 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata
"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a
kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív
felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert,
rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt,
hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig
deklarált demokratikus elveivel.
Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú
állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos
bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:
Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal
"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget
kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben
politizálnak, mint a magyarok.
Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de
azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka
republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy
befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal
nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs
nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak
lennének."
|
|
|
|
|
|
 |
A MEDOSZ XXVII. kongresszusa (3. rész)
|
A levél további részére utalva kifejtette: a SZOT-ban
tulajdonképpen nem az árakat tartják önmagukban magasaknak, hanem a
béreket alacsonynak, hiszen a kettő együttes hatásaként kialakuló
reálbérek értéke a fontos. Vagyis a szakszervezetek továbbra is
követelik a keresetszabályzás teljes liberalizálását.
A SZOT főtitkára leszögezte: a kormány a legutóbbi, nagy
horderejű intézkedésekkel is a könnyebb ellenállás irányát
választotta, növelve a lakosság terheit. Ehelyett inkább azt kellett
volna megakadályozni, hogy az igen nagy termelési költségek
beépüljenek a fogyasztói árakba. Nagy Sándor a bérliberalizációval
összefüggésben elmondotta: a kormány szakemberei és vezetői is
többnyire elismerték, hogy nem a bérek felszabadítása ellen emeltek
kifogást, hanem azért, mert a kieső kereseti adót nehezen tudná
mással pótolni a költségvetés. Ez pedig nem ugyanaz, mint amit a
miniszterelnök levelében ír - hangsúlyozta a SZOT főtitkára. Ha
ugyanis a kormány annak idején olyan előterjesztést tett volna a
Parlament elé, amelyben más forrást talál az adók pótlására, akkor
az Országgyűlés valószínűleg elfogadta volna ezt a javaslatot. E
véleményét a főtitkár a honatyákkal történt találkozása alapján
alakította ki.
A nyilvánosságra hozott, január 5-én kelt levelével kapcsolatban
Nagy Sándor kijelentette: azt nem sztrájkfelhívásnak szánta, nem is
az volt, ezt határozottan visszautasítja.
A SZOT főtitkára ezután az Országos Érdekegyeztető Tanács
következő ülésére való felkészülésről szólt. Elmondotta: bármi lesz
a megállapodás eredménye, határozottan elutasítják azt, hogy
egyoldalúan a szakszervezeteket tegyék felelőssé azért, ha legvégső
megoldásként a mozgalomban résztvevők a sztrájk eszközéhez
fordulnak. Ehelyett inkább a tiltakozást kiváltó okokat kell
feltárni. (folyt.köv.)
1990. január 13., szombat 18:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|