 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
 |
Hány népszavazás lesz?
|
Budapest, 1989. október 27. péntek (MTI-Press)
Amikor szeptember végén befejeződtek a politikai egyeztető
tárgyalások, mindhárom tárgyalófél úgy állt fel az asztaltól, hogy
legnagyobb vitát a köztársasági elnöki intézmény, és a leendő elnök
megválasztása váltotta ki.
Az 1949-ben kelt alkotmányunkban az államformát
népköztársaságnak határozták meg, kollektív államfői testülettel, az
elnöki tanáccsal. Ez a magyar joggyakorlatban addig nem ismert
intézmény hűségesen kiszolgálta az állampártot, ugyanis törvényerejű
rendeleteket hozhatott, amely egyben azt is jelentette, hogy a
hatalom "bízhatott" benne. Ha úgy érezte, egy törvény nem menne
keresztül az országgűlésen, ráerőszakolta a tanácsra a törvényerejű
rendelet kihirdetését. Mindenki számára világos, ha a népfelség
elvét érvényesítő, valóban pluralista társadalmat kivánjuk a
monolitikus államberendezkedés helyére kiépíteni, köztársasági
elnöki intézményre van szükség, közepesen erős hatalmi jogkörökkel
felruházva azt.
Az intézmény szükségességét valamennyi tárgyaló fél elismerte, a
ma is megoldatlan probléma ott keletkezett, hogy a tárgyalásokat
lezáró okmányt az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá, mert a
tárgyalásokon nem döntöttek a Munkásőrség sorsáról, s arról, hogy az
általános válsztások előtt vagy után választják meg a köztársasági
elnököt, továbbá a pártvagyon sorsáról, valamint a pártok munkahelyi
részvételéről.
A Szabad Demokraták Szövetsége e négy pontot írva zászlajára
aláírásgyüjtő akciót kezdeményezett, "Döntsőn a nép
" címmel. Az
azóta történtek lényegében kihúzták a szőnyeget az aláírásgyüjtők
lába alól, a Minisztertanács feloszlatta a Munkásőrséget - a
testület lefegyverzése október 23-án megkezdődött - törvényt hozott
arról, hogy a pártok kivonulnak a munkahelyekről és arról is döntött
az MSZMP utolsó kongresszusa, hogy a párt elszámol vagyonáról az
Országgyűlésnek. A tiltakozó akció célja tehát már csak a
köztársasági elnök megválasztásának formája és időpontja lehet, a
másik három felvetett kérdésen túllépett a történelem.
Az egyeztető tárgyalások során a Szabad Demokraták Szövetsége és
a Fidesz váltig ragazkodott ahhoz az álláspontjához, hogy a
köztársasági elnököt az új országgyűlés válassza meg. Véleményünk
szerint ez a megoldás jobban szolgálná a hatalmi ágak szétbontását.
(folyt.)
1989. október 27., péntek 12:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|