![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az MSZMF KB ülése
|
![](../img/spacer.gif)
Washington, 1989. február 10. (Amerika Hangja) - Budapesten ma megkezdődött az MSZMP Központi Bizottság rendkívüli ülése, amelynek célja a vezetők közötti nézetkülönbségek elsimítása az ország múltját és a reformok jövőjét illetően. Tudósítónk, Hannelore White beszámolóját Krizsán Miklós tolmácsolja: - Az ülés első' napirendi pontja a magyar sajtóban tömören csak helyi, belügyi problémáknak nevezett témakör megvitatása volt. A zárt tanácskozás Grósz Károly beszámolójával kezdődött. Szavaiból semmi sem szivárgott ki, miután a tudósítókat, a rádió és televízió riportereit még az épületből is kiküldték. Az ülésére röviddel azután került sor, hogy Grósz Károly nemtetszését fejezte ki a legfőbb vezetésben mutatkozó véleménykülönbségek miatt, és személyi változások fontolóra vételét sugalmazta a Központi Bizottságnak. Pozsgay Imre államminiszter a múlt hónapban ugyanis szenvedélyes vitát robbantott ki, amikor az 1956-os forradalmat népfelkelésnek, és nem - mint a párt mostanáig előírta - ellenforradalomnak nyilvánította. Pozsgay több magasrangú pártfunkcionárius bírálatainak kereszttüzébe került, de a független szervezetek határozottan kiálltak mellette. A vita úgy tűnik messze túlmegy az 1956-os események minősítésén, és a magyarországi politikai és gazdasági reformok lényegére tapint. Kormánykörök szerint éppen ezért a KB rendkívüli ülése a tervezett egy napnál tovább is elhúzódhat. Nyugati diplomaták számítanak rá, hogy Pozsgayt nem éri bántódás, a kirobbantott vita ellenére is szilárdan helyén marad. Mint mondották, a Központi Bizottság keddi ülése - legalábbis úgy tűnik - elsimított több, létfontosságú ellentétet. Még mindig nincs magyarázat azonban az MTI rövid bejelentésére az ügyben, hogy a Központi Bizottság személyi változásokat is fontolóra vesz. Marosán György, a kormány szóvivője csütörtökön pártegységet sürgetett. Mint mondotta: csak történelmi kihívásokkal bátran szembenéző egységes párt segíthet a kormánynak a stabilitás megőrzésében. A mai ülést - amely meghatározhatja Magyarország politikai jövőjét - szokatlan titkolódzás veszi körül. A MUOSZ is hiába kért teljes nyilvánosságot, a vezetés egyetlen riportert sem enged a közelbe. Mindez pedig pontosan akkor zajlik, amikor a magyar közvéleményt felkavarta egy szovjet akadémikus nyilatkozata. Oleg Bogomolov tegnap egy sajtókonferencián kijelentette: a Szovjetunió nem érezné magát fenyegetve akkor sem, ha Magyarország semlelges állam lenne egy olyan kormány vezetésével, mint amilyen Svédországban és Ausztriában van. +++
1989. február 10., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|