 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
 |
Március 15: a nemzet ünnepe(l) - együtt és külön (1. rész)
|
1989. március 12., vasárnap - Március 15-én a politikai és társadalmi szervezetek, mozgalmak sok helyütt közösen, számos településen azonban külön-külön emlékeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.
Amióta az Országgyűlés december 20-án március 15-ét munkaszüneti
nappá nyilvánította, azóta számos kiáltvány, felhívás - többek
között a KISZ Központi Bizottságának, az Országgyűlésnek a felhívása
- szorgalmazta, hogy a társadalomban ma meglévő különböző politikai
erők emelkedjenek felül ellentéteiken, s ünnepeljenek együtt ezen a
napon. E dokumentumok mindegyike azt hangsúlyozta: március 15-e a
magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásrautaltság és
összefogás jelképe. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a
magyar nemzet forradalmi vállalkozása a társadalom megújításáért, a
polgári létért, a függetlenségért, a szabadságért, a demokráciáért.
A felhívásokra néhány elutasító nyilatkozat is született. Az MTI
tudósítóinak értesülése szerint a legtöbb helyen a Magyar Demokrata
Fórum, a FIDESZ helyi szervezetei, néhol ezekhez csatlakozva a
Szabad Demokraták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti
Társaság és a Független Kisgazdapárt szervez külön ünnepséget. Úgy
érvelnek, hogy az MSZMP, a KISZ, a HNF évtizedeken keresztül szürke
hétköznappá silányította március 15-ét; előfordult, hogy rendőri
erőszakot is alkalmaztak a felvonulók ellen. Másutt a vörös lobogók
kitűzése az elkülönülés oka, vagy az, hogy a független szervezetek
egyike-másika nem kapott lehetőséget a felszólalásra a rendezvényen.
Ezért ünnepelnek külön a különböző szervezetek egyebek között a
fővárosban, Zalaegerszegen, Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon,
Békéscsabán, Kalocsán és Tatabányán.
Budapesten már március 14-én megkezdődik az ünnepségek sorozata.
Ezen a napon ünnepi ülést tart az Országgyűlés. A Budai Várban, a
esztergomi körbástyánál katonai tiszteletadással felvonják a magyar
nemzeti zászlót. Elhelyezik a kegyelet virágait egyebek között a
Kerepesi temetőben lévő honvédsírokon, s koszorúzási ünnepségeket
tartanak a kerületekben lévő emlékhelyeken. (folyt.köv.)
1989. március 12., vasárnap 13:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|