|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
|
Október 23-ika megünneplése - Pozsgay Imre
|
------------------------------------------ London, 1989. október 22. (BBC, Panoráma) - Siklós István interjúját közvetítjük Pozsgay Imrével, úgy is mint a Magyar Szocialista Párt köztársasági elnökjelöltjével: - Most, hogy Magyarországon hivatalosan ünnepelni lehet 1956. október 23-ikát. Az államminiszter úr milyen érzésekkel tekint vissza erre a napra? Miként élte meg ezt a napot 1956-ban? - Megilletődve és ugyanakkor a megbékélés szellemében. Valami jóleső érzés azért is belém költözött, mert talán az önök hallgatói is tudják, hogy év elején én magam kezdeményeztem, hogy ebben az ügyben a nemzeti újragondolás és végűl a nemzeti megbékélés kerüljön előtérbe. Ez most sikerült és a törvényhozó is így akarta, ahogyan a nép, a társadalom akarta. Bennem ezek az érzések és ezek az információk kavarognak most, de mélyen megéltem, elégtétellel. - Most, hogy ez az ünnep lehetségessé vált, megtörtént a megbékélés a kormányzat és a nemzet között? - Igen. Én úgy érzem ez bekövetkezett ezzel, és most hogy az Országgyűlés elfogadta a sarkalatos törvényeket, a békés átmenetet szolgáló alkotmánymódosításokat, úgy hiszem, az együttműködésnek nemcsak a garanciái teremtődtek meg, hanem a lehetőségei is kitágultak. Egy újabb nemzeti párbeszéd indulhat el ezen az alapon. - Államminiszter úr Elégedett azokkal a törvényekkel, amelyek most az Országgyűlésben létrejöttek? (folyt.)
1989. október 22., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Október 23-ika megünneplése - Pozsgay Imre - 1. folyt.
|
- Elégedett vagyok. És még valami fokozza ezt az elégedettséget bennem. Én végigküzdhettem tárgyalápartnereimmel együtt azt a politikai előkészítő munkát, amely ezekhez a parlamenti döntésekhez vezetett, és most az is kiderült, hogy azoknak volt igazuk, akik alóírásukkal minden oldalon ehhez a megállapodáshoz csatlakoztak, hiszen az úgynevezett függőben maradt kérdésekben is a parlament megértést tanúsított és olyan nagy horderejű dologban, mint a munkásőrség megszüntetése, a pártvagyon elszámolása és a munkahelyről való kivonulása a pártszervezeteknek közmegegyezés jött létre és törvényerőre emelkedett. Ennél többre egyetlen politikai partner, egyetlen tárgyalófél sem számított, és beérett azoknak a termése, akik itt a megegyezés újtát és a kiegyezés útját választották. - Ami az elnöki tisztséget illeti, a hatáskörének a meghatározását, ezt miképpen látja Államminiszter úr? - Úgy látom, hogy ez szintén korrekt megállapodást tükröz, egyszersmind biztosítékokat arra, hogy Magyarországon egyszemélyi uralom és önkényuralmi forma ne jöhessen létre, ugyanakkor az államfő kezébe olyan jogosítványokat ad, amelyek segítségével a hatalmi ágak megosztásában egyik közreműködője lehet a békés átmenetnek. Elegendő hatáskör ez, a magyar közjog történetét is kifejezi és kontinuitását, ugyanakkor elégséges alkotmányos biztosíték arra, hogy semmiféle visszaélés a hatalommal ne történhessen. - És ön jelöltje ennek az új pártnak is az elnöki tisztségre? (folyt.)
1989. október 22., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Október 23-ika megünneplése - Pozsgay Imre - 2. folyt.
|
- Igen, én jelölt vagyok és több jelölttársammal együtt a választópolgárok döntésére várunk. Azoknak a választópolgároknak a döntésére, akik meggyőződésem szerint tudják mit akarnak, a nép bölcsessége előttem soha nem volt kétséges és nem egyszerűen a népfelség elvét vallom, hanem a nép teljes illetékességét abban, hogy különösen az átmenet idején, az első szakaszban ilyen fontos kérdésben közvetlenül döntsön. - Államminiszter úr Hamarosan Angliába érkezik, Nagy-Britannia tiszteleg Magyarország előtt című fesztiválra, ennek a megnyitójára. Ez a magyar kultúra, a magyar művészetek előtt főhajtás Anglia részéről, de a magyarországi változások fényében valójában politikai esemény is. Miként látja ezt Államminiszter úr? - Ahogyan azt a kérdésében is megfogalmazott, úgy hiszem a legfontosabb ebben az, hogy a magyar kultúra értékei felvonulhatnak Londonban, Angliában és így hazánk legjobb oldaláról, legtiszteletreméltóbb teljesítményeivel mutatkozhat be, ugyanakkor bizonyára az érdeklődés középpontjába kerülnek azok a politikai fejlemények is, amelyek lezajlottak az utóbbi hetekben, hónapokban Magyarországon és ebből a szempontból is úgy hiszem, legalábbis ez az előérzetem, jóleső érzés lesz ezekben a napokban Londonban lenni, hiszen kezdettől fogva tapasztaltuk, hogy Anglia kormánya, politikai tényezői és Nagy-Britannia közvéleménye rokonszenvvel és támogatási szándékkal kíséri a magyarországi eseményeket. - Van-e olyan valami, amit az Államminiszter úr elérni szeretne? (folyt.)
1989. október 22., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Október 23-ika megünneplése - Pozsgay Imre - 3. folyt.
|
- Igen. Azon túl, hogy egyik szerény szereplője lehetek a kulturális bemutatkozásnak és magyar részről fővédnöke ennek, azt remélem alkalmam lesz Londonban a politikai élet vezetőivel, kiválóságaival, a közélet valóságos tényezőivel és a sajtóval találkozni, hogy tovább táguljon az a nyilvánosság, amely szükséges ahhoz, hogy Magyarország biztonságban érezze magát az átmenet idején és további együttműködési szándékot ébresszek azokban a vezető politikai körökben, amelyek egyébként eme szándékukat eddig is már kifejezték. - Magyarország függetlensége szempontjából mi a jelentősége annak, hogy még mindig szovjet csapatok állomásoznak az ország területén? - Azt hiszem, hogy a szovjet csapatok magyarországi állomásozása ma már nem függ össze sem a magyar-szovjet viszonnyal, sem az európai és magyarországi kapcsolatokkal. Ez még annak a világpolitikai tényezőnek a része, amely miatt Európában általában idegen csapatok, külföldi csapatok állomásoznak. A Szovjetuniónak nincs szüksége arra, hogy politikai okokból állomásoztasson katonai erőket Magyarországon. Magyarországnak sincs szüksége arra, hogy belpolitikai okokból ilyenek jelenlétét kívánja. Én úgy hiszem, hogy a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások, az európai enyhülési folyamat erre a kérdésre is választ ad, ez nem bilaterális, nem kétoldalú kérdés, ez az összeurópai fejlődés problémája. +++
1989. október 22., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|