 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országos Vallásügyi Tanács ülése (3. rész)
|
Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos
felügyelője tisztességes lépésnek nevezte, hogy a kormány sürgeti e
feladatok megoldását, mert megtehette volna, hogy halogatja, a
későbbi kormányra hagyja e kérdést.
Kulcsár Kálmán válaszában utalt arra, hogy az esztergomi
telekkönyv-hamisítás ügyében már megkezdődött a vizsgálat. Az állami
tulajdonban álló ingatlanok egyházi tulajdonba adásáról készült
tervezetet - az elhangzott észrevételek alapján - átdolgozzák, s a
következő ülésen már a jogszabály-tervezetet terjesztik elő. Németh
Miklós hozzátette: a jogszabály preambulumában benne foglaltatik
majd a kormány egyértelmű álláspontja: noha bizonyos területeken
törvényszerűek voltak az államosítások, az igazságtalanságok, a jogi
visszásságok elítélendők.
A Vallásügyi Tanács tagjai ezután a sajtószabadságról szóló
törvénytervezetet vitatták meg. Kulcsár Kálmán a megválaszolandó
kérdések között említette, hogy a nemzeti médiákra, a Magyar Rádióra
és a Magyar Televízióra vonatkozó szabályozást esetleg külön törvény
rendezze. A tanács tagjai szükségesnek tartották: a
sajtószabadságról szóló törvénytervezet rendelkezzék egy etikai
bizottság, fórum létrehozásáról, amely arra is hivatott, hogy
elbírálja: milyen emberi értékek támadása, veszélyeztetése,
lejáratása vonjon maga után szankciókat. Mások azt szorgalmazták,
hogy a nemzeti médiák élére kinevezett felügyelő bizottságok
egészüljenek ki egyházi közreműködéssel. E felvetéssel Kulcsár
Kálmán egyetértett.
A Tanács végezetül Kunos Péter pénzügyminisztériumi államtitkár
előterjesztésében az egyházaknak jutatott költségvetési támogatásról
hallgatott meg beszámolót. Eszerint jövőre az eddiginél tisztább,
áttekinthetőbb rendszerű, normatív finanszírozást vezetnek be. Marad
a mintegy 205 milliós államsegély is, s jövőre a külföldről
konvertibilis devizában érkező adományokat az egyházak
devizaszámlára is elhelyezhetik. Közölte: amennyiben 1990-ben az
Országgyűlés elfogadja a lelkiismereti és a vallásszabadságról szóló
törvényt, az egyházak gazdálkodásáról külön MT-rendelet készül. Ez
kimondaná: az egyházi intézmények gazdasági vállalkozási
tevékenységéből származó jövedelem a vállalkozási nyereségadóról
szóló törvény szerint adózik. Az oktatási, kulturális, egészségügyi,
szociális és műemlékvédelmi célokra fordított összeggel azonban az
adóalap csökkenthető. (MTI)
1989. december 15., péntek 19:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|