 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
 |
A földrengés tanulságairól (1. rész)
|
Moszkva, 1989. február 4. szombat (MTI-tud) - A tavaly decemberi örményországi földrengésben egy-két nagyságrenddel többen haltak meg, mint a hasonló vagy még nagyobb erejű földrengések nemzetközi statisztikai átlaga - írja a Pravda szombati számában a leningrádi meteorológiai intézet egyik tudományos főmunkatársa. Cikke azt bizonyítja be, hogy a csaknem 25 ezer emberéletet követelő tragédiában a halottak nagy számáért nemcsak a természetet kell okolni. (Az 1963-as skopjei földrengésben a város teljesen elpusztult, de a halottak száma ,,csak,, 1070; Peruban 1970-ben kilences erősségű rengés volt, s az epicentrumtól 25 kilométerre fekvő 120 ezres nagyváros lakosai közül 600 ember halt meg.)
A tudós felteszi a kérdést, szilárdabbak-e általában az
ötszintes épületek, mint a magasabbak. Kérdése hátterében az áll,
hogy a magas házak Leninakánban, Szpitakban szinte kivétel nélkül
összeomlottak, míg a régi építésű ötszintes épületek közül sokban
alig esett komoly kár. A magyarázatot részben abban látja a cikk
írója, hogy akkor komolyan vették a biztonsági előírásokat, amelyek
kilences erősségű rengéskor is biztonságos épületek építését
követelték meg.
A hetvenes években - idézi fel a cikk - szeizmológiai térképet
készítettek a Kaukázusról, de ezen már nem jutott hely a kilences
erősségű rengés veszélyét rejtő helyeknek.
A katasztrófa felvet bűnügyi kérdéseket is. Az a cement, amelyet
eredeti rendeltetése szerint a magas házak építéséhez kellett volna
felhasználni a nagyobb statikai terhelés elviselését biztosítandó,
kiskereskedelmi forgalomban nem kapható. Elemző statisztikai vagy
más módszerekkel könnyen megállapítható, hogy a hiányzó
cementmennyiséget magánházak építéséhez használták fel. A szerző azt
sürgeti, hogy a lopott cementből felhúzott villákat kobozzák el
tulajdonosaiktól, s használják fel a hajléktalanná váltak
elszállásolására.
Érthetetelennek tartja a Pravda cikkírója, hogy a tudósok egy
csoportja a hetvenes években feladta elveit, pedig nekik aztán
tudniuk kellett, hogy a földrengés sem tisztel államhatárokat.
Figyelmeztető jel volt a szomszédos Törökországban pusztító kilences
erősségű rengés, akárcsak a szintén szomszédos Iránban 1978-ban
észlelt kilences, sőt tizes erősségű rengés. (folyt.)
1989. február 4., szombat 09:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|