 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata
"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a
kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív
felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert,
rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt,
hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig
deklarált demokratikus elveivel.
Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú
állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos
bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:
Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal
"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget
kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben
politizálnak, mint a magyarok.
Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de
azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka
republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy
befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal
nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs
nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak
lennének."
|
|
|
|
|
|
 |
Kaifu interjú (1.rész)
|
Tokió, 1990. január 7. vasárnap (MTI-TUD) - Japán
Kelet-Európa-politikáját a maximális erőfeszítés és a lehető
legnagyobb együttműködés jellemzi majd, amelyet az az őszinte
szándék vezérel, hogy a távol-keleti ország segítséget nyújtson
Kelet-Európa népeinek , élükön a lengyel és a magyar néppel, mint a
reformok zászlóvivőivel, akik oly keményen küzdenek a szabadság és a
demokrácia elnyeréséért - nyilatkozta Kaifu Tosiki miniszterelnök az
MTI tudósítójának adott exkluzív interjújában. A japán kormányfő
hétfőn kezdi meg 10 napos, nyolc országot érintő európai körútját,
amelyet megelőzően a miniszterelnöki rezidencián fogadta Trom
Andrást, az MTI tokiói tudósítóját. Az interjú teljes szövegét az
alábbiakban közöljük.
Kérdés: Miniszterelnök úr, történelmi egybeesés tanúi vagyunk:
az Európában végbemenő, ön által is drámainak és történelminek
minősített változások egybeesnek Japánnak mint nagyhatalomnak
nemzetközi elismerésével. A világ ma már nemcsak mint gazdasági
óriásra, hanem mint politikai hatalomra tekint a Felkelő Nap
országára, amelynek népe maga is eljutott az ország súlyának
felismeréséig. Ilyen körülmények között hogyan alakul Japán
Európa-politikája a kilencvenes években?
Válasz: Ez a valóban nagy jelentőségű történelmi folyamat, amely
jelenleg végbemegy Kelet- és Nyugat-Európa közoöt, a kelet-európai
reformoknak köszönhetően vette kezdetét és egy nagyobb, egységes
Európa irányába vezet. Tapasztaljuk az Európai Közösségnek
egyesülési törekvéseit, a Közös Piac és az EFTA közötti közeledést
és a Kelet és Nyugat közötti megosztottság felszámolására irányuló
erőfeszítéseket. Számításba véve a három vezető iparosodott
demokráciát - Japánt, Európát és az Egyesült Államokat -, az új
nemzetközi rend kialakításában és fenntartásában nagy várakozással
tekintek egy erősebb, körültekintö Európára, amely a háromoldalú
együttműködés részeseként járul hozzá a nemzetközi békéhez és
biztonsághoz. Ön helyesen mutatott rá arra, hogy mi magunk is
tudatára ébredtünk annak, hogy Japánnak nemcsak gazdaságilag, hanem
politikailag is aktív szerepet kell vállalnia az új nemzetközi rend
kialakításában. Japán üdvözli és rendkívül pozitívnak tartja azokat
a fejleményeket, amelyeknek tanúi lehetünk Európában és különösen
Kelet-Európában. Nagy várakozással tekintek a nyugat- és
kelet-európai országok vezetőivel való találkozásom elé, különös
tekintettel azokra az országokra, ahol ezek a változások
végbemennek. (folyt.)
1990. január 7., vasárnap 11:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|