január 6-i
számában a Kis magyar Watergate-ügyben olvastuk, hogy az
állambiztonsági szervek 1989. december 22-én kelt napi tájékoztatója
foglalkozott a szolnoki Varga Katalin Gimnázium diákjainak a
nyilvánosság elé tárt - a Szolnok Megyei Néplapban megjelent -, a
romániai emberi jogok lábbal tiprása elleni szolidaritási
felhívásával. Ezt a tényt ,,a selejtezésig szigorúan titkos,,
felirattal ellátott aktában őriztek.
Mi, a gimnázium pedagógia, szakmai felelősséget vállaló nevelői
tiltakozunk az ilyen és ehhez hasonló eljárások miatt."
SZER, Világhíradó:
Kónya Imre a lehallgatási botrányról
"Németh
Miklós kormányfő azonban sietett elhatárolni magát a
törvénytelenségektől, csakhogy kétféle felelősség van: büntetőjogi
és politikai. Az utóbbitól pedig aligha mentesülhet eleve a
miniszterelnök. Ő ugyanis - hangsúlyozom - politikai értelemben
mindenért felel, ami a kormány hatáskörébe tartozik. Még olyan
cselekményekért is, amelyeket a tudta nélkül követtek el. Éppen
azért áll rendelkezésére kiterjedt hivatali jogkör, hogy a
minisztériumok tevékenységét ellenőrizze.
A kormányfői elhatárolódást tehát aligha lehet úgy felfogni,
hogyha ezt kijelentette, akkor minden rendben van. Azt, hogy mi van
rendben és mi nincs, azt majd a nyomozás fogja kideríteni."
|
|
|
|
|
|
 |
A kelet-európai adósságok piaci értéke
|
Washington, 1990. január 8.hétfő (AP) - A kelet-európai
országokat terhelő adósságok piaci értékéről közöl összeállítást az
AP hirügynökség.
Az országokat továbbra is terhelik a jórészt a hetvenes években
felvett kölcsönök; akkoriban a nyugati bankárok még úgy gondolták,
hogy a szovjet tömb országai az úgynevezett jó adósok kategóriájába
tartoznak - olvasható az elemzésben.
Azóta viszont a nyugati pénzügyi körökben halványul a remény,
hogy befektetéseiket valaha is teljes egészében visszakapják - bár
közben a Nyugat változatlanul keresi a módját, miként segítse a
kelet-európai reformokat, és ösztönözze az új beruházásokat.
A liberalizálás keretében a kelet-európai kormányok sorban
megszüntetik a szabályozókat, korlátokat és szabad utat engednek az
áraknak. Ami pedig a régi keletű adósságaikat illeti, azokat a
Nyugaton az úgynevezett másodlagos piacon "bocsátják áruba", (aki
akarja, felvásárolhatja őket).
Az elmúlt hónapokban a lengyel adósság piaci értéke zuhant a
legnagyobb mértékben, de a magyar és a bolgár adósság is kezdi a
gyengeség jeleit mutatni a piacon.
A múlt pénteken a lengyel adósság minden egyes dollárját (az
adósság névértékét) 17 amerikai dollárcentért kínálták; ez az ár még
júliusban is 41 dollárcent volt. Az adósság névértéke az az összeg,
amelyet a lengyel kormány eredetileg kapott egykori hitelezőitől-
kölcsönadóitól.
Az adósságokat olyan spekulánsok vásárolják fel, aki egyrészt
szeretnének hozzájutni az adósok által jelenleg is fizetett
törlesztésekhez és kamatokhoz, másrészt remélik, hogy az adósságokat
egy szép napon magasabb áron dobhatják a piacra, vagy- pedig bíznak
benne, hogy az adós kormányok valamikor a teljes összeget
visszafizetik. ( folyt )+++
1990. január 8., hétfő 09:51
|
Vissza »
|
|
A kelet-európai adósságok piaci értéke - 2.
|
- A nyugati pénzpiacokon leginkább azokat a lengyel és egyéb
kelet-európai adósságokat bocsátják áruba, amelyeket annak idején
nyugatnémet, francia és japán magánbankok kölcsönöztek, de akadnak
amerikai bankkölcsönök is. A kelet-európai adósságok zömét azok az
összegek alkotják, amelyekkel nyugati kormányoknak tartoznak -
ezeket az összegeket viszont "nem dobják piacra".
Keith Fogarty, a Dillon-Read International Finance igazgatója
úgy véli, hogy Lengyelország mintegy 6-7 milliárd dollárral tartozik
magánhitelezőknek. Az elmúlt néhány év során ennek az összegnek
minden dollárját 35-45 dollárcentért kínálták a pénzpiacon.
Az üzlet lényegét magyarázva Fogarty elmondta, hogy miközben a
vevő az adósságot példának okáért 40 dollárcentért vásárolhatta meg,
a kamatokat a névérték után kaphatta. Tavaly ősszel viszont a
lengyelek olyan értesítést küldtek szét az érintetteknek, hogy immár
nem képesek fizetni a teljes kamatösszeget - legfeljebb annak csak
15 százalékát. Éppen ezért Fogarty borúlátó a lengyel adósság
jövőbeni "árát" illetően. Szerinte az akár tíz dollárcentig is
lemehet, főleg azért, mert készpénzforgalomról alig lehet beszélni.
Ráadásul - mondja Fogarty - Lengyelországnak nagy szüksége lenne
a keményvalutára, a dollárra, yenre, nyugatnémet márkára, hiszen a
kamatokat ezekben a valutákban kellene fizetnie; ugyanakkor nagyon
kevés lehetősége van arra, hogy megkeresse ezeket a valutákat. (
Varsónak például valuta kellene olyan mezőgazdasági eszközök
vásárlására, amelyek beszerzése révén Lengyelország javíthatna az
élelmiszer-ellátáson.) Más szakértők arra mutatnak rá, hogy
Lengyelország új, nem kommunista kormányát a Szolidaritás emberei
vezetik; márpedig ezek a vezetők nem óhajtanak nagy pénzeket fizetni
a külföldnek, miközben munkáselbocsátások vannak és a megélhetésért
egyre nagyobb árat kell fizetni. (folyt.) +++
1990. január 8., hétfő 09:55
|
Vissza »
|
|
A kelet-európai adósságok piaci értéke 3.
|
- Becslések szerint 1988 végén a Szovjetunió 42,3 milliárd
dollárral tartozott a Nyugatnak - körülbelül annyival, mint
Lengyelország. Ugyanakkor a szovjet adósságokat a nyugati pénzpiacon
nemigen bocsátják áruba.
Lengyelországgal, Jugoszláviával és sok harmadik világbeli
országgal ellentétben a Szovjetunió mindig betartotta fizetési
kötelezettségeit, mert hatalmas erőforrásai - főleg a kőolaj és az
arany - kellő valutaforrásnak bizonyultak.
A jugoszláv adósságot a múlt pénteken - a Dillon-Read szerint -
dolláronként 52,5 dollárcentért kínálták. Paul Masco, a Salomon
Brothers ügynöke elmondta, hogy korábban ennek ára mindössze 40
dollárcent volt; tavaly ősszel 57 dollárcentre emelkedett, miután a
jugoszláv kormány hozzálátott ennek az adósságnak a jugoszláv
pénznemben való - és a hitelezőknek előnyös árakon történő -
visszavásárlásához. Minthogy azonban Jugoszlávia megint bajban van,
az ár ismét esik.
Masco szerint eddig a magyar adósságot névértéken kínálták, ám
az utóbbi időben már 98-99 dollárcentet kínálnak érte, mivel
Magyarország a jövőben valószínűleg igen nagy összegeket fog
kölcsönvenni. Masco szerint vannak bizonyos kételyek afelől, hogy
Budapest milyen mértékben lesz képes kezelni az újabb, nagy összegű
adósságokat. A Világbank szerint Magyarország 1988 végén
magánhitelezőknek több mint 13 milliárd dollárral tartozott. +++
1990. január 8., hétfő 09:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|