 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar vendégmunkások az NSZK-ban
|
(Váradi Attila)
München, 1989. január 4. (SZER, Világhíradó) - Bányászok nem, fémipari
munkások, elektrotechnikusok igen - ha korlátozott számban is, de
lehetőségük van nyugatnémet munkavállalásra a most megkötött magyar-
nyugatnémet kormányközi megállapodás értelmében. Legalábbis akkor, ha a
munkavállalásban megegyezik a magyar és a külföldi cég.
Váradi Attila interjút készített a nürnbergi Szövetségi Munkaügyi Hivatal
illetékesével, aki részt vett az előkészítő tárgyalásokon is:
- Linz úr, melyik fél kezdeményezte a most megkötött kormányközi
megállapodást előkészítő tárgyalásokat?
- A kezdeményezés tőlünk, németektől indult ki, de magyar részről is nagy
volt az érdeklődés. Huzamosabb idő óta dolgoznak az országban magyar cégek,
és ezek magyar alkalmazottai részére munkaügyi hivatalaink csak abban az
esetben tudtak munkavállalási engedélyt kiállítani, miután esetről esetre
meggyőződtek arról, hogy az adott munkahely betöltése német vagy európai
közösségbeli szakemberek alkalmazása által nem lehetséges, azaz a munkaerő-
kínálat nem elégíti ki a szükségleteket. Ennek kellemetlen következményei
voltak mind a magyar, mind a német üzletfelekre nézve. A Szövetségi
Munkaügyi Minisztérium és hivatalunk ezért javasolta kétoldalú megállapodás
megkötését.
A megállapodás szerint ezentúl 2500 magyar állampolgár jut
munkaengedélyhez, függetlenül az itteni állástalanok számától. Ennek
előnyeit magyar részről azonnal beismerték, így a megállapodás szövege is
nagyon hamar elkészült.
- Van-e esély arra, hogy a szerződéses alapon foglalkoztatottak számának
felső határát később felemelik, tehát 2500-nál több magyar munkás dolgozhat
nyugatnémet vállalatoknál?
- Erről ma még korai volna beszélni, bár gondoltunk erre a lehetőségre. A
megállapodást záradékkal egészítettük ki, amely leegyszerűsítve a
következőket tartalmazza: ha Nyugat-Németországban a munkanélküliek száma
több mint 1 százalékkal csökkenne, akkor a magyar kontingens létszámát
automatikusan felemeljük 10 százalékkal. Az 1989-es évre vonatkozó
prognózisaink szerint erre már akár jövőre is sor kerülhet.
A szokásnak megfelelően természetesen mindkét kormány bármikor felmondhatja
az egyezményt, mi azonban abból indulunk ki, hogy korlátlan ideig érvényes.
- Melyek azok az ágazatok, amelyekben szükségük van a magyarok szaktudására
és munkaerejére?
- Rendszeresen tájékoztatjuk a magyar cégeket a német munkaerőpiac
változásairól. Amikor az építőiparban stagnáció állt be, azt tanácsoltuk
nekik, hogy különlegesen képzett, alagutak építésében jártas szakembereket
küldjenek. A német bányaipar válsága miatt nincs szükségünk bányászokra,
viszont tudunk alkalmazni fémipari munkásokat, elektrotechnikusokat. A
müncheni BMW autógyárban is nagyobb számban dolgoznak magyarok.
- A most megkötött egyezmény alapján mennyi időre állítanak ki
munkavállalási engedélyeket, és ezt milyen feltételekhez kötik?
- Az engedélyek kiadásának egyetlen feltétele, hogy a kérelmező érvényes
nyugatnémet vízummal rendelkezzék. Az engedély általában két évre szól,
kivéve, ha a magyar cég ragaszkodik ahhoz, hogy alkalmazottja az ennél
rövidebb ideig tartó munka elvégzése után azonnal térjen haza és álljon a
magyar munkáltató rendelkezésére.
- Milyen tarifa alapján fizetik a magyar munkásokat, és hol kell nekik
adózniuk?
- A bérek nem lehetnek alacsonyabbak az azonos munkát végző belföldi
munkavállalók bérénél. Ezt az összeget a német vállalkozó a magyar cégnek
fizeti ki, amellyel szerződést kötött. A magyar munkavállalók bérük egy
részét devizában, másik részét forintban kapják. Adót itt csak a magyar
vállalatnak kell fizetnie. A magyarok ugyancsak menekülnek a társadalom- és
betegbiztosítási díjak fizetésének kötelezettsége alól is, mert állandó
lakhelyük Magyarország.
- Hogyan fogadták az egyezménytervezetet a német szakszervezetek?
Tanúsítottak-e valamilyen ellenállást, voltak-e ellenvetései?
- Igen. Két-három évvel ezelőtt határozottan ellenezték. Elsősorban az
építőipari szakszervezet ellenvetéseit kellett komolyan vennünk. Ehhez
hozzá kell tennem, hogy annak idején a német építőipar a jelenleginél
sokkal rosszabb helyzetben volt. A meglévő kapacitás egy részét nem tudták
kihasználni, magasra szökött a munkanélküliség. Ezért megértést kellett
tanúsítanunk és az egyezményben külön fejezetet szenteltünk ennek a
kérdésnek. Az volt a kikötésünk, hogy a német építőiparban elhelyezkedő
magyar munkások száma nem haladhatja meg az 500-zat. Erre a feltételre ma
már nincs szükség, mert idejét múlta, de tény, hogy benne van a
szerződésben.
Az idők változnak. Hasonló megállapodást tervezünk Csehszlovákiával, a jövő
héten Prágában tárgyalunk. Nem akarok a dolgoknak elébe vágni, de azt
hiszem, hogy a nagyvonalú magyarokkal ellentétben még mindig igen zárkózott
csehek legfeljebb 500-700 szakmunkás küldéséhez járulnak majd hozzá az
említett feltételek mellett. +++
1989. január 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|