|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
|
Négypárti koalíció
|
------------------ München, 1989. november 8. (SZER, Magyar híradó) - A bevezetőben említett négypárti koalíció nem egy kormánykoalíció terve, hanem a november 26-iki népszavazásra vonatkozó megállapodás. A részleteket Lángh Júlia foglalja össze: - Az 1989. november 26-iki első magyarországi népszavazás megváltoztathatja a hazai politikai kultúrát - hangzott el azon a ma délelőtti budapesti sajtótájékoztatón, amelyet a "Négy igen" kampány jegyében tartott közösen négy párt: a Fidesz, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége. A négy párt együttes fellépése már önmagában politikai esemény. A négy igen felhívás arra szól, hogy igennel szavazzanak a választópolgárok mind a négy kérdésben azon a népszavazáson, amelyet a parlament a 100 ezernél több állampolgár kezdeményezésére a törvénynek is megfelelően kiírt. Nem felel meg viszont a törvényeknek az, hogy a parlament az eredeti kérdések fogalmazását megváltoztatta és magyarázatokat fűzött a kérdésekhez a szavazócédulákon és a lakossági tájékoztatókban. Ezek a törvényellenesen odabiggyesztett magyarázatok félrevezetőek. A köztársasági elnökválasztás kérdésében például azt sugallják, hogy az igen szavazattal megfosztanák a népet az államfő választás élményétől, holott a kérdés nem az elnökválasztás tényére, hanem az időpontra vonatkozik, és - hangzott el a mai sajtótájékoztatón - amennyiben a nép úgy dönt, hogy nem akar elnökválasztást a parlamenti választások előtt, akkor sem biztos, hogy megfosztotta magát a közvetlen elnökválasztástól, hiszen az új parlament, amelynek az alkotmány szerint az államfő választása a hatáskörébe tartozik, dönthet úgy, hogy ezen változtat. A törvény tehát úgy szól, hogy a népi kezdeményezésre kiírt népszavazás lapja csak az eredeti kérdéseket tartalmazhatja és a népszavazás időpontját, mást nem - tehát magyarázatokat nem. (folyt.)
1989. november 8., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|