 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
 |
Mégis lesz Suzuki? (1.rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. október 29. vasárnap /MTI-TUD/ - Lehetséges, hogy mégis lesz Suzuki-gyártó japán-magyar vegyesvállalkozás. Erre lehet következtetni a japán sajtóban a hét végén napvilágot látott hírekből. Eszerint a távol-keleti ország első számú kiskocsigyártó cégének az elnöke, Suzuki Osamu november elején Magyarországra utazik, hogy az érintett járműipari vállalatokkal és a kormány magas rangú képviselőivel dűlőre vigye a négy éve húzódó ügyet. Az Aszahi Simbun szerint a 143 millió dolláros közös vállalkozás 30 százalékát a Suzuki, 10 százalékát a C. Itoh, Japán legnagyobb kereskedőháza, és 60 százalékát magyar konzorcium fedezné.
A Mainichi Daily News szerint az ezer köbcentis Cultus típus
képezné a magyar gyártási feltételekhez kifejlesztett változat
alapját. Évi 50 ezer személyautó gyártásáról lenne szó, amelyben -
az Asahi Evening News szerint - a leginkább az Ikarus lenne érintve.
Éppen négy éve, 1985 novemberében született az első ajánlat, amelyet
többször módosítottak. Ennek ellenére a múlt évben már-már
reménytelennek tűnt a terv megvalósítása, amelynek érdekében most
újabb ajánlattal készül a Suzuki elnöke Budapestre. Az egyik új
elképzelés szerint a motor kivételével minden alkatrészt
Magyarországon gyártanának, három évvel a gyár üzembehelyezése után.
Arról is szó lenne, hogy meghatározott hányadot Magyarország
exportálna Nyugat-Európába. Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank
elnöke a Nihon Keizai Simbunnak adott interjújában szintén pozitívan
nyilatkozott a Suzuki-projekt megvalósítási lehetőségeiről.
A japán személygépkocsi-gyártás meghonosítása Magyarországon
azonban sokkal többet jelentene a belföldi piaci igények
kielégítésénél. Az MTI tokiói tudósítójának erről Szeki Eidzsi,
japán budapesti nagykövete nemrégiben kifejtette, hogy a
Suzuki-együttműködés csak az első lépés lenne ahhoz, hogy
Magyarország bekapcsolódhasson egy nagyszabású nemzetközi járműipari
együttműködésbe. Amennyiben ugyanis a Suzuki-program részeként
kialakulna a nyugati normáknak megfelelő színvonalú alkatrészgyártás
Magyarországon, beleértve a kis- és középüzemi méretű háttéripart,
úgy a magyar járműipar az angliai japán gépkocsigyártás számára
jelenthetne alkatrész- és részegységgyártó, beszállító bázist. Az
ezredfordulón Angliában már 1 millió japán gépkocsit gyártanak majd,
tehát sokkal többről van szó, mint a korlátozott magyar piaci
igények középtávú kielégítéséről: olyan ipari szerkezetváltásról,
amely a járműipar megizmosodása esetén a nyugati iparhoz való
integrálódást tenné lehetővé - hangsúlyozta Japán budapesti
nagykövete. (folyt.)
1989. október 29., vasárnap 11:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|