|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata
"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a
kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív
felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert,
rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt,
hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig
deklarált demokratikus elveivel.
Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú
állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos
bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:
Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal
"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget
kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben
politizálnak, mint a magyarok.
Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de
azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka
republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy
befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal
nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs
nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak
lennének."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP KB ülése
|
Washington, 1989. február 11. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) - A jelentések szerint a Központi Bizottság az úgynevezett rendkívüli történelmi bizottság jelentését vizsgálja meg, amelynek lényege a párt új álláspontjának kialakítása az 1956-os forradalmat illetően. Mint azt valamennyien tudjuk, az 1956-os forradalmat a Magyarországra özönlő szovjet Vörös Hadsereg inváziója verte le, és emelte hatalomra azt a Kádár Jánost, aki ezen a rendkívüli ülésen betegsége miatt nem vesz részt. Kádár Jánost - mint ismeretes - tavaly májusban fosztották meg első titkári tisztségétől. A magyar párthoz közelálló hivatalos források szerint a párt vezetése most kompromisszumos megoldást szeretne találni arra, hogyan értékeljék a több mint 30 éve lezajlott magyar forradalmat. A rendkívüli történelmi bizottság jelentésében a forradalmat máris népfelkelésnek nevezi ellenforradalom helyett. A pártvezetésben helyet foglaló ortodox marxisták azonban követelik ennek megváltoztatását, mondván, az eseményekben terrorista és ellenforradalmi elemek is részt vettek. A zárt ajtók mögötti tanácskozás a hírek szerint korrekt keretek között zajlik. A vitát a párt politikai bizottságának egyik tagja, Pozsgay Imre robbantotta ki, amikor körülbelül két héttel ezelőtt nyilvánosan népfelkelésnek nevezte az 56-os magyar forradalmat. Ezt követően a párt több vezetője, közöttük Grósz Károly első titkár is bírálta Pozsgay Imrét. Grósz Károly emellett említést tett a pártvezetésen belüli komoly ellentétekről is, és közölte, a Központi Bizottság esetleg egy új vezetőség összeállítását is mérlegeli majd. A legutóbbi jelek szerint azonban Pozsgay Imre pozíciója nincs veszélyben. A MSZMP Központi Bizottságának rendkívüli ülését még egy szintén rendkívülinek nevezhető esemény teszi még fontosabbá. Nem sokkal a budapesti megbeszélés előtt a Szovjet Tudományos Akadémia egyik tagja, Oleg Bogomolov sajtókonferenciáján a következő nyilatkozatot tette: a Szovjetunió nem érezné magát fenyegetve akkor sem, ha Magyarország semleges állam lenne egy olyan kormány vezetésével, mint amilyen Svédországban vagy Ausztriában van. +++
1989. február 11., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|