 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MDF belső állapota
|
---------------------
Washington, 1990. november 26. (Amerika Hangja, Világhíradó,
Szénási Sándor) - Meghatározó személyiségek távoznak az MDF
elnökségéből, illetve jelzik már most, hogy a hamarosan sorra kerülő
országos értekezleten nem jelöltetik magukat a pártvezetésbe. Az
alapító Bíró Zoltán után, aki az MDF-ből is kilépett, most Lezsák
Sándor ügyvezető alelnök is közölte, más módon szeretné szolgálni
pártjának ügyét, és Kulin Ferenc parlamenti képviselő sem óhajt
tovább az első vonalban maradni, és kívülük még többen is.
A bomlási folyamat ezzel látványos lett az ország első számú
pártjában, bár hangsúlyozzák, hogy egyszerűen a profizmus előtérbe
helyeződéséről van szó. Az az értelmiségi, főképpen írói réteg,
amely Lakitelken megalapította az MDF mozgalmát, ideológiai
arculatot adott neki - ha éppen zavarosan is -, most visszavonul a
politikából a közéletbe. A nyilatkozatok azt érzékeltetik, hogy a
kezdőrúgást ők elvégezték, most jöjjenek azok, akik focizni is
tudnak.
A helyzet természetesen nem ilyen egyszerű, és főképpen nem
ilyen békés. Az ország, a gazdaság válsága felerősítette és egyben
tragikussá is tette azokat a különbségeket, amelyek eleve jelen
voltak abban a gyűjtőpártban, amely leszámítva a kormányképviselő
parlamenti frakciót, ma is inkább mozgalomként jellemezhető. És ezek
a különbségek most személyes döntésekben válnak elhatárolódásokká.
Látható, hogy Lakitelek, az alapítás szelleme hirtelen
nosztalgiák tárgya lett. A sátor, amely alatt ülve három évvel
ezelőtt többféle csoport egyezett meg a békés és a kommunista párt
reformszárnyával közösen felvállalt rendszerváltásban, ma úgy tűnik
fel, mint a pusztaszeri vérszerződés reinkarnációja. A vezető
szerephez jutott emberekről úgy szólnak, mint alapító atyákról, mint
öreg, bölcs és tekintélyes emberekről, akik mintha nem is mozgalmat
indítottak volna el, de egy országot hoztak volna létre. 1987 pedig
akként tűnik fel, mintha 100 éve lett volna. (folyt.)
1990. november 26., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|