Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › január 07.
1989  1990
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata

"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert, rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt, hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig deklarált demokratikus elveivel. Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:

Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal

"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben politizálnak, mint a magyarok. Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak lennének."

A magyar reformok problémái


---------------------------


Washington, 1990. január 7. (Amerika hangja) - Átmenet a
demokráciába címmel látott napvilágot Amerikában egy tanulmány a
magyar reformok problémáiról. Kivonatosan most ezt ismertetjük:

    - Első pillantásra minden érdekfeszítőnek, sőt izgalmasnak tűnt.
Magyarország a márciusi szabad választásokra készül, az utóbbi több
mint 4 évtized első igazán szabad választásaira. Már életbe lépett
az alapvető emberi jogokat garantáló módosított alkotmány, és az
ország nevét Magyar Népköztársaságról Magyar Köztársaságra
változtatták.

    Kelet-Németország és Csehszlovákia demokratikus úthoz való
csatlakozásával a nemzetközi helyzet minden eddiginél ragyogóbbnak
tűnik a kommunizmusból a demokráciába történő drámai ugráshoz.

    Budapest azonban nem lelkesedéssel, hanem bizonytalansággal van
átitatva. A magyarok kissé elkomorodtak. A politikusok egymással
civakodnak, bizonytalanok, programokat terjesztenek elő, miközben a
gazdaság stagnál és az életszínvonal csökken.

    Soviniszta nacionalizmus fuvallata érződik a levegőben. Az
emberek nyugtalanok - mondotta Lipovecz Iván a Heti Világgazdaság
főszerkesztője. Bizonytalanok azután, hogy 40 éven át megmondták
nekik mit gondoljanak, nem biztosak benne hogy bánjanak az új
felelősséggel. Antiszemitizmus, románellenesség és cigányellenesség
érződik - tette hozzá. Ennek legnagyobb része a változékony
politikai helyzetből ered. A régi kommunisták megosztottak és
bizonytalanok önmagukban. (folyt.)



1990. január 7., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A magyar reformok problémái - 1. folyt.


A tavaly októberi kongresszuson az MSZMP a szocialista párt
nevet vette fel, és kinyilatkoztatta a demokráciához való
ragaszkodását. A keményvonal képviselői - köztük Grósz Károly, a
kommunista párt főtitkára - erre úgy reagáltak, hogy decemberben
újraalakították az MSZMP-t. A Nyers Rezső és Pozsgay Imre által
vezetett reformerek időközben egyre nehezebbnek találják, hogy
nyugati stílusú szociáldemokratáknak tüntessék fel magukat.

    A reformerek azt remélték, hogy egy mielőbbi elnökválasztással
biztosíthatják hatalmukat. Jelöltjük, Pozsgay Imre, az ország
legnépszerűbb politikusa volt, és talán győztesen került volna ki a
közvetlen korai választások eredményeként.

    Az ellenzéki szabaddemokraták azonban megfúrták ezt a tervet.
Aláírásokat gyűjtöttek egy petícióhoz, amely népszavazásra tett
felhívást - és győztek. Ennek eredményeként csak azt követően fogják
megválasztani az elnököt, hogy az új törvényhozás elfoglalja
hivatalát. Ez pedig hátrányára volt Pozsgaynak és szocialista
pártjának.

    A közvéleménykutatási eredmények azt mutatják, hogy a
szocialisták a szavazópolgárok mindössze 13 százalékának a
bizalmával rendelkeznek. - Még a párt vezetői is elismerik, hogy
üzenetünk zavaros. Az elmúlt néhány hónapban néhány nagy hibát
követtünk el - mondotta Dégen István, a párt egyik vezető
tisztségviselője. - Sohasem kelleltt volna elfogadnunk a
népszavazást - tette hozzá. (folyt.)



1990. január 7., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A magyar reformok problémái - 2. folyt.


Sajnálatos módon azonban az ellenzék is túlságosan megosztott,
és bizonytalan önmagában ahhoz, hogy kihasználja a hatalmon lévő
párt gyengélkedését. Több mint 50 szárnyait bontogató mozgalom kíván
versenyezni a szavazatokért, köztük több mindössze néhány tucat
tagot számlál. A két legfőbb versenytárs a szabaddemokraták és a
Demokrata Fórum sokkal inkább egymást bírálják, mintsem
együttműködnének.

    Ostoba és szánalmas dolog - panaszkodott Barta Ágnes újságíró -,
a demokrácia felé haladunk és a politikusok a kis problémákon
cívódnak.

    A szabaddemokraták nyugati értelemben vett liberálisok, a
kapitalizmus szociáldemokratikus formájának szószólói. Gyökereik az
ellenzék emberi jogokért vívott küzdelméhez nyúlnak vissza. Legtöbb
vezetőjük budapesti értelmiségi. Nem fogadják el a kommunistákkal
való kompromisszumot, még akkor sem, ha szocialistáknak hívják
magukat.

    A Demokrata Fórum a nacionalizmust hangsúlyozza. Kritikusai
azzal vádolják a csoportot, hogy antiszemita. A Demokrata Fórum
vezetője - Csurka István - tagadja ezeket a vádaskodásokat. Csurka
irányítása alatt a Fórum ideológiája a kapitalizmus és a kommunizmus
közötti harmadik magyar út keresésére összpontosul. A vidéken
erősnek számító Fórum korábban a nemrég megtartott népszavazás
bojkottálására tett felhívást és amellett érvelt, hogy valamikor
kompromisszum jöhet létre a kommunistákkal. Az elnökválasztásra
vonatkozó referendum megtartása után a párt visszalépett. Nem fogunk
koalícióra lépni a kommunistákkal - mondja most Csurka. - Túlságosan
gyengének mutatták magukat. (folyt.)



1990. január 7., vasárnap


Vissza »


- A magyar reformok problémái - 3. folyt.


A kommunistaellenes érzelmek fokozódásával sokan attól félnek,
hogy a keserűség kontrollálhatatlanná válhat. Megdöbbent az emberek
reakciója, amikor kampánykörútra megyek - mondotta Haraszti Miklós,
a szabaddemokraták egyik vezetője. - Valóban gyűlölik a
kommunistákat. Legszívesebben meglincselnék őket.

    A választási kampány valószínűleg el fogja kerülni a kérdések
komoly megvitatását. A résztvevők azt jósolják, hogy a demagógia
szintjére fog lessüllyedni. Az emberek tudják hogy mi ellen vannak,
azt nem tudják, hogy mi mellett - mondotta Haraszti Miklós.

    Magyarország nélkülözi a koherens nemzetközi mozgalmat, mint a
lengyel Szolidaritás, vagy a csehszlovák Polgári Fórum. Figyelembe
véve a sok pártot, valamint a domináns politikai erő hiányát, a
márciusi szavazás valószínűleg egy törékeny parlamentet fog
eredményezni éppen abban a pillanatban, amikor Magyarországnak erős
kormányra lenne szüksége az alapvető gazdasági reformok kivitelezése
érdekében.

    A kormány mostanáig halogatta a szükséges takarékossági
intézkedéseket, félve attól, hogy azok visszaüthetnek a szavazásnál.
Engedélyezte a hatalmas költségvetési deficit felfutását, megtagadva
a fogyasztói ártámogatás csökkentését és a gazdaságtalanul üzemelő
nagyüzemek bezárását.

    A Nemzetközi Valutaalap decemberben kierőszakolt néhány
intézkedést a költségek csökkentésére egy rendkívüli hitelért
cserében. Magyarország azonban máris körülbelül 20 milliárd dolláros
bénító adóssággal rendelkezik. E pénzösszeg fékentartására irányuló
intézkedések azonban társadalmi feszültségeket válthatna ki.

    Senki sem akar felelősséget vállalni - panaszkodik Járai
Zsigmond pénzügyminiszter-helyettes. - Ez a lépésről-lépésre történő
megközelítés nem működik. Nagy lökésre van szükségünk - mondotta.
+++



1990. január 7., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób

" Január hatodikán és hetedikén kiderült, hogy a kormányfő nem fogta fel az ügy súlyát. Névleges intézkedések történtek, de nem állítottak le senkit és semmit, a felelősöket nem mozdították el a helyükről... Bekövetkezett, amit várni lehetett, mind többen, mind fokozottabban fordultak el az MSZP-től."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD