Rendszerváltás és az MTI

	Új romániai ifjusági szervezetek - Fidesz-vélemény
-------------------------------------------------- München, 1990. január 7. (SZER, Zene-szó) - Még mindig sokakat foglalkoztat a Romániában kialakult helyzet, a mind nyilvánvalóbb konszolidáció ellenére. - Szilágyi Sándor most Németh Zsolttal, a Fidesz választmányának tagjával beszélget erről. - A 26 éves Németh Zsolt politológus, a Magyarságtudományi Intézet munkatársa, a Fidesz országos választmányának tagja egyike volt azoknak, akik december 22-23-ikán, a román forradalom első napjaiban felkeresték Tőkés Lászlót, s egy értékes videofelvétellel tértek haza. Németh Zsolt másodszor is visszament Romániába: december 27-ikén egy Fidesz segélyszállítmányt vitt át a határ túloldalára, majd végiglátogatta a jelentősebb magyarlakta városokat. Ennek a január 2-ig tartó körútnak az volt a célja, hogy kapcsolatba lépjen a mostanában szerveződő Magyar Demokratikus Ifjusági Szövetség, illetve a Romániai Ifjusági Szövetség képviselőivel. Mindkettőről, tehát a magyar és a túlnyomórészt román ifjusági szervezetről jó tudni, hogy mindketten a forradalom gyemekei. Semmiféle kommunista előtörténetük nincsen, teljességgel alulról, a fiatalok akaratából szerveződnek. Németh Zsoltot ezekről az új, romániai, erdélyi ifjusági szerveződésekről, kinti tapasztalatairól kérdezem: (folyt.) 1990. január 7., vasárnap
Vissza »

	- Romániai ifjusági szervezetek - 1. folyt.
- Ahogy lassan elhallgatnak Romániában a fegyverek, elkezdődik a politikai szervezetek formálódásának az időszaka. Nagyon kívánatos, hogy elkezdődjön ez a fázisa a forradalomnak. Ez a feltétele annak is, hogy a Securitate és az egyéb terrorista fegyveres erők véglegesen megsemmisítésre kerüljenek. Nos találkoztam - a sepsiszentgyörgyiek meghívására érkeztem - az ottani Magyar Demokratikus Ifjusági Szövetséggel, továbbá a kézdivásárhelyi szervezettel, a marosvásárhelyi, illetve a kolozsvári szervezetekkel, illetve más fideszesek még találkoztak egyéb városokban is az ifjusági szervezetekkel. Ami nagyon meglepő és örvendetes volt, hogy gyűléseket tartanak, gyakran naponta találkoznak színházakban, több százan jönnek össze. Úgy látom, hogy egyelőre főként a magyar fiatalság mozgolódik, de Sepsiszentgyörgyön alkalmam volt részt venni az ottani Romániai Ifjusági Szövetség előkészítő gyűlésén is, bár ott még nem alakult meg a szervezet. - Ha már szóba hoztad, de amúgy is kérdeztem volna: többen optimisták a mostani forradalmat illetően, mondván, románoknak az a tapasztalata, hogy az első spontán segítség Magyarországról, a magyaroktól jött, s hogy ez a népdiplomáciának nevezett folyamat valamiképpen elősegítheti a köztudottan és hagyományosan nem igazán jó magyar-román viszonyt. Indokolt-e ez az optimizmus? (folyt.) 1990. január 7., vasárnap
Vissza »

	- Romániai ifjusági szervezetek - 2. folyt.
- Én úgy vélem, hogy a magyar-román viszonynak az ilyen megközelítése indokolt, de nem emiatt. A segélyek kérdésében ugyanannyi a románság körében a pozitív visszhang - amint azt tapasztaltam -, mint a negatív visszhang, ugyanis sajnos valóban az a helyzet, hogy a Magyarországról érkező segélyek nagy többségében a magyar lakosságot érik el, és ennek már a románság körében megkezdődtek azok a visszajelzései, hogy ez nem tetszik. Szükséges lenne az elkövetkezendőkben, hogy a román ortodox egyházakhoz is, román szervezetekhez is eljussanak nagyobb mennyiségben a segélyek, bár tudjuk, hogy eddig is voltak ilyen próbálkozások. Ami viszont mégis optimistává teszi a képet, az az, hogy a románok és a magyarok talán először a történelemben tudtak együtt harcolni egy közös ellenféllel szemben, az elnyomással szemben. Először van az, hogy nem magyar és román a társadalomnak a fő osztásvonala, bár az elnyomók és az elnyomottak egy esetében kereszt-osztás alakult ki ebben a társadalomban, s nyilvánvaló, hogy a romániai magyarság jövőjét elősorban nem nemzetiségi érdekvédelmi szervezetek fogják meghatározni, hanem az, hogy a többségi román nép - a 20 millió fölötti többségi román nép - miként fog visszanyúlni ezekhez a nemzetiségi szervezetekhez. Ki fog-e épülni annak a lehetősége, hogy a magyarság meg tudja védeni a nemzetiségi jogait? Létre jön-e az a gazdasági bázis a piacgazdaság talaján, amelyikre támaszkodni tud? Létrejön-e a parlamentális demokrácia, amelynek keretei között a politikai akaratát érvényesíteni tudja a magyarság? +++ 1990. január 7., vasárnap
Vissza »

	- Romániai ifjusági szervezetek - 1-2. folyt.
magyaroktól jött, s hogy ez a népdiplomáciának nevezett folyamat valamiképpen elősegítheti a köztudottan és hagyományosan nem igazán jó magyar-román viszonyt. Indokolt-e ez az optimizmus? - Én úgy vélem, hogy a magyar-román viszonynak az ilyen megközelítése indokolt, de nem emiatt. A segélyek kérdésében ugyanannyi a románság körében a pozitív visszhang - amint azt tapasztaltam -, mint a negatív visszhang, ugyanis sajnos valóban az a helyzet, hogy a Magyarországról érkező segélyek nagy többségében a magyar lakosságot érik el, és ennek már a románság körében megkezdődtek azok a visszajelzései, hogy ez nem tetszik. Szükséges lenne az elkövetkezendőkben, hogy a román ortodox egyházakhoz is, román szervezetekhez is eljussanak nagyobb mennyiségben a segélyek, bár tudjuk, hogy eddig is voltak ilyen próbálkozások. Ami viszont mégis optimistává teszi a képet, az az, hogy a románok és a magyarok talán először a történelemben tudtak együtt harcolni egy közös ellenféllel szemben, az elnyomással szemben. Először van az, hogy nem magyar és román a társadalomnak a fő osztásvonala, bár az elnyomók és az elnyomottak egy esetében kereszt-osztás alakult ki ebben a társadalomban, s nyilvánvaló, hogy a romániai magyarság jövőjét elősorban nem nemzetiségi érdekvédelmi szervezetek fogják meghatározni, hanem az, hogy a többségi román nép - a 20 millió fölötti többségi román nép - miként fog visszanyúlni ezekhez a nemzetiségi szervezetekhez. Hogy ki fog-e épülni annak a lehetősége, hogy a magyarság meg tudja védeni a nemzetiségi jogait. Hogy létre jön-e az a gazdasági bázis a piacgazdaság talaján, amelyikre támaszkodni tudna, s hogy létrejön-e a parlamentális demokrácia, amelynek keretei között a politikai akaratát érvényesíteni tudja a magyarság? +++ 1990. január 7., vasárnap
Vissza »