 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZP kongresszusa - vasárnapi munkanap (1. rész)
|
1989. október 8., vasárnap - A Magyar Szocialista Párt kongresszusa vasárnap ügyrendi javaslattal kezdte munkáját. Berend T. Iván, az ülés elnöke Gubcsi Lajosnak adott szót, aki több küldött állásfoglalását tolmácsolva a nyílt, demokratikus jelölés érdekében javasolta, hogy a kongresszus ne csak a párt elnökét válassza meg egyéni jelölés alapján, hanem a korábban elfogadott változattal szemben (ez az elnökség további tagjaira zárt listás jelölést rögzít) a tisztségviselőket és az elnökség tagjait is egyénileg, nyílt szavazással jelölje és válassza meg. Ezzel biztosítanák azt, hogy a kongresszus küldöttei nem szorulnának ki a választásból, nem pusztán belső egyezkedésük eredményeként, a színfalak mögött születne meg az MSZP vezetősége. Mint mondta, javaslatát a Magyar Néphadsereg, valamint Borsod, Nógrád, Pest, Heves, Szolnok, Győr-Sopron és Komárom megye küldöttei is támogatták.
Kovács László, az ügyrendi bizottság elnöke Gubcsi Lajos
felvetésére reagálva emlékeztetett arra, hogy e kezdeményezéssel a
kongresszus már nagy többséggel meghozott s a zárt listás jelölés
mellett állást foglaló döntését kérdőjelezte meg utólag. Mint
mondotta, a Gubcsi Lajos által javasolt módszer az első napi
szavazáskor a küldöttek mindössze 20 százalékának helyeslésével
találkozott. Gubcsi Lajos érvelését, miszerint az egyéni, nyílt
jelöléssel lenne demokratikusabb a választás, azzal is cáfolta, hogy
a korábbi, hibásnak ítélt politika idején soha nem alkalmaztak zárt
listás jelölést a pártkongresszuson, tehát a politika jellege és a
jelölési mód nem hozható összefüggésbe.
Az indítványhoz hozzászólók egyike szerint Gubcsi Lajos
indítványának elfogadásával az elnökségben ismét eltérő nézetek,
áramlatok érvényesülnének. Ő maga személy szerint bizalmat szavaz az
elnök által és a platformok konszenzusa alapján összállított
listának. Mások pedig cáfolták Gubcsi Lajosnak azt a kijelentését,
miszerint küldöttcsoportjuk egyöntetűen támogatta volna
kezdeményezését.
Az elnöklő Berend T. Iván mégis szavazásra tette fel a
javaslatot, aminek eredményeként a jelenlévő 1271 küldött 823
ellenszavazattal és 55 tartózkodással elvetette az indítványt.
A kongresszusnak az eredetileg elfogadott ügyrend szerint a
"Történelmi útunk tanulságai", valamint a párt tervezett
programnyilatkozatának dokumentumai feletti vitával kellett volna
folytatnia munkáját. Ezzel kapcsolatban azonban Berend T. Iván újabb
ügyrendi javaslatot jelentett be. (folyt. köv.)
1989. október 8., vasárnap 10:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|