|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A szolnoki Varga Katalin Gimnázium nevelőtestületének tiltakozása
"A Magyar Nemzet 1990. január 6-i
számában a Kis magyar Watergate-ügyben olvastuk, hogy az
állambiztonsági szervek 1989. december 22-én kelt napi tájékoztatója
foglalkozott a szolnoki Varga Katalin Gimnázium diákjainak a
nyilvánosság elé tárt - a Szolnok Megyei Néplapban megjelent -, a
romániai emberi jogok lábbal tiprása elleni szolidaritási
felhívásával. Ezt a tényt ,,a selejtezésig szigorúan titkos,,
felirattal ellátott aktában őriztek.
Mi, a gimnázium pedagógia, szakmai felelősséget vállaló nevelői
tiltakozunk az ilyen és ehhez hasonló eljárások miatt."
SZER, Világhíradó:
Kónya Imre a lehallgatási botrányról
"Németh
Miklós kormányfő azonban sietett elhatárolni magát a
törvénytelenségektől, csakhogy kétféle felelősség van: büntetőjogi
és politikai. Az utóbbitól pedig aligha mentesülhet eleve a
miniszterelnök. Ő ugyanis - hangsúlyozom - politikai értelemben
mindenért felel, ami a kormány hatáskörébe tartozik. Még olyan
cselekményekért is, amelyeket a tudta nélkül követtek el. Éppen
azért áll rendelkezésére kiterjedt hivatali jogkör, hogy a
minisztériumok tevékenységét ellenőrizze.
A kormányfői elhatárolódást tehát aligha lehet úgy felfogni,
hogyha ezt kijelentette, akkor minden rendben van. Azt, hogy mi van
rendben és mi nincs, azt majd a nyomozás fogja kideríteni."
|
|
|
|
|
|
|
Románia - De Michelis/Cossiga
|
Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Róma, 1989. december 20. szerda (MTI-tud.) - Románia római nagykövetét szerdán az olasz külügyminisztériumba kérették, és tudomására hozták: az olasz kormány mélységes felháborodással fogadja és a leghatározottabban elítéli a Temesváron történteket, és fenntartja magának a jogot, hogy a nyugat-európai közösségben megfelelő intézkedéseket fogadjon el Romániával szemben.
Gianni de Michelis külügyminiszter a római külföldi tudósítók székházában azt is közölte: Olaszország kezdeményezésére a Tizenkettek külügyi politikai főigazgatói még szerdán este tanácskozást kezdenek esetleges szankciókról. ,,Ezek olyanok lehetnek, mint amilyeneket a közösség Kína esetében foganatosított, de hozzátenném, hogy a román eset súlyosabb,, - mondta a külügyminiszter. Az MTI tudósítójának kérdésére Gianni de Michelis leszögezte: az emberi jogok semmibevétele, a vérengző erőszak nem válthat ki mást, mint a legmélyebb felháborodást és elítélést Európában. A helsinki záróokmány aláírása óta nem történt ilyen súlyos és durva megsértése az abban foglaltaknak. Nemcsak a temesvári és aradi áldozatokról van itt szó, hanem azokról az alapelvekről és erkölcsi értékekről, amelyek meg kell hogy szabják Európában az együttélést és amelyeket ezúttal lábbal tiportak. ,,Olaszország egyetért-e azzal, hogy Romániát ki kell rekeszteni a történtek után a helsinki folyamatból,, - hangzott az MTI következő kérdése. De Michelis válaszul hangoztatta, hogy ha egy ország olyan durván semmibe veszi a helsinki folyamatban született értékeket, mint Románia, kérdésessé válhat részvétele. Francesco Cossiga köztársasági elnök, aki szerdán az év vége alkalmából a Quirinale palotában fogadta a diplomáciai testületet, igen kemény szavakkal fordult a román nagykövethez, hangot adva országa ,,fájdalmának és elítélésének,,. ,,Szeretnénk, ha Románia is Európához tartozna végre, és tiszteletben tartaná a helsinki okmányban foglaltakat,, - mondta az olasz államfő Románia képviselőjének. +++
1989. december 20., szerda 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|