 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A szolnoki Varga Katalin Gimnázium nevelőtestületének tiltakozása
"A Magyar Nemzet 1990. január 6-i
számában a Kis magyar Watergate-ügyben olvastuk, hogy az
állambiztonsági szervek 1989. december 22-én kelt napi tájékoztatója
foglalkozott a szolnoki Varga Katalin Gimnázium diákjainak a
nyilvánosság elé tárt - a Szolnok Megyei Néplapban megjelent -, a
romániai emberi jogok lábbal tiprása elleni szolidaritási
felhívásával. Ezt a tényt ,,a selejtezésig szigorúan titkos,,
felirattal ellátott aktában őriztek.
Mi, a gimnázium pedagógia, szakmai felelősséget vállaló nevelői
tiltakozunk az ilyen és ehhez hasonló eljárások miatt."
SZER, Világhíradó:
Kónya Imre a lehallgatási botrányról
"Németh
Miklós kormányfő azonban sietett elhatárolni magát a
törvénytelenségektől, csakhogy kétféle felelősség van: büntetőjogi
és politikai. Az utóbbitól pedig aligha mentesülhet eleve a
miniszterelnök. Ő ugyanis - hangsúlyozom - politikai értelemben
mindenért felel, ami a kormány hatáskörébe tartozik. Még olyan
cselekményekért is, amelyeket a tudta nélkül követtek el. Éppen
azért áll rendelkezésére kiterjedt hivatali jogkör, hogy a
minisztériumok tevékenységét ellenőrizze.
A kormányfői elhatárolódást tehát aligha lehet úgy felfogni,
hogyha ezt kijelentette, akkor minden rendben van. Azt, hogy mi van
rendben és mi nincs, azt majd a nyomozás fogja kideríteni."
|
|
|
|
|
|
 |
Izraeli útijegyzetek (2. rész)
|
Ennek ellenére se tételezze fel az olvasó, hogy a turista
rettegve járja be a kicsiny, de látnivalókban párját ritkító
országot. A katonai készenlét rekvizitumai nem fedik el a zsidó
Sirató Falat, felette a muzulmán Al-Aksza mecsetet, vagy a
keresztények templomait. Az Olajfák hegyéről zsidó temetőn keresztül
botorkál le a hagymakupolás pravoszláv Mária Magdolna templomhoz,
majd a tenyérnyi Getsemáne kerthez, ahol amerikai anyóka akarja
megtéríteni: ne a templomban imádkozzon Istenhez, szívében hordja
őt. Amikor megtudja, hogy az utas magyar, magyar nyelvű szórólapot
kerít elő mappájából.
A Genezáret tó és környéke Jézus tevékenységének helyszíne. De a
tó fölött terül el például Szafed, amelyet főleg Spanyolországból,
aragóniai Fülöp idejéből bevándorolt zsidók leszármazottai
népesítenek be. Itt főleg zsinagógákat mutogatnak, askenázi és
szefárd stilusút. Az egyik zsinagógából kilépve, levéve a férfiak
számára kötelező kis fejfedőt, perselyes bácsikába ütközünk: Románia
számára gyűjt, ő maga is Bukarestből vándorolt ki valamikor a
hatvanas években. "Ott csak dolgozni volt muszáj - enni nem volt
mit", mondja ki a szentenciát hibátlan németséggel. Közép-Európa
legújabbkori történései a Szentföldön is utolérik az embert, sőt
igazán csak itt.
A badacsonyi vulkánkúpnál kétszer nagyobb Masszada teteje
fellegvárat rejt: Masszadában zajlott le a zsidók utolsó nagy
csatája a rómaiak ellen időszámításunk kezdetén. Az utas e heroikus
küzdelemről - az erődítmény védői kollektív öngyilkosságot követtek
el - Josephus Flaviustól tudhat meg a legtöbbet. Arról is értesül,
hogy a Josephus Flavius bizony felvett név, egy magas rangú
reálpolitikus zsidó rejlik mögötte.
A Holt tengerben valóban nem lehet úszni: a szokásos sómennyiség
legalább tízszeresét tartalmazó víz fenntartja a lubickolót, akár
újságot is olvashat a vizes hintaszékben. Élet itt lehetetlen, a
kiváncsiskodó úgy köpi ki a vizet, mintha petróleumot nyelt volna.
A turista a Jordán völgyét figyelve meghallgatja az idegenvezető
magyarázatát a háborúkról, amelyeket Noémi szerint rákényszerítettek
Izraelre, s legfeljebb csak preventív lépésekről lehet szó. A magyar
utas tudja ugyan, hogy a kibuc nem cserkésztábor - mint ahogy az
egyik osztrák utas az izraeli kirándulásig sejteni vélte -, némi
újdonság viszont, hogy ezek "a kommunisztikus képződmények"
felbomlóban vannak. Az individualizmus áttöri a spártai szabályokat.
(folyt.)
1990. január 8., hétfő 06:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|