|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata
"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a
kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív
felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert,
rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt,
hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig
deklarált demokratikus elveivel.
Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú
állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos
bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:
Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal
"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget
kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben
politizálnak, mint a magyarok.
Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de
azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka
republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy
befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal
nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs
nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak
lennének."
|
|
|
|
|
|
|
- Jugoszláv politika - 1. folyt.
|
Ha a ciril betűs írásmódot meghagynák a bürokrácia írásmódjának, az ellen talán kevesebben emelnének kifogást, ám hogy a havi - nem is kis - előfizetési díjért nézett újvidéki televízióban a vasárnap délutáni filmet a korábbi szokástól eltérően most már ciril betűkkel feliratozzák, az enyhén szólva irritálja a kisebbségeket.
Ez alapján tehát nem valószínű, hogy valamiféle sajátos és különösképpen toleráns nemzetiségi politika az, amelyről Jugoszláviában a közelmúltban és manapság beszélni lehet.
A kép azonban mégsem olyan sötét, mint amennyire az eddig elmondottakból lehetne következtetni. Ez az optimista állítás arra alapozódik, hogy a vajdasági kisebbségben, így a magyarságban is a saját sorsával kapcsolatos kérdések mind határozottabban merülnek fel, és tudatosodnak. Nem utolsó sorban annak eredményeként, ami egész Kelet-Európa arculatát megváltoztatja. A téma többé nem tabu. És ezt az új szerb politika kevés erényeinek egyikeként lehet elkönyvelni.
Foglalkozik a problémával a sajtó, nemrégiben pedig az újvidéki íróegyesület tribünjén tartottak vitaestet és megvitatták a kisebbségek időszerű helyzetét. Az már régen világos volt, hogy a többség és a kisebbség viszonya koránt sem egysíkú, egyszerű, hanem emberi jogi kérdés, tehát a Helsinkiben megindított folyamatok keretébe tartozik.
Mondom: így elvben ez nem volt vitás. De a Rubikont most lépték át errefelé, amikor az ügy emberi jogi vonatkozását a lehető legnagyobb határozottsággal domborították ki a vitatribün résztvevői, a vajdasági magyar értelmiség színe-java. (folyt.)
1990. január 7., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|