 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (10. rész)
|
A három tárgyaló fél nevében elhangzott politikai deklarációkat
követően Pozsgay Imre az MSZMP delegációja nevében bejelentette:
elfogadják az Ellenzéki Kerekasztalnak azt a javaslatát, hogy az
alkotmánymódosítás hatályba lépésével egyidejűleg az Elnöki Tanács
lemond és a köztársasági elnök megválasztásáig az államfői
funkciókat - a törvényben előírt normák szerint - az Országgyűlés
elnöke látja el.
Ezzel azonban - a várakozásokkal ellentétben nem fejeződött be a
plenáris ülés. Sorozatosan szót kértek egyes, az Ellenzéki
Kerekasztalba tömörült pártok, szervezetek képviselői. Először
Antall József a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Párt,
a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt nevében indítványozta
az alkotmányba olyan zárórendelkezés beiktatását, amely szerint: ha
a köztársasági elnök megválasztására az új országgyűlés
megválasztása előtt, a politikai átmenet időszakában került sor,
akkor a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján
közvetlenül és titkos szavazással válasszák meg, négyévi
időtartamra. A köztársasági elnök megválasztásához a
választópolgárok kétharmados többségének részvétele mellett legalább
50 százalék plusz egy szavazatra legyen szükség. Szeretnék azt is,
hogy legyen kötelező az országgyűlési választások kiírása a
köztársasági elnök megválasztását követő 90 napon belül. Az
indítványt azzal egészítette ki, hogy e rendelkezések pontos
kidolgozására az öt szervezet, illetve párt vállalkozik. Antall
József döntésüket azzal indokolta, hogy a köztársasági elnök
megválasztására a népfelség elve alapján, közvetlenül azért kerülhet
sor, mert a képviseleti demokrácia rendszere teljes legitimitással
még nem érvényesül.
Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége nevében
különállásukat deklaráló nyilatkozatot olvasott fel, indokolva azt a
döntésüket, hogy jelen állapotában nem írják alá a megállapodást.
Kisebbségi álláspontjukkal azonban nem kívánták megbénítani az
Ellenzéki Kerekasztal többi tagszervezetét. Ezért felfüggesztették
abból fakadó jogukat, hogy a kerekasztal, mint az egyik tárgyaló
fél, csak valamennyi tagjának egyetértésével határozhat.
(A szerkesztőségek tájékoztatására
Az SZDSZ nyilatkozatát az
Országos Sajtószolgálat teljes terjedelemben közli
)
(folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 22:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|