|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
|
Április 4-ei ünnepségek (3. rész) - Kitüntetések a parlamentben
|
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adományozott az állami és a társadalmi élet különböző területein dolgozóknak, valamint a fegyveres testületek tagjainak. A kitüntetettek egy csoportjának Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács Elnöke a Parlament kupolatermében nyújtotta át az elismeréseket. Az ünnepségen megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Straub F. Brunó rövid beszédben köszöntötte a kitüntetetteket és a megjelent vendégeket, állami és politikai vezetőket; kifejezte örömét, hogy személyesen nyújthatja át a kitüntetéseket mindazoknak, akik azokat kimagasló művészeti és tudományos teljesítményükkel, termelési-gazdasági feladataik igényes elvégzésével, valamint a társadalom javára végzett áldozatos munkájukkal méltán megérdemelték. Emlékeztetett rá: az alkalom, az ünnepi időpont hagyományos. Ahhoz a több mint négy évtizeddel ezelőtti áprilishoz kötődik, amikor a Vörös Hadsereg kiűzte országunkból a német megszállókat és magyar kollaboránsaikat, felcsillantva a független, demokratikus Magyarország megteremtésének reményét. Kiemelte: kegyelettel emlékezünk azokra, akik életüket áldozták a fasizmus megsemmisítéséért, földünk felszabadításáért, voltak bár szovjet vagy amerikai, angol vagy román, francia, bolgár és jugoszláv állampolgárok, vagy a mi hazánk szülöttei. És kegyelettel kell, hogy emlékezzünk azokra a magyarokra is, akik katonaként értelmetlen halálra kárhoztattak, deportáltként koncentrációs táborokban pusztultak el vagy a kegyetlen háború áldozatai lettek. A felszabadulásra emlékezve nem felejhetjük el azt a szomorú tényt, hogy a becslések szerint körülbelül egymillió magyar áldozatot követelt a második világháború, azaz minden tizedik honfitársunk életét. A legnagyobbak közül valók tehát a mi áldozataink is. Mint mondotta: az évforduló mindig mérlegkészítésre késztet. Az 1945 óta magunk mögött hagyott évek sikert és kudarcot, társadalmi méretű indulatokat és megbékélést egyaránt hoztak. Utalt arra, hogy napjaink nehéz gazdasági helyzete, társadalmi feszültségei és politikai csatái jól ismertek mindenki előtt, csakúgy mint, a mögöttük húzódó okok. Aláhúzta: a mai gondok más minőségből fakadnak, mint a 44 évvel ezelőttiek. (folyt. köv.)
1989. április 4., kedd 15:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|