 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (5. rész)
|
- Amikor 1988. november 24-ikén átvettem a miniszterelnöki
hivatalt, a parlament erőteljes forrongásban, átalakulásban volt. A
képviselők egyre inkább leváltak a korábbi hatalmi centrumról, és
egyre erőteljesebben a választók felé fordultak. Az Országgyűlés
felismerte Alkotmányban biztosított szerepét, és jogosítványaival
egyre határozottabban kívánt élni. Ennek következtében erőteljesen
nőtt a kormányra nehezedő parlamenti nyomás, amely megnyilvánult a
kormány egyre erőteljesebb ellenőrzésének igényében.
Az új kormánynak ilyen körülmények között kellett kialakítani
saját arculatát, és jelentős adósságokat és terheket örökölve
kellett politikai tőkéjét szervezni. Ennek érdekében a kormány
gyökeresen változtatott a korábbi parlamenti stratégián: formájában
és tartalmában a felelős parlamenti kormányzás gyakorlatát
alakította ki. Ezt csak úgy tehette meg, hogy fokozatosan elszakadt
az MSZMP operatív centrumától, és mint új, független döntéshozó
központ működött. A kormány kapcsolatrendszerének elsődleges és
nyilvános formájává tehát a korábbi informális pártkapcsolatok
helyett a parlament vált, de ez a változás mindvégig konfliktusokkal
volt terhes.
A kormány és a parlament viszonyának fejlődésében két jól
elkülöníthető szakasz figyelhető meg. Az első időszakban, amely
tavaly novembertől ez év májusáig tartott, ez a kapcsolat alakulóban
volt, határozott karakterrel még nem rendelkezett. A második,
májustól napjainkig terjedő időszakban egyre határozottabban
formálódnak ki a kormányzati elgondolások, és ugyanakkor egyre
erőteljesebb a parlamenti kontroll. Jól jellemzi ezt a folyamatot az
interpellációk számának rohamos növekedése.
Azt, hogy nálunk tényleges, parlamentnek felelős kormányzás van,
bizonyítják a következő tények: a parlamenti ügyrend módosítása
nyomán a miniszterelnök kiemelkedő szerepet kapott saját kormányának
összeállításában, és ez a májusi kormányátalakulás során
gyakorlatban is érvényesült; a kormány aktív részesévé vált a
parlamenti vitáknak, magam is kifejtettem a kormány álláspontját
szinte valamennyi fontos témában, politikai nyilatkozatokkal,
állásfoglalásokkal tájékoztattam a képviselőket az ország
helyzetéről. Egészében a kormány változtatva deffenzív magatartásán,
offenzív stratégiára tért át; a parlament előtti felelősség fontos
jogi intézménnyel, a bizalmatlansági indítvánnyal bővült.
(folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|