 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
 |
Kerekasztal-beszélgetés a KGST jövőjéről (1. rész)
|
Moszkva, 1989. január 13. péntek (MTI-Panoráma) - A kormányok együttműködése nem nevezhető integrációnak: az integráció a termelők között kialakult sokoldalú kapcsolatrendszer. Nem lehet az egységes piacot a tervkoordináció fejlesztésére alapozni. Nem folytatható az az eddigi gyakorlat a KGST-ben, hogy az egyes kormányok és hatóságok már akkor megállapodnak árakról, szállítandó mennyiségekről, amikor még áru nincs is, nem tudható, mikor lesz, és milyen minőségű. Az áruknak világpiaci vagy ahhoz közeli árakon kellene gazdát cserélniük a KGST-tagországok közötti kereskedelemben, ehhez viszont az kell, hogy a gazdasági kapcsolatokat a termelőkre bízzuk, és az is, hogy a tagországok belső ármechanizmusa tükrözze az áruk tényleges értékét. Ezeket a gondolatokat Szigeti István, Magyarország KGST képviselőjének helyettese fejtette ki a héten, egy moszkvai kerekasztal-beszélgetésen.
A rendezvényt a KGST fennállásának 40. évfordulója alkalmából
szervezte az APN szovjet sajtóügynökség. A részvevők - a KGST
titkára, helyettesei, az egyes tagállamok állandó képviselői,
illetve azok helyettesei és a tagországok sajtójának képviselői -
élénk eszmecserét folytattak az együtműködés kérdéseiről. A
véleménycsere érzékletesen kidomborította, hogy a tagországok az
együttműködés fejlesztésének több kérdését eltérően közelítik meg.
Az NDK állandó képviselőjének helyettese a KGST 43. és 44.
ülésszakán meghatározott célok közül a komplex műszaki-tudományos
fejlesztési program megvalósítását emelte ki, leglényegesebbként, és
úgy vélekedett, hogy a jövőben is rendkívül fontos lesz - fontosabb,
mint valaha - a tagországok népgazdasági terveinek koordinálása. A
magyar és a lengyel képviselők ezzel szemben az árak és az
elszámolási rendszer gyökeres átalakítására, az ár- és valutareform
elodázhatatlanságára hívták fel a figyelmet. Magyar részről
rámutattak, hogy több tagország nemzetgazdaságának olyan a belső
szerkezete - gazdaságirányítási és árrendszere -, hogy jelen
állapotában nem képes kapcsolódni a két legutóbbi ülésszakon
meghatározott új együttműködési rendszerhez.
Különösen nagy vitát váltottak ki a kerekasztal-beszélgetésen a
több tagországban - Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban
és a legutóbb a Szovjetunióban - elrendelt kiviteli korlátozások,
illetve a kiviteli vámilletékek helyenként drasztikus emelése.
(folyt.)
1989. január 13., péntek 14:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|