|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata
"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a
kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív
felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert,
rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt,
hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig
deklarált demokratikus elveivel.
Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú
állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos
bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:
Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal
"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget
kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben
politizálnak, mint a magyarok.
Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de
azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka
republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy
befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal
nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs
nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak
lennének."
|
|
|
|
|
|
|
Aboimov-interjú - AiF (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. február 19. hétfő (MTI-tud) - A Szovjetunió
és a kelet-európai szövetségesek viszonyának múltjáról, várható
alakulásáról adott szokatlanul őszinte, keményen önkritikus interjút
Ivan Aboimov szovjet külügyminiszter-helyettes az Argumenti i Fakti
című szovjet hetilap legújabb számának.
- A Szovjetuniót a II. világháború után saját biztonságának szavatolása vezérelte. A hidegháború beköszöntével a kor logikájának megfelelően egyfajta ,,biztonsági övezet,, megteremtése volt a cél - kezdte a beszélgetést Aboimov. Később - folytatta - a Szovjetuniónak szerepe volt abban, hogy a térség országainak fejlődésében háttérbe szorult az egyes országok nemzeti jellege, s áttértek a szocializmus egy kaptafára történő építésére, ami a szocialista építés szovjet modelljének másolását jelentette.
- Sok ország számára a fejlődés választott útja idegen volt, nem felelt meg a nemzeti sajátosságoknak, ráadásul nem volt hatékony sem a politikában, sem a gazdaságban - tért rá Aboimov a tavaly történt gyors fordulat okaira. A térség országainak összehasonlítása a nyugati szomszédokkal nem a szocializmus javára dőlt el. - A gazdasági fejlődés stagnálása, az életszínvonal süllyedése, a széles demokratikus szabadságjogok hiánya a lakosság növekvő elégedetlenségét váltotta ki, s mindez elháríthatatlan válsághoz vezetett.
Aboimov a térség egyes országaiban most felerősödő szovjetellenes megnyilvánulásokat is történelmi összefüggésekbe ágyazva vizsgálta. Emlékeztetett rá, hogy a gyökerek mélyek: Oroszország háromszor is részt vett Lengyelország feldarabolásában, mint ahogy részese volt az 1848-as magyarországi forradalom leverésének is. Mindez nem maradt hatás nélkül ezen országok népeinek történelemtudatára.
A II. világháború felszabadítója iránti hála érzésébe jelenkorunkban keveredtek egyéb érzelmek is: él még az emléke az 1968-as csehszlovákiai beavatkozásnak. A gazdasági és egyéb gondok a térség országaiban összekapcsolódnak velünk, vagy az általunk folytatott ,,egyeztetett politikával,, - mondta a szovjet diplomata. (folyt.)
1990. február 19., hétfő 17:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Aboimov-interjú - AiF (2. rész)
|
Foglalkozott a miniszterhelyettes a szabaddevizás elszámolásra való áttéréssel is. Mint mondta, számítások szerint a Szovjetuniónak az átállás első éve mintegy tízmilliárd dollár nyereséget hozna. Elvetette azt az egyoldalú megközelítést, amely úgy állítja be az eddigi kereskedelmi kapcsolatokat, mintha a ,,testvéri érzelmek,, csupán kereskedelmi veszteséget okoztak volna az országnak. Egyfelől a KGST-országokból sok olyan terméket vásárol a Szovjetunió, amelyet azonnal nem sikerülne a nyugati piacokról beszerezni, másfelől a térségbe szállított nyers- és alapanyagokat sem volna könnyű egy csapásra nyugati piacokon elhelyezni.
A hetilap munkatársa rákérdezett a térség országaiban állomásozó szovjet csapatokra is, amelyek jelenléte szerinte szintén belejátszik a szovjetellenes érzések meglétébe. A csapatok kivonását célzó tárgyalásokról szólva Aboimov először rámutatott, hogy a szigorú előírásoknak megfelelően a szovjet csapatok ezekben az országokban nem avatkoznak be a belügyekbe.
A magyarországi és csehszlovákia csapatkivonásokról a tárgyalások az érintett országok kormányainak kezdeményezésére indultak meg - mondta a diplomata. A kivonásról tárgyalva elvi kérdésben nincsen nézetkülönbség a partnerek között, a megbeszélések központi témája a kivonás ütemezése, határideje. Aboimov utalt a nagy előkészítő munkák időigényességére, továbbá arra, hogy a műszaki előkészületek mellett számolni kell a hazatelepítendő családok szociális problémáival is. Egy kérdés kapcsán hozzátette, hogy a szovjet csapatok kiadásait ezen országokban teljes egészében a szovjet fél állta.
Ami a szovjet-kelet-európai kapcsolatok jövőjét illeti, az elvi alapot az képezi - mondta Aboimov -, hogy ezek az országok szomszédaink és szövetségeseink. Az új körülmények között az együttműködésben a hangsúly az államközi kapcsolatokra helyeződik át. A meghatározó elvek: a szuverenitás tiszteletben tartása, be nem avatkozás, a kölcsönös érdekek figyelembe vétele, minden nép jogának elismerése, hogy maga válassza meg országának fejlődési útját - mondta Ivan Aboimov, majd végezetül hangoztatta: - A Szovjetunióhoz fűződő szövetségesi kapcsolatok nem képeznek akadályt az önálló fejlődés útjában, a Varsói Szerződés nem a szovjet hegemónia, hanem az európai stabilitás megőrzésének eszköze, mindaddig, amíg létre nem jönnek a közös ,,európai házban,, a biztonság új struktúrái. +++
1990. február 19., hétfő 17:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|