|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata
"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a
kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív
felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert,
rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt,
hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig
deklarált demokratikus elveivel.
Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú
állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos
bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:
Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal
"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget
kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben
politizálnak, mint a magyarok.
Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de
azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka
republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy
befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal
nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs
nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak
lennének."
|
|
|
|
|
|
|
Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (2. rész)
|
Kinyilvánították: fegyvereikről le kívánnak mondani, amíg az új, általuk kezdeményezett fegyveres testületről törvény nem rendelkezik. Kétféle állásfoglalás is született a munkahelyi pártszerveződésekkel kapcsolatban, ám a döntő többség támogatását egyik sem tudta elnyerni. Az egyik szerint nem tartják elfogadhatónak a politikai pártok, szerveződések munkahelyi működését. A párt érdekeivel is ellentétesnek és szűk látókörűnek minősítették a KB ezzel kapcsolatos döntését és annak felülvizsgálatát javasolták a kongresszusnak. A másik álláspont csupán a politikai pártok munkahelyi működését támogató nézetekkel nem értett egyet, mert a képviseletei demokrácia elvei alapján az állampolgári politikai akarat érvényesülésének elsődleges tere a lakóterületi pártszerveződés. A kollektívák természetesen rendelkezzenek a politikai szerveződés szabadságával, de nem vehetnek részt a gazdasági, intézményi döntéshozatalban. Nem működhetnek pártszervezetek az államigazgatásban, a jogszolgáltatásban és a fegyveres testületek szolgálati helyein, a meglévő szervezeteket a legközelebbi választásokig fel kell számolni - fogalmazódott meg a másik variációban. A tanácskozás indulatoktól sem mentes vita után támogatta a kecskeméti reformkör korábbi és nyilvánosságra is hozott felhívását. A tanácskozás legfontosabb döntéseiből és állásfoglalásaiból is kitűnt: a reformkörök és -alapszervezetek képviselőinek többsége az új típusú párt meghatározására, a modellváltás-rendszerváltás vitájának eldöntésére, a kongresszuson követendő stratégia és taktika kialakítására, továbbá a munkahelyi politizálással kapcsolatos álláspontjuk egyeztetésére fordították energiáikat. Az új típusú párt meghatározásában nehezítette a konszenzus kialakulását, hogy néhányan nem pontosan fogalmazták meg javaslatukat. Végül is két ellenpólus alakult ki: az egyik szerint már most vagy a kongresszuson új baloldali szocialista pártot kell szervezni, míg a mások a jelenlegit radikálisan átalakítva kívántak új pártot építeni. Jónéhányan figyelmeztették a résztvevőket, hogy ne riogassák már most a kongresszust a pártszakadással, inkább a reformerők győzelmére kell törekedni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 18:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|