 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (1. rész)
|
1990. január 15., hétfő - Újabb, ezúttal csaknem másfél
évtizede keltezett feljegyzés részleteivel ismerkedhettek meg a
Honvédelmi Vizsgáló Bizottság tagjai hétfőn a Parlamentben. Borbándi
János nyugalmazott miniszterelnök helyettes, a kormány egykor
Honvédelmi Bizottságának volt vezetője a bizottság előtt feltárta:
1975-ben ajánlotta Fock Jenőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter
esetleges felmentését és más, számára is megfelelő beosztásba
helyezését. A hat évvel ezelőtt nyugállományba helyezett
miniszterelnök helyettes mindezt annak kapcsán mondta el, hogy a
Parlamentben folytatódott a Magyar Néphadseregben feltételezett
visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor Imre: Kiskirályok mundérban
című könyve kapcsán az Országgyűlés rendelt el.
Borbándi János előrebocsátotta, hogy saját irattára nincs, csak
az emlékezetére hagyatkozhat, s a kérdésekre legjobb belátása,
lelkiismerete szerint fog válaszolni. Bevezetőjében elmondta, hogy
nyolc vagy kilenc minisztériumot, illetve állami főhatóságot
felügyelt. Szólt arról, hogy az utóbbi évek töprengései nyomán
rájött: az egyik fő probléma az volt, hogy összemosódott a párt és
az állami vezetés, sokszor a felelősség nem volt tetten érhető. A
pártban és a kormányban párhuzamosan tevékenykedő bizottságok
működtek, vezetőik részt vettek egymás munkájában. A Honvédelmi
Bizottság féléves munkaterv alapján dolgozott, a döntésekre érett
javaslatait a Minisztertanács általában elfogadta, Borbándi János
nem emlékezett olyan esetre, hogy alapvető kérdésekben nem a
bizottság álláspontja érvényesült volna. Feladatai között említette
a védelmi kiadások meghatározását, a fegyveres erők és testületek
gyakorlati segítését. A védelmi kiadásokat általában ötéves tervek
rögzítették, ehhez ajánlásokat kaptak a Varsói Szerződés Egyesített
Fegyveres Erői Főparancsnokságától. Sok vita volt - emlékezett a
miniszterelnök helyettes, - s példaként említette az 1984-es évet,
amikoris az ajánlást 100 százalékként alapul véve, az összeget
sikerült felére leszorítani. Részletesen ismertette a döntési
mechanizmus fázisait. Eszerint a döntésbe sok mindenkinek volt
beleszólása, ám azt végső soron a bizottság szentesítette.
Az 1960-as évek katonapolitikai felfogására visszaemlékezve
Borbándi János közölte: már akkor szó volt a katonai szolgálati idő
csökkentéséről is. (folyt.köv.)
1990. január 15., hétfő 17:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|