|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
|
Kolozsvári helyzet
|
------------------
München, 1990. január 11. (SZER, Világhíradó) - Most egy másik kiszolgáltatott csoportról, a romániai kisebbségekről és az ottani ellenzékiekről. Velük kezdődik ugyanis Ara-Kovács Attila nem túl bíztató kolozsvári tudósítása.
- A romániai helyzet kaotikusságát mégis csak azok érzékelik és érzik a legjobban, akik a leginkább ki vannak szolgáltatva ennek. A kisebbségek, ahogy az eddig is ellenzékbe szorított értelmiségiek ugyanis egyfajta fenntartást hoznak fel a jelenlegi vezetéssel szemben, és erre utal a diákság aktivizálódása is.
Bukarestből az egyetemisták szervezett akciói ma már Temesvárra éppúgy átterjedtek, mint Kolozsvárra, és leginkább e két városban kaptak hangot eddig olyan tények, amelyekről korábban - és különösen a forradalom utolsó napjaiban - hallani sem lehetett. Vagyis olyan kérdések, hogy ki lőtt a tömegbe először.
Sok jel utal arra, hogy az igazi tömegmészárlások, illetve például Kolozsvárott a megtorlások kezdetei egyre inkább a hadsereg nevével kapcsolhatók össze.
Bizonyítékokat találtak ellenzéki szervezetek tagjai arra is, hogy a január 4-ikén központilag feloszlatott Securitate legtöbb tisztje ugyan a hadsereg felügyelete alatt, de tovább űzi munkáját. A minap a kolozsvári - óvatosan mondom -, volt Securitate Trajan úti épületébe szeretett volna bejutni az itteni magyar demokratikus ifjúsági szervezet két aktivistája. Természetesen már a kapun sem tudtak túljutni, mert a hadsereg fegyveres őröket állított az épület védelmére, akiknek, mint közölték, tűzparancsuk volt minden - tehát nemcsak erőszakos - behatolási kísérlet megakadályozására. (folyt.)
1990. január 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kolozsvári helyzet - 1. folyt.
|
A MADISZ két képviselőjének ezt követően mégis sikerült két securitate-tiszttel - egy kapitánnyal és egy alhadnaggyal - beszélniük, akik nem is titkolták, hogy a hadsereg megbízásából tovább folytatják eddigi tevékenységüket. Tőlük tudták meg aztán, hogy több helyen, és nemcsak Kolozsvárott, a titkosszolgálat a forradalom után leadta fegyverét, azaz a Securitate nem lőhetett.
Sok minden alátámasztja e vélekedést és nem is kétséges, hogy a biztonsági szolgálat magamentegetéséről lehet szó. Inkább arról, hogy a hadsereg máris igénybe vette a Securitate szolgálatait és az eddigi struktúrák megőrzése, konzerválása végett. Ezek pedig, tehát a Ceausescu által gyakorolt kommunista módszerek kiegészülve a már most nagyon virulens monarchisztikus nacionalizmussal, eddig átláthatatlan veszélyeket rejthetnek még Románia polgárai számára.
E nemzeti célkitűzések és a hozzájuk igazodó ideológia megteremtése, máris megkezdődött. Egyes értelmiségi körök, így a kolozsvári Tribuna című lap, melynek már korábban is legendás kapcsolatai voltak a biztonsági szolgálattal, és mely a jelek szerint ma már az új erős tényező, a hadsereg igényeit siet kielégíteni. A Tribuna tehát máris jelentős ellenséges hangulatot keltett azzal a bejelentésével, hogy a Székelyföldön ölnék a románokat.
Amikor többen rákérdeztek ennek az állításnak a valóságtartalmára, rögtön kiderült, hogy a szerkesztőség a Ceausescuhoz hű fegyveres erők - az úgynevezett terroristák - székelyföldi felszámolását minősítette úgy, mint a románok elleni atrocitást. (folyt.)
1990. január 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kolozsvári helyzet - 2. folyt.
|
Mindennek ellenére a lapnak ezen állításai megtették hatásukat. Egyes körökben újabb magyarok által elkövetett tömeggyilkosságokról beszélnek, és nincsenek kevesen, akik ebből kiindulva ma ismét indokoltnak tartják olyan biztosnsági intézkedések bevezetését, melyek nem is olyan rég még okai voltak a romániai lázadás kitörésének.
Kolozsvári és temesvári magyar értelmiségiek pedig jelezték, hogy félreérthetetlenül újra kezdődtek a telefonlehallgatások. Egyeseket közülük pedig ismét megfigyelés alatt tart az egyelőre névtelen, új biztonsági szolgálat. +++
1990. január 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pótválasztások az V. kerületben - 3. folyt.
|
Gazdasági bajaink felszámolásának feltétele, hogy gátat vessünk a rohanó inflációnak, és hogy minél több fiatalt küldjünk hosszabb, rövidebb időre tapasztalatcserére a fejlett országokba. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a nemzet és minden állampolgára mielőbb visszanyerje hitét, megerősítse önbecsülését.
Eddigi munkám és szakmai felkészültségem, valamint az engem jelölő lakosság bizalma biztosíték arra, hogy megválasztásom esetén visszaállítjuk a munka, a család becsületét, és elindulunk a gazdasági fellendülés , és az erkölcsi nemesedés útján.
Dr. Balázs Péter képviselőjelölt.
- Következik Szalma Béla ugyancsak független jelölt, akit a Hazafias Népfront támogat. Először a kérdésre válaszol, hogy miért van szükség ilyen rövid időre a parlamenti választások előtt a pótválasztás lebonyolítására?
- A kérdés jó. Mégis azt kell mondanom, hogy indokolt, és mostmár különösen indokolt a második forduló megtartása, mert időközben kiderült, hogy az általános választásokig tartó időszak a kívánatosnál hosszabb. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő két, közel három hónapban Magyarországon nagyon fontos eseményeknek kell történnie, és történnek - elsősorban gazdasági vonatkozásban. Ez azt is jelenti, hogy a parlamentnek tulajdonképpen felértékelődik a szerepe, mivel belekényszerül abba, hogy fontos döntéseket hozzon, például törvények formájában. Ugyanakkor olyan vizsgálatok is indulnak, ami a társadalmi közélet tisztaságát célozza, és ebben az esetben egyáltalán nem mindegy, hogy ki kerül a parlamentbe, és milyen álláspontot képvisel.
Én úgy érzem, hogy ezek a döntések, amelyek a parlamentre várnak, hosszú hónapokig, lehet, hogy évekig meghatározzák további életünket, de az biztos, hogy tovább, mint március, mert meggyőződésem - és sajnos ez egyre inkább meggyőződésem -, hogy a koalíció kialakulásával hónapokig nem lesz egy ütőképes kormányunk, amely tenni tud azokban a kérdésekben, amelyeket viszont meg kell lépni a lakosság érdekében, de gyakorlatilag külföldi partnereink érdekében is. Hangsúlyozom: elsősorban gazdasági vonatkozásban, és ezért kellene nagyon észnél lenni, hogy lépjünk a gazdaságban. (folyt.)
1990. január 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pótválasztások az V. kerületben - 4. folyt.
|
"Tisztelt Honfitársaim
Ne hagyják, hogy továbbra is az antikommunista gyűlölet szításával és jól időzített politikai botrányok kirobbantásával vonják el figyelmüket a csőd, összeomlás előtt álló hazánk gazdaságáról. Ne higyjenek a demagóg kijelentéseknek. Ne engedjék, hogy a kerületért évekk óta tisztességesen dolgozó embert, embereket megrágalmazzák egyes ellenzékinek nevezett szervezetek. Figyeljenek végre önmagukra, családjukra, egészségükre és környezetükre.
Tegyünk meg mindent, hogy a munkánkért járó juttatásokból jól és kényelmesen élhessünk, szabadidőnkben pihenni tudjunk, a gyermekeink boldogulásáért eredményesen munkálkodhassunk, nem utolsósorban a saját magunk által kialakított szép környezetünkben biztonságban és félelem nélkül élhessünk. Szívjunk jó levegőt és éljünk emberi méretű és komfortú lakásokban.
Ígérgetni, ámítani nem kívánom önöket, de erőm és hitem tudatában - természetesen választópolgáraim bizalmát élvezve - az általános választásokig rendelkezésre álló 1-2 hónapban sokat tehetnék úgy a parlamentben, mint a közéletben a fenti célok elősegítése és elérése érdekében. A parlamentben lehetőségem nyílna választópolgáraim óhaját közvetíteni a nyugodt, kiegyensúlyozott életre.
Tisztelt Honfitársaim Nincs időnk. Milliók egzisztenciális gondjai kikényszerítik a pártérdekeket mellőző gazdasági, társadalmi döntéseket. Cselekedni kell. Választópolgárok éljenek állampolgári jogukkal. Jöjjenek el szavazni 1990. január 13-ikán, szombaton 6-18 óráig és szavazzanak rám, a pártoktól független jelöltre. Dr. Szalma Béla." (folyt.)
1990. január 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|