|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - első nap (1. rész)
|
1989. október 30., hétfő - Hétfőn délelőtt megkezdődött az Országgyűlés októberi - kétnaposra tervezett - ülésszaka.
Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke tájékoztatta a képviselőket, hogy dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.) lemondott mandátumáról; ezt az Országgyűlés tudomásul vette. Bejelentette, hogy 16 képviselő nyújtott be interpellációt, és hét képviselő intézett kérdést a kormány tagjaihoz. Tájékoztatta a képviselőket arról is, hogy mi lett a sorsuk azoknak a júniusi, illetve szeptemberi ülésszakon elhangzott interpellációknak, amelyekre adott válaszokat az Országgyűlés nem fogadta el. Ezekkel jelenleg az illetékes országgyűlési bizottságok foglalkoznak, s egy részük vizsgálatával már végeztek is. Az ezekről készült jelentéseket eljuttatták a képviselőknek. Több interpelláció bizottsági vizsgálata azonban további időt igényel. Az ülésszak tárgysorozatának megállapítása keretében először arról döntöttek a képviselők, napirendre tűzzék-e Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese önálló indítványát. A képviselő azt javasolta, hogy a Parlament november 9-ét nyilvánítsa a minőség napjává. Az elnöklő Fodor István elmondotta, hogy Magyarországon számos, a társadalom szélesebb vagy szűkebb körét érintő nemzetközi nap nyert polgárjogot, azonban ezek egyike sem igényelte a Parlament döntését. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 12:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (2. rész)
|
A képviselők az indítvány napirendre tűzését nem támogatták. Ezután Fodor István bejelentette, hogy Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész önálló indítványt nyújtott be, szorgalmazva a Polgári Törvénykönyv módosítását. Azt javasolta, hogy szüntessék meg az alapítvány és a közérdekű kötelezettségvállalás államigazgatási felügyeletét. Ehelyett az alapítványok bejegyzése és megszüntetése bírósági hatáskörbe kerüljön. Az indítványt Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter indokoltnak tartotta, ám véleménye szerint nem annyira sürgős, hogy az októberi ülésen tűzzék napirendre. A képviselők úgy döntöttek, hogy az Országgyűlés a képviselői indítványt a novemberi ülésszakon tárgyalja meg. Ezután elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelelölőbizottság felállítása. 2. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 3. A földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 4. A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 5. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 6. Népszavazás elrendelése az állampolgárok kezdeményezésére négy kérdésben. 7. Népszavazás elrendelése a kormány kezdeményezésére a Magyar Köztársaság címeréről. 8. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. 9. A nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámoló megtárgyalása. 10. Személyi javaslatok. 11. Interpellációk, kérdések. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 12:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (3. rész)
|
A tárgysorozat elfogadása után következett az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság létrehozása. Az elnök bejelentette, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény 6. paragrafusa szerint az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai, valamint a független képviselőcsoport által jelölt képviselőkből álló jelölőbizottság tesz javaslatot. A Parlament tényleges politikai megosztottságát figyelembe véve az elnök - a parlamenti képviselettel rendelkező pártok javaslata alapján - ajánlotta, hogy a jelölőbizottság elnökévé dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) független képviselőt válasszák. Javasolta továbbá, hogy a jelölőbizottság tagja legyen Balogh László (Pest m., 29. vk), Dudla József (Borsod m., 5. vk.), Karvalits Ferenc (Zala m., 1.vk.) és Kasó József (Baranya m., 13. vk.), valamennyien a Magyar Szocialista Párt tagjai, dr. Balla Éva (Budapest 46.vk.), a Szabad Demokraták Szövetségének tagja, dr. Séra János (Komárom m., 10.vk.), a Kereszténydemokrata Néppárt tagja, Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.), a Fiatal Demokraták Szövetsége tagja, dr. Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt tagja, dr. Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) a Magyar Demokrata Fórum tagja, valamint Árvai Lászlóné ( Heves m., 1. vk.) független képviselő. Az elnök felhívta a képviselők figyelmét, hogy - mivel a jelölőbizottság tagjaira a pártok, illetve csoportok tehettek javaslatot így - a személyekkel szemben nem, csak a pártarányokat illetően lehet észrevételt tenni. Benjámin Judit (Budapest 21. vk.) úgy ítélte meg, hogy több független képviselőre lenne szükség a bizottság munkájában, tekintettel arra, hogy négy MSZP-tagot is beválasztottak. Ezt a javaslatot az Országgyűlés nagy többséggel elvetette. Végül az eredeti indítványt fogadták el a jelölőbizottság elnökére és tagjaira vonatkozó együttes szavazás során. Ezután az elnök felkérte a frissen megválasztott jelölőbizottságot, hogy mihamarabb tartsanak ülést, és tegyenek javaslatot az Alkotmánybíróság öt tagjának jelölésére. A jelölteket a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság meghallgatja, majd állásfoglalást alakít ki, s ezt a jelölőbizottság elnöke ismerteti az Országgyűléssel. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 12:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (4. rész)
|
Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően a képviselők rátértek az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A napirendi pont előterjesztője Puskás Sándor, a terv- és ------------- költségvetési bizottság elnöke volt. Az Állami Számvevőszék létrehozását indokolva hangoztatta: tovább már nem halasztható, hogy a legfelső államhatalmi szerv, az Országgyűlés egy olyan magasan kvalifikált szakemberekből álló, szigorú ellenőrző apparátusra támaszkodhasson, amelynek folyamatos munkája biztosíték a mindenkori kormányzat tevékenységének elfogulatlan, politikától mentes megítéléséhez. Szükségszerű s halaszthatatlan, hogy létrejöjjön egy pártoktól, politikai törekvésektől független szervezet, amelynek működésével ellenőrizhetővé válna a pártok, politikai mozgalmak tevékenységének gazdasági vetülete. Hasonlóképpen halaszthatatlanná vált, hogy az Állami Számvevőszék, illetve ezen keresztül az Országgyűlés ellenőrzése érvényesüljön az államháztartás és a jegybank hitelkapcsolatai fölött. Az Állami Számvevőszék felállításával megszűnik az a magárahagyatottság, amelyet a képviselők éreztek a költségvetési javaslatok, a zárszámadási beszámolók tárgyalásakor. Ezek megalapozottsága, szakszerűsége felett őrködik a jövőben a számvevőszék. Puskás Sándor véleménye szerint a törvényjavaslat elfogadásával egy minőségileg más, a jelenlegi ellenőrzési rendszert meghaladó mechanizmus jön létre, amely megfelelő segítséget tud nyújtani az Országgyűlés munkájához, segítve ezzel a Parlament alkotmányos funkciójának betöltését. Az Állami Számvevőszék létrehozásának halaszthatatlanságát hangoztatva Puskás Sándor azt sem hallgatta el, hogy a törvényjavaslat előkészítése során számos ellenvélemény is megfogalmazódott az ellenőrzési mechanizmus új intézményével szemben. Így például többen úgy vélték, hogy nem célszerű a számvevőszéket létrehozni addig, amíg nem alkotják meg az államháztartási törvényt. Egy másik ellenvélemény szerint az Állami Számvevőszék addig nem lesz működőképes, amíg nem valósul meg a tulajdoni reform. Puskás Sándor álláspontja szerint ezek megalapozatlan érvek, s hangoztatóik figyelmen kívül hagyják azt a társadalmi igényt, hogy a törvényhozó hatalom végre rendelkezzék olyan szervezettel, amely szakszerűen követni tudja a mindenkori költségvetési gazdálkodást. Az államháztartás egyébként is létezik, államháztartási törvény nélkül is, tehát ennek rendszerével a külön törvény megalkotásáig is foglalkoznia kell valakinek. Ugyanígy elfogadhatatlan a közvélemény számára, hogy az állami vagyonkezelés ellenőrzés nélkül működjék. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 13:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (5. rész)
|
A bírálók kétségbe vonják, hogy a számvevőszék képes lesz-e a meglehetősen nagy számú állami vállalatok vagyonkezelését nyomon követni. A számvevőszék természetesen nem vállalkozhat arra, hogy minden egyes állami vállalatnál ellenőrizze a vagyonkezelést, de arra igenis vállalkoznia kell, hogy az állami vagyonkezelésről szóló törvény megalkotásáig felügyeljen a törvények betartására a társasággá átalakuló vállalatoknál. Puskás Sándor politikai szempontból is érthetetlennek nevezte a számvevőszék létrehozásának elhalasztását. Utalt arra, hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon a tárgyalófelek a békés átmenet alkotmányos garanciáinak megteremtését szorgalmazták, s a számvevőszék éppen egy ilyen garanciát jelentő intézmény lenne. A garanciákat más szempontból is kifogásolták a törvénytervezettel kapcsolatban. A kétkedők azt kérdezték, a törvénytervezet átdolgozása során a bizottság vajon nem csökkentette-e a tervezetbe épített garanciális elemeket. Puskás Sándor ennek kapcsán határozottan leszögezte: a bizottság nem tett olyan módosító javaslatot, amely megkérdőjelezhetővé tenné a számvevőszék működését, ellenkezőleg, gyarapította a hatékony működést segítő előírásokat. Az egyik ilyen módosítás bevezeti az ellenjegyzési jogintézményt a költségvetés hitelfelvételei esetén. A fontosabb módosítások közé tartozik az is, hogy az APEH adóztatási tevékenysége mellett a helyi tanácsok hasonló tevékenységét, valamint más hivatalok mellett a Pénzintézeti Központ tevékenységét is bevonták a számvevőszék ellenőrzési hatáskörébe. A garanciákat növeli az az előírás, miszerint nem jelölhető a számvevőszék elnökévé, illetve elnökhelyettesévé olyan személy sem, aki bármely párt országos szervezetében négy éven belül választott vezető tisztséget töltött be. A bizottság bővítette az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások körét is azzal, hogy az Állami Számvevőszék elnöke, helyettesei, vezetői és számvevői nem tölthetnek be érdekképviseleti szerveknél vezetői tisztséget. Az elmondottakat összegezve Puskás Sándor hangsúlyozta: lezárult egy korszak, amikor a törvényhozói hatalmat megfosztották ellenőrzési lehetőségétől. Lezárult az a korszak, amelyben az állampárt közvetlenül irányította a kormányt, a kormány pedig saját tevékenységét ellenőrizte. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 13:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (6.)
|
Az Állami Számvevőszékre vonatkozó törvényjavaslat minden előírásában azt a célt szolgálja, hogy a törvényhozói hatalom a legfelső népképviselet számára olyan eszközt hozzon létre, amellyel ellenőrizheti a végrehajtó hatalmat, gazdálkodásának törvénytiszteletét, ésszerűségét és célszerűségét. A számvevőszék ezért csak olyan intézmény lehet, amely független minden politikai befolyástól, kizárólag a szakszerűség elveire támaszkodik, objektív véleményt formál, s teljes felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek - mondotta befejezésül Puskás Sándor. Puskás Sándor előterjesztését követően a Ház elnöke felolvasta Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.) levelét. A képviselőnő arra emlékeztette a Parlamentet, hogy 150 éve született Steindl Imre, az Országház tervezője. Javasolta, hogy az Országgyűlés emékezzen meg róla kegyelettel. Fodor István arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az évforduló alkalmából megkoszorúzták az Országház főlépcsőjén álló Steindl Imre-mellszobrot, továbbá a Parlament kupolatermében kiállítást is rendeztek. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 13:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (7. rész)
|
Horváth Lajos - a plénum soros elnöke - köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Josef Rieglert, Ausztria alkancellárját és kíséretét. A vendég Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes meghívására tartózkodik hazánkban. Ezt követően Horváth Lajos megnyitotta a törvényjavaslat általános vitáját. Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), pártalkalmazott úgy ------------- ítélte meg: az Állami Számvevőszék újbóli felállítása a jogállam szervezeti rendjének kiépítésében, az állami bevételek és kiadások, valamint az állami vagyon hasznosításának számbavételében mérföldkő lehet. Még akkor is, ha egy ideig az államháztartás általános ellenőrzésének - számos tekintetben - előreláthatólag csak a látszatát kelti majd. Hiszen ennek az intézménynek a létrehozása megelőzi például az államháztartás fogalmának és feladatainak tisztázását, törvényi rögzítését, az állami gazdálkodás új szabályozását, az állami ellenőrzés teljes rendszerének együttes újraszabályozását. A képviselő a korábbi - jelentős anyagi és erkölcsi károkat egyaránt okozó - ellenőrzési gyakorlatot ostorozva hangsúlyozta: a leendő Állami Számvevőszéknek le kell számolnia a sokévtizedes káros beidegződésekkel. Pártoktól és egyéb érdekcsoportosulásoktól független, csakis a tényeket szem előtt tartó, következetes és a személyi konzekvenciák kilátásba helyezésétől sem ódzkodó ellenőrzést szükséges megvalósítania. Az új intézménynek fokozott figyelmet kell fordítania az államközi szerződéstervezetek előzetes vizsgálatára is - mondotta Südi Bertalan. (folyt. köv.)
1989. október 30., hétfő 13:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (8. rész)
|
Barta Alajos (Heves m., 4. vk.) pártalkalmazott ------------- az Állami Számvevőszék szükségességét hangsúlyozva rámutatott: nem megfelelő a jelenlegi államigazgatási ellenőrzés, az Országgyűlés viszont még saját ellenőrző szervezettel sem rendelkezik. A kormány munkáját ugyan különféle módon ellenőrzi a Parlament, de hiányoznak a megfelelő információk az állami költségvetésről, az állami vagyonról, a közpénzekről. A kölségvetési átcsoportosításokat elvileg alárendelhették a szűk csoportérdekeknek. Kifejtette: az Állami Számvevőszék struktúrája fejezze ki, hogy ebben a szervezetben megfelelő szerepet kap a személyes felelősség, a bürokráciamentesség. Javasolta továbbá, hogy a megyei képviselőcsoportok és az intézmény között rendszeres információcsere alakuljon ki. Ki fogadja majd a közérdekű bejelentéseket - kérdezte továbbá Barta Alajos -, ki ellenőrzi más szervezeteknél e bejelentések kezelését? Mi lesz a névtelen bejelentések sorsa? Ezekre a kérdésekre is meg kell találni a választ. A továbbiakban rámutatott: az indoklásban kapjon hangsúlyosabb helyet a közvagyon ellenőrzése. Megfontolásra ajánlotta, hogy a törvényjavaslat indoklásában fogalmazzák meg: az Állami Számvevőszék a korrupció elleni harc legfőbb állami intézménye legyen. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság több mint 30 éves munkájáról szólva rámutatott: elismerés illeti meg önzetlen tevékenységükért a társadalmi aktivistáikat. Nem egy hivatal szűnik meg - mondotta - , hanem egy mozgalom, értékeiket a további munkában is hasznosítani szükséges. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 14:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (9. rész)
|
dr. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly ---------------- Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára hangoztatta: az Állami Számvevőszék által tudja az Országgyűlés érvényesíteni költségvetési és zárszámadási jogát. Ez egyben sarkalatos alkotmányi garancia is lesz arra, hogy a végrehajtó hatalmat a Parlament ellenőrizhesse. Az Állami Számvevőszék létrehozását az államháztartás feletti rendelkezés kivételes fontossága és a hatalom gyakorlásának a mai viszonyok közötti bonyolultsága teszi indokolttá. Összeférhetetlennek tartotta, hogy a képviselők és valamilyen párt elkötelezettjei az Állami Számvevőszéknek alkalmazottai vagy vezetői legyenek. Inkább elkésett, mint elsietett az Állami Számvevőszék létrehozása - jelentette ki. Majd arról beszélt, hogy a kormány tagjainak, az állami tisztségviselőknek általános és gazdasági jellegű kontrollja évtizedeken át nyíltan az állampárt csúcsvezetőinek és apparátusainak a kezében volt. Ha groteszk formában is, de létezett a kontroll, ami mostanra szétzilálódott. A képviselő javasolta, hogy a KNEB-vizsgálatok dokumentumait, különösen azokat, amelyeket még nem zártak le, helyezzék letétbe a kormánynál, így az Állami Számvevőszék visszamenőlegesen is foglalkozhat majd velük. Végül állásfoglalást kért a Parlamenttől a nemzeti kerekasztal kikötésével kapcsolatban. Eszerint most az Állami Számvevőszéknek csak az egyik elnökhelyettesét válasszák meg, elnökét és a másik helyettest az új, illetve az azt követő Országgyűlés válassza. Az előterjesztett törvényjavaslat ilyen szabályozást nem tartalmaz, eltér a kerekasztal álláspontjától. A terv- és költségvetési bizottság vállalja ezért a felelősséget. Az állásponttól való eltérés okai közt említette meg a képviselő azt, hogy nem volt olyan alkalmas személy, aki egyedül vállalta volna az Állami Számvevőszék személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésével kapcsolatos teendőket a leendő elnök személyének ismerete nélkül. Perdöntőnek ítélte a rátermett vezetők kiválasztását már az indulás előtt. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 15:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (10. rész)
|
Dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István -------------- Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa azt javasolta, hogy az általános vita lezárása után ne bocsássák a részletes vitára a törvényjavaslatot, mert az kimunkálatlan, átdolgozásra szorul. A létrehozandó számvevőszék jelenleg még nem is tudná ellátni feladatát a feltételek hiányában. A képviselő szerint a teljes szervezetet csak az államháztartási törvény hatályba lépésétől kezdve célszerű működtetni, addig egy csökkentett létszámú, a jelenleg elvégezhető feladatokhoz szabott szervezetre van csupán szükség. Azért, hogy ez a kisebb szervezet is működőképes legyen a Parlamentnek fel kell kérni a kormányt az 1990-es költségvetési törvényjavaslat és államháztartási mérlegrendszer eddigieknél sokkal részletesebb kidolgozására és bemutatására. Lényeges, hogy ez mentes legyen az úgynevezett pénzügyi-technikai megoldásoktól. Balla Éva fontosnak tartotta, hogy számoljon be a pénzügyi kormányzat a költségvetés hitelfelvételeiről is. Szükség van arra, hogy a kormány áttekintse az állami ellenőrzés egész rendszerét. A KNEB felszámolása után sem maradhat ellátatlan ellenőrzési feladat. Ugyancsak fontos, hogy a kormány részletesen dokumentálja az államadósságot, kimutassa hatását a jövő évi költségvetésre. Az összes, eddig elkülönítetten kezelt pénzeket, így az állami nagyberuházásokat finanszírozó decentralizált alapokat is be kell vonni a költségvetési elszámolás körébe. Csak így válhat valóssá az államháztartás ellenőrzése - hangoztatta. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 15:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (11. rész)
|
Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa ---------- mindenekelőtt arról szólt: feltétlenül szükségesnek tartja az Állami Számvevőszék intézményének felállítását, hiszen ő azok közé a képviselők közé tartozik, akik sohasem szavazták meg a költségvetési előterjesztést és a zárszámadást, mivel soha nem volt meggyőződve azok hitelességéről. Balla Évával egyetértésben kifejtette: végre fel kell tárni, mi történt azokkal a kölcsönökkel, hitelekkel, amelyeket az ország felvett, s amelyek terhe másod-, harmadíziglen fogja nyomasztani az ország népét. Az adósságteher bizonytalanná teszi az ország jövőjét, a családok sorsát. Éppen ezért - véleménye szerint - pártállástól függetlenül mindenkinek össze kell fognia, hogy egy családvédelmi alap jöjjön létre Magyarországon, amely biztosíthatná a családok jövőjét az adósságteher szorításában. Végül javasolta: az Állami Számvevőszék központja Szegeden legyen. Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és ------------ Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára is sürgette az Állami Számvevőszék mielőbbi felállítását. Az Országgyűlés ellenőrző tevékenységét segítő szervezet létrehozását különösen időszerűvé teszi az állami vállalatok átalakulása különféle társasági formákká, illetve az elmúlt időben a pártok vagyonkezelése körül kialakult vita. A képviselő javasolta azt is, hogy a számvevőszék ne kizárólag számviteli képesítésű munkatársakat alkalmazzon - akik ugyan nélkülözhetetlenek -, hanem mind nagyobb számban vegyen fel olyan szakembereket, akik gazdasági, pénzügyi, műszaki szakértelemmel, értékelő, elemző készséggel, jelentős ellenőrzési gyakorlattal rendelkeznek. Hasonlóan fontos követelmény, hogy az Állami Számvevőszék munkatársai erkölcsileg, etikailag feddhetetlenek legyenek. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 15:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (12. rész)
|
Fiák László (Hajdú-Bihar m., 5. vk.), a Magyar Gördülőcsapágy ----------- Művek vezérigazgatója az Állami Számvevőszék mielőbbi létrehozását, költségvetésének mihamarabbi elkészítését sürgette. Felhívta azonban a képviselők figyelmét arra, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatban megfogalmazott feladatokat, illetve a megszűnő népi ellenőrzés tevékenységi körét összehasonlítva jónéhány ellenőrizendő terület gazda nélkül marad. Ilyen például - s véleménye szerint ez lekezelő hozzáállás - az állampolgárok panaszainak kivizsgálása. Ezek döntő hányada ugyanis érinti az Állami Számvevőszék számára előírt állami vagyonkezelési ellenőrzést. Szorgalmazta azt is, hogy a közvélemény kapjon tájékoztatást az állami ellenőrzési rendszer korszerűsítéséről, a változások lényegéről. Erről ugyanis a kormány már két hónappal ezelőtt határozatot hozott. Javasolta, hogy az Országgyűlés a népi ellenőrzés megszűnéséről hozandó döntésekor fejezze ki köszönetét e szervezet társadalmi munkásainak és vezetőinek. Végezetül kifogásolta, hogy az egész Tiszántúl gazdasági és szellemi életének központjában, Debrecenben nem tervezik regionális hivatal létrehozását. Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos az általános vitát lezárta, és a plénum döntése alapján részletes vitára bocsátotta a törvényjavaslatot. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) színművész kért szót. ------------- Egyetértett azzal, hogy jelenleg még nincsenek biztosítva az Állami Számvevőszék működésének feltételei, ám ez nem ok arra, hogy ne hozzák létre a szervezetet. Azért, hogy mihamarabb működőképes legyen, szükség van arra: a kormány minél előbb terjessze be az államháztartási reformról szóló törvényjavaslatot, valamint a tulajdonreformról szóló koncepcióját. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra: ennek az intézménynek mindenképpen támadhatatlannak kell lennie. Ki kell zárni minden olyan lehetőséget, hogy tagjai valamilyen téren elfogultak legyenek. Ezért fenntartja korábban megfogalmazott javaslatát, miszerint: nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé, illetve elnökhelyettesévé olyan személy, aki a megelőző négy évben országgyűlési képviselő, vagy a Minisztertanács tagja volt, vagy valamely párt országos szervezetében választott vezető tisztséget töltött be. Ez nem diszkrimináció - mondotta a képviselő - ez a szervezet rangját emeli. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 15:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (13. rész)
|
Több hozzászóló nem lévén az elnöklő Horváth Lajos lezárta a törvényjavaslat részletes vitáját. A polémiában elhangzott módosító indítványok mérlegelésére felhívta a terv- és költségvetési bizottságot. Puskás Sándor az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke ismertette a testület állásfoglalását, és egyben válaszolt a vitában elhangzott képviselői felvetésekre. Elmondotta, hogy a parlamenti vitában sok olyan javaslat hangzott el az Állami Számvevőszékkel kapcsolatban, amelyeket a szervezet működési szabályzatában és ügyrendjében figyelembe fognak venni. Beszámolt arról, hogy a bizottság nem fogadta el Bánffy György módosító indítványát. Bánffy György azt javasolta: ne lehessen az Állami Számvevőszék elnöke, illetve elnökhelyettese az, aki a megelőző négy évben országgyűlési képviselő volt. A bizottság szerint a számvevőszék nem a Parlament, hanem a végrehajtó hatalom tevékenységét ellenőrzi. Ezért úgy ítélték meg, az indítvány nincs összhangban az összeférhetetlenségi szabályok elveivel. Elutasította a bizottság Balla Éva javaslatait is. A képviselő azt indítványozta, hogy a számvevőszék vezetői és munkatársai ne lehessenek egyetlen párt tagjai sem, és a jelenlegi ülésen a számvevőszék vezetői közül csak egyetlen elnökhelyettest válasszanak meg. Olyan javaslat is elhangzott - Eke Károly részéről -, hogy az Állami Számvevőszék székhelye Szeged legyen. A bizottsági ülésen kiderült, hogy a javaslat nem volt kellően megalapozott, s egyébként is a szervezet napi munkakapcsolatai a fővárosban működő minisztériumokhoz, az itt lévő információs rendszerekhez kötik az Állami Számvevőszéket. Így a bizottság ezt az indítványt sem tartotta elfogadhatónak. Puskás Sándor elmondotta: Barta Alajos a törvényjavaslat indoklásába kívánta beépíteni azt, hogy a számvevőszék legyen a korrupció elleni harc eszköze. A bizottság ezt az indítványt sem támogatta. A testület véleménye szerint ez nem rendelkezés kérdése, megvalósítását a számvevőszék azzal segíti elő, hogy teljesíti a törvény által előírt feladatait. Ezután Puskás Sándor röviden válaszolt arra a bírálatra, amellyel a bizottság előkészítő munkáját illette Balla Éva. Elmondotta: a bizottság tagjai abból indultak ki, hogy a Parlament döntésének megfelelően a számvevőszék intézményének 1990-től működnie kell. Ezért láttak hozzá a vezető személyek kiválasztásához szükséges pályázat kiírásához. A bizottság azonban nem sajátította ki a kiválasztás jogát. Ugyancsak nem döntött arról, hogy kik utazzanak külföldre tanulmányútra. A bizottság csupán a számvevőszék vezetőire tett javaaslatot. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (14. rész)
|
Határozathozatal következett; az elnöklő Horváth Lajos emlékeztette a képviselőket, hogy mivel alkotmányerejű törvényjavaslatról van szó, elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának egyetértése szükséges. A teremben 316 képviselő volt jelen, így megállapította: az Országgyűlés határozatképes a minősített szavazásra. Először a vitában elhangzott módosító indítványokról szavaztak. Az Országgyűlés - a terv- és költségvetési bizottság jelentésében foglaltakkal összhangban - elutasította Eke Károlynak azt a javaslatát, hogy az Állami Számvevőszék székhelye Szeged város legyen. Ugyancsak elutasította az Országgyűlés Balla Éva indítványait, nevezetesen azt, hogy az Állami Számvevőszék tisztségviselői ne lehessenek egyetlen párt tagjai sem, továbbá azzal sem értettek egyet a képviselők, hogy most a számvevőszéknek csak egyik elnökhelyettesét válasszák meg, az elnök és a másik elnökhelyettes személyéről pedig a következő Országgyűlés döntsön. Az elnök bejelentette, hogy az előbbi módosító javaslat elutasításával értelemszerűen szükségtelenné vált Szabó Kálmán indítványának szavazásra bocsátása. Bánffy György több módosító indítványt is tett, ezek közül néhányat elfogadott a terv- és költségvetési bizottság, s azokat figyelembe véve dolgozta át a törvényjavaslatot. Így például az összeférhetetlenséget kiterjesztették a képviselőkre is, de csak a számvevőszéknél történő alkalmazás idejére; új összeférhetetlenségi tilalmat fogalmaztak meg, mégpedig azt, hogy a számvevőszék tisztségviselői sem egymással, sem a Minisztertanács tagjaival nem lehetnek közeli rokoni kapcsolatban. Mivel a javaslattevő képviselő továbbra is fönntartotta egyik korábbi módosító indítványát - miszerint: ne legyen jelölhető az Állami Számvevőszék tisztségviselőjének az, aki a megelőző négy évben parlamenti képviselő volt -, ezt a kérdést az elnök szavazásra tette fel. A képviselők - bár minimális különbséggel, de - elutasították ezt a módosító javaslatot. Mivel Südi Bertalan szövegmódosító indítványát a terv- és költségvetési bizottság elfogadta, és be is építette a törvénymódosító javaslatba, a képviselők erről külön nem szavaztak. Ezután az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, a már megszavazott módosításokkal együtt, az Országgyűlés nagy többséggel - 289 igenlő, 6 elutasító és 18 tartózkodó szavazattal - elfogadta. Szavazás után az elnök javaslatára a képviselők közfelkiáltással egyetértettek azzal, hogy az Országgyűlés mondjon köszönetet a népi ellenőrök eddig végzett munkájáért. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (15. rész)
|
Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat elfogadását követően a földtörvény módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A már korábban módosított földtörvényhez sokszorosan átdolgozott módosító indítványt nyújtott be Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.). ------------------ A Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke ezzel a módosító javaslatával a földtulajdon védelmét, a földforgalom átmeneti befagyasztását és a megváltás intézményének eltörlését szorgalmazta. Mint mondotta: a volt földtulajdonosoknak meg kell adni az anyagi és erkölcsi elégtétel lehetőségét, de a föld nem lehet semmiféle spekuláció alapja, rossz gazdasági struktúra átmentője. Hangsúlyozta, hogy a parasztság nem tudja elfogadni: a tőle négyzetméterenként 20 fillérért megváltott földet 7-800 forintért árusítják ki; a megváltással pedig a tsz-ek 2080 forintért juthatnak termőföldhöz, holott az ingatlanforgalomban ugyanezt a földet akár 10 millió forintért is el tudnák adni. A képviselőnő végezetül kijelentette: amennyiben a kormány 1990 januárjában beterjeszti az Országgyűlésnek a társadalmi közösségi földvagyon, az állami és szövetkezeti földvagyon védelmével kapcsolatos törvényjavaslatot, amely megnyugtatóan rendezi a problémákat, akkor visszavonja módosító indítványát. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében ígéretet tett arra, hogy az addig rendelkezésre álló információk alapján, de a képviselői módosító indítvány szellemének megfelelően módosító törvényjavaslatot nyújtanak be a Parlamentnek. Emellett tájékoztatta a képviselőket egyebek között arról, hogy a legutóbbi földtörvénymódosítás óta eltelt négy hónap alatt mindössze 3700 hektár föld cserélt gazdát, az arányok azonban térségenként rendkívül eltérőek. Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke ------------ - kiegészítésként e kompromisszumos megoldáshoz - indítványozta, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a legközelebbi ülésszakon tegyen javaslatot földügyi bizottságok létrehozására valamennyi városban és községben. Ezek feladata - a képviselő véleménye szerint - az lenne, hogy a földtulajdon-változás és tulajdonrendezés folyamatát békés megoldásokkal segítsék. Jóllehet ezt követően a soros elnök kinyilvánította: úgy tekinti, hogy a földtörvény módosítását levették napirendről, még három képviselő kért szót. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 18:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (16. rész)
|
Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly ------------ Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára támogatta Márton János javaslatát. Hangsúlyozta: hibás az a közgazdasági gondolkodás, hogy a szabadpiaci forgalom elvét a termőföldre vagy a mezőgazdasági ingatlanokra is ki akarják terjeszteni, hiszen ezeket a világon majd minden ország védi. Arra figyelmeztetett: ne legyen balga az ország, ne árúsítsa ki a nemzeti földvagyont csak azért, mert szorult helyzetben van. Ismételten rámutatott, hogy a termőfölddel, a vízkészlettel, az erdővel összefüggő tulajdonviszonyok nemzeti jellegének uralkodó szerepét fenn kell tartani. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a bonyhádi Pannónia MGTSZ --------------- elnöke azt javasolta: rövid időn belül kezdődjenek nemzeti agrárkerekasztal-tárgyalások, amelyeken részt vehetne minden olyan társadalmi, politikai és gazdasági szervezet, amely tenni akar és tud a mezőgazdaság gondjainak megoldása érdekében. Ezek a tárgyalások kezdetét jelenthetnék a következő Országgyűlés törvényalkotó munkájának. Szólt arról is, hogy ezzel kapcsolatban az Országgyűlés agrárszektora, a Magyar Néppárt és az Agrárreformkörök Egyesülete felhívást adott ki. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.), a keceli Szőlőfürt ------------- Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke arra figyelmeztetett: engedjék élni a szövetkezeti tagságot azzal a jogával, hogy eldönthesse, mit tesz a földjével. Hütter Csaba - ismét szót kérve - válaszolt néhány képviselői felvetésre. Hangoztatta, hogy a földforgalom eddigi üteméből kiindulva körülbelül ezer esztendő alatt cserélne gazdát a föld. Mint mondotta: annak a veszélye sem fenyeget, hogy külföldiek vásárolják fel a termőföldet, mert ehhez pénzügyminisztériumi, valamint mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi engedély szükséges. Az eddigi ilyen jellegű kéréseket is elutasították. Azt viszont nem utasítanák el, hanem a Parlament elé tárnák, ha egy külföldi vállalkozó ipari bázist kívánna létesíteni, s ehhez földet szeretne vásárolni. A földtörvénnyel kapcsolatban türelemre intett mindenkit, hangsúlyozván, hogy amíg a kedélyek le nem csillapodnak, addig nincs esély bölcs döntésre, jó földtörvény megalkotására. Végezetül az Országgyűlés 287 egyetértő szavazattal úgy határozott, hogy a földtörvény módosítását - a benyújtott módosító indítvány és javaslatok, valamint a hozzászólások figyelembe vételével - a kormány terjessze 1990. januárjában a Parlament elé. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 18:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (17. rész)
|
A földtörvény módosításával kapcsolatos állásfoglalás után a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták meg a képviselők. Ennek értelmében az Országgyűlés a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából a következők szerint gyakorol közkegyelmet: A végrehajtási kegyelem tartalmazza a három évet meg nem haladó szabadságvesztés, illetőleg a szigorított javító-nevelő munka és a javító-nevelő munka végrehajtása alól mentesülők kategóriáit. Ide tartoznak a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek; a teherben lévő nők; azok az anyák, akik tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekükkel élnek; az ötvenötödik életévüket betöltött nők és a hatvanadik életévüket betöltött férfiak; valamint az életveszélyes vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedők. Amennyiben az e kategóriákba tartozó elítéltek határozott ideig tartó szabadságvesztése a három évet meghaladja, büntetésük tartama a felére csökken. Mentesülnek a büntetés végrehajtása alól az eddig felsoroltak közül azok az elítéltek is, akikkel szemben a bíróság a kiszabott javító-nevelő munka, illetve a szigorított javító-nevelő munka büntetést utóbb szabadságvesztésre változtatta át. Mentesülnek valamennyi büntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól azok is, akiket - a kémkedés kivételével - állam elleni bűncselekmény vagy közösség megsértése miatt ítéltek el; továbbá azok, akiket a tiltott határátlépés, a hazatérés megtagadása, a külföldre utazás és a külföldön tartózkodás szabályainak kijátszása miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. Az eljárási kegyelem paragrafusa szerint az 1989. október 23-a előtt elkövetett bűncselekmények miatt büntetőeljárás nem indítható, illetve nem folytatható a végrehajtási kegyelmet rögzítő paragrafusban felsorolt olyan esetekben, amelyekben a bíróság előreláthatóan nem szabna ki három évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést. Ugyanakkor a megszüntetett büntetőeljárást folytatni kell, ha azt a terhelt az eljárást megszüntető határozat közlésétől számított nyolc nap alatt kéri. A továbbiakban a törvényjavaslat meghatározza a kizáró körülményeket. Eszerint a kegyelem nem terjed ki arra, aki visszaeső, illetve akit emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, szándékos testi sértés, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés, kényszerítés büntette, személyi szabadság megsértésének vétsége vagy büntette, közlekedésbiztonság elleni bűntett, ittas járművezetés, kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt ítéltek el. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 18:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (18. rész)
|
Nem kap kegyelmet az sem, akit erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, természet elleni fajtalanság bűntette, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége, kényszervallatás bűntette, hivatalos személy elleni erőszak bűntette vagy vétsége, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette vagy vétsége, hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűntette vagy vétsége, közveszély okozás bűntette, közérdekű üzem működése megzavarásának, terrorcselekmény, légijármű hatalomba kerítésének, garázdaság, lopás, rablás, kifosztás, zsarolás bűntette miatt ítéltek el vagy ilyen bűncselekmény miatt kell ellene büntető eljárást indítani, vagy folytatni. Nem élvezi a kegyelmet, akivel szemben a bíróság összbüntést szabott ki, ha az összbüntetésbe foglalt büntetések bármelyikét a fentiekben felsorolt valamely bűncselekmény miatt szabták ki. Nem terjed ki a mentesítés azokra, akikkel szemben a bíróság összbüntetést szabott ki és az összbüntetés mértéke 1 évet meghaladó végrehajtható szabadságvesztés. A kegyelem hatályát veszti azzal szemben, akit az e törvény hatálybalépését követő három éven belül elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre vagy szigorított javító-nevelő munkára ítélnek. Mentesülnek a végrehajtás alól azok is, akiket szabálysértés miatt elzárással sújtottak. A törvényjavaslat meghatározza a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéseket, a mentesítést kizáró körülményeket is. A törvény a kihirdetés napján lép hatályba, végrehajtásáról az igazságügyminiszter, a belügyminiszter és a legfőbb ügyész gondoskodik. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 18:59
|
Vissza »
|
|
Parlament - első nap (19. rész)
|
Kulcsár Kálmán szóbeli kiegészítőjében utalt arra: sem a bűnözés helyzete, sem az ítélkezés tendenciája miatt nem célszerű a közkegyelem hatókörét a korábbiakhoz képest túlzottan szélesíteni, ezért elsősorban a humanitárius szempontok a meghatározók. - Most a legfőbb államhatalmi szerv, az Országgyűlés dönt a közkegyelemről - mondotta Kulcsár Kálmán, majd arról beszélt, hogy a közkegyelem első és legfontosabb formája a végrehajtási kegyelem. A kizáró körülményeknél a korábbi időszakokhoz képest jelentős a változás. Míg az elmúlt időszakban a közkegyelem-hirdetések során e paragrafusból minden esetben kiemelték az állam elleni bűncselekményeket, addig most a kémkedés kivételével nincs ilyen kivétel. Ez azzal függ össze, hogy a szeptemberi-októberi együttes ülésszak során az Országgyűlés elfogadta a Büntető törvénykönyv egy új fejezetét, amely a politikai, illetve államellenes bűncselekményeket új módon határozta meg. A kizáró körülmények egy pontjára - a besurranásos lopás helyett a betöréses lopás bűntettét elkövetők kizárására - módosítást kért a miniszter, majd javasolta, hogy a szabálysértések esetében kapjanak kegyelmet azok, akiket elzárással sújtottak. Számítások szerint a közkegyelem bűntettek esetében összesen hatezer, a szabálysértések esetében körülbelül hatszáz személyt érint. A törvényjavaslat előterjesztését nem követte vita; az Országgyűlés - a módosítással együtt - 287 igenlő, szavazattal elfogadta a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 19:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (20. rész)
|
A képviselők a tárgysorozatnak megfelelően a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalására tértek. Az Országgyűlés tagjai már korábban írásban megkapták a módosító és kiegészítő indítványokat. Ezek szerint új elem, hogy az országos népszavazás elrendelése esetén a Parlament az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben meghatározottaktól eltérő határidőket, határnapokat állapíthat meg. Ugyancsak új elem, miszerint: az azonos kérdésre három vagy több válaszlehetőséget tartalmazó népszavazás akkor is eredményes, ha a kérdésre az érvényesen szavazók a legtöbb azonos választ adták. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló paragrafus azzal a bekezdéssel egészül ki: e törvény hatályba lépése előtt kitűzött országgyűlési képviselői időközi választásra az Országgyűlés az e törvényben meghatározott határidőktől eltérő határidőket állapíthat meg. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter rövid szóbeli kiegészítést fűzött az írásos előterjesztéshez. Kifejtette: a tavasszal hozott törvény módosítása azért vált szükségessé, mert most olyan népszavazás kiírására kerülhet sor, amely nem két, hanem három vagy akár több variáns közötti döntést is magával hozhat. Így tehát indokolatlannak tűnik a szavazásnál az abszolút többség megkövetelése a döntés érvényességéhez. Éppen ezért javasolja a kormány, hogy legyen elegendő az egyszerű többség ezekben az esetekben. A miniszter végül kérte a benyújtott módosító javaslat elfogadását. Tekintettel arra, hogy ehhez a törvényjavaslathoz nem érkezett módosító indítvány, sőt, a vitában sem kért szót senki, a határozathozatal következett. Az Országgyűlés 302 támogató szavazattal elfogadta a beterjesztett törvénymódosító javaslatot. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 19:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (21. rész)
|
Ezután a népszavazásnak az állampolgárok kezdeményezésére történő elrendelése tárgykör került napirendre. Az Országos Választási Elnökség a hitelesítés során megállapította, hogy az Országgyűlés elnökétől két alkalommal átvett, az SZDSZ által összegyűjtött összesen 204.152 aláírásból 114.470 minden vitán felülállóan megfelel a jogi követelményeknek. A törvényben előírt 100 ezernél tehát több aláírást hitelesítettek. Az Országos Választási Elnökség jelezte, hogy a jogi szabályozásban több bizonytalanság és joghézag van. Így például nem egyértelmű a lakhely és a lakcím fogalma, illetőleg annak állandó és ideiglenes jellege, nem szabályozza a törvény az aláírásgyűjtés időbeli korlátait, így azt, hogy egy vagy több aktusban történhet-e, vagy meddig kell lezárni. A 100 ezernél több hitelesített aláírás megvan - mondotta az elnöklő Fodor István -, a népszavazás elrendeléséről tehát az Országgyűlésnek, a szakbizottság állásfoglalásának figyelembe vételével úgy kell dönteni, hogy más szempontokat is mérlegeljen. Így például azt, hogy a kezdeményezés egyéb tekintetben is megfelel-e a népszavazásról szóló törvény követelményeinek. Az elnök ezután ismertette, hogy a Minisztertanács elnöke a kormány nevében népszavazás kitűzését kezdeményezte, a Magyar Köztársaság címeréről. A kormány a nemzeti ünnepek kérdésében benyújtott kezdeményezését visszavonta. Két különböző, a népszavazásra irányuló kezdeményezésről van szó, azaz külön-külön kell határozni arról, hogy az Országgyűlés elrendelje a népszavazást. A népszavazás vagy népszavazások időpontjának kitűzését viszont együttesen célszerű megvitatni - javasolta az elnök. A vita és a határozathozatal sorrendjét illetően a következő tárgyköröket indítványozta: elrendeli-e az Országgyűlés a népszavazást az állampolgári kezdeményezésre; elrendeli-e a kormány kezdeményezésére; elrendeli-e az Országgyűlés a köztársasági elnök állampolgárok által történő közvetlen választását. Ezt követően a Parlament az egyes kérdésekben hozott döntések függvényében foglalkozzon a népszavazás és a köztársaságielnök-választás lehetséges időpontjával - javasolta az Országgyűlés megbízott elnöke. A képviselők ezt a sorrendiséget elfogadták. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 19:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (22. rész)
|
Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság --------------- előadója - a bizottság állásfoglalását ismertetve - elöljáróban hangsúlyozta: a magyar történelemben talán először van módja a népnek arra, hogy közvetlen szavazatával járuljon hozzá a döntések meghozatalához, ne pedig mások és ne a feje fölött döntsenek. Mint mondotta: a bizottság a népszavazás elrendeléséről szóló határozattervezet megfogalmazásakor olyan jogértelmezésre törekedett, amely vitathatatlanná teszi a Parlament döntését. Igyekeztek felülemelkedni pártpolitikai érdekeken is, módot adva arra, hogy a népakarat manipulálatlanul nyilváníttathassék ki. Miután több kétségbevonhatatlanul hiteles aláírás gyűlt össze, mint amennyi a népszavazás kötelező kiírásához szükséges, a bizottság csupán az SZDSZ által feltett kérdések megfogalmazását és sorrendjét vitatta meg. Kereszti Csaba rámutatott: jóllehet a törvény lehetővé teszi a népszavazást kezdeményezők kérdéseinek átfogalmazását a tartalom megváltoztatása nélkül, a bizottság nem élt ezzel a jogával. Szükségesnek ítélte viszont, hogy a legfontosabb kérdéshez - csak a szabad választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - fűzzenek magyarázatot, felhívva a figyelmet a szavazás jogkövetkezményeire is. Hiszen annak ellenére, hogy - véleménye szerint - az eredeti kérdés manipulatív jellegű, az állampolgárnak arra egyértelmű választ kell adnia. Utalni kell tehát arra, hogy bár a kérdés az elnökválasztás időpontjára vonatkozik, hátterében az húzódik meg: az első köztársasági elnököt közvetlen szavazással a nép válassza-e meg, vagy pedig az újjáválasztott Parlament? A népnek csak egy ízben adatik meg az a lehetőség, hogy közvetlen szavazással válassza meg a köztársaság elnökét. Ezzel a jogával azonban csak az országgyűlési képviselők választása előtt élhet. A bizottság javasolta, hogy változtassák meg az SZDSZ kérdéseinek sorrendjét. Első helyre tette, mint legfontosabbat és még megválaszolatlant, a köztársaságielnök-választás időpontját. Ezt követi az a három kérdés - kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről; elszámoljon-e a volt MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonáról; feloszlassák-e a munkásőrséget -, amelyre a Parlament legutóbbi ülésén törvények megalkotásával, illetve a pénzügyminiszteri tájékoztató elfogadásával igenlő választ adott - mutatott rá végezetül Kereszti Csaba. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (23. rész)
|
A népszavazás elrendelésével kapcsolatos vitában Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár a kormány álláspontját fejtette ki. Elmondta, hogy a Minisztertanács e kérdésben szigorúan a törvényesség alapelvéből indul ki, másrészt következetesen valóra kívánja váltani azokat a megállapodásokat, amelyek a politikai egyeztető tárgyalásokon születtek. Ebből kiindulva a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy rendeljen el népszavazást azokban a kérdésekben, amelyeket százezer aláíró kezdeményez, javasolja továbbá népszavazás kiírását a címer ügyében. Végezetül javasolja a Parlamentnek, hogy még az idén tűzze ki a köztársaság elnökének megválasztását, közvetlen szavazással. Ha az Országgyűlés elfogadja a Minisztertanács javaslatait, akkor a népszavazások kiírásának konkrét időpontjára is javaslatot tesz a kormány. A vitához hozzászólt Balla Éva (Budapest, 46.vk.), az SZDSZ képviselője is. Üdvözölte a népszavazás kiírását, miáltal az állampolgárok érezhetik, hogy szavuknak súlya van. Ugyanakkor a képviselőnő számos kifogást fogalmazott meg a népszavazás kiírásával kapcsolatban. Mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy több ponton félreérthetőek a népszavazás elrendelésének indokai. Balla Éva véleménye szerint a köztársaságielnök-választással kapcsolatban azt kellene egyértelműen megfogalmazni: az állampolgárok a szabad választások után avagy előtt kívánnak-e elnököt választani. A kérdés tehát nem az, hogy népszavazással válasszák-e meg az elnököt vagy Országgyűlés döntsön személyéről. Ha a nép úgy döntene, hogy az országgyűlési választások után írják ki a köztársaságielnök-választást, ez nem jelentené automatikusan azt, hogy csak az Országgyűlés joga lenne az elnökválasztás. Hiszen az új Országgyűlés bármikor megváltoztathatja a mostani Országgyűlés alkotmánymódosítását. A pártok munkahelyekről történő kivonulásával kapcsolatos kérdést Balla Éva úgy kívánta módosítani, hogy az igen szavazattal a választópolgárok az Országgyűlés korábbi határozatát nem támogatják, hanem megerősítik. Nem találta pontosnak a képviselőnő az MSZMP-MSZP vagyonelszámolására vonatkozó kérdés indoklását sem. Véleménye szerint korrekt formában a kérdés úgy vetődik fel: az állampolgár igen szavazatával azt támogatja, hogy az MSZMP, illetve utódpártja teljeskörűen elszámoljon a vagyonával, nem szavazatával pedig elutasítja azt, hogy a párt elszámoljon. Végezetül javasolta, hogy a népszavazás eredményének ismerete nélkül ne írják ki a köztársasági elnök választásának időpontját. Ezért azt indítványozta, hogy e kérdésben most ne döntsön az Országgyűlés. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (24. rész)
|
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Budapesti 71. sz. ---------------- Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa kifogásolta a határozattervezet indoklásában foglaltakat, miszerint: a népszavazás (mármint az SZDSZ által kezdeményezett népszavazás) eredményeként a választópolgárok az Országgyűlés e döntéseit megerősíthetik, de el is vethetik. Érvelése szerint ez félremagyarázásra adhat okot, ugyanis nincs arról szó, hogy ennek a törvénynek a kihírdetése bármilyen akadályba ütköznék. A Parlament legfeljebb - tudomásul véve a népszavazás eredményét - egy későbbi alkalommal módosíthatja ezt a törvényt. Indítványozta tehát, hogy az indoklásból hagyják ki ezt a bekezdést. A képviselő nem értett egyet azzal sem, hogy a népszavazásra kitűzött kérdések az Országgyűlés által már elfogadott és kihirdetett törvények hatályban maradását is érinthetik. Újból leszögezte: szó sincs arról, hogy a kihírdetett törvények bármilyen formában is megkérdőjelezhetők lennének. Véleménye szerint az indoklásnak ez a része mérhetetlen jogbizonytalanságot teremt. Balla Éva felszólalására visszautalva Tallóssy Frigyes kijelentette: itt nem lehet eldönteni, mi indította a Szabad Demokraták Szövetségét arra, amikor kérte, hogy a köztársasági elnök kérdésében tűzzenek ki népszavazást. Egyet azonban biztosan lehet állítani - mondotta -: akik ezt az ívet aláírták, nem voltak tudatában annak, hogy egyetlen lehetőségük van a köztársasági elnök közvetlen - népszavazás útján történő - megválasztására. Ugyanis ha ezt a lehetőséget most elszalasztjuk, a jelenleg hatályos alkotmány szerint erre többet nem lesz mód. Az a remény is kétséges - véleménye szerint -, hogy majd a következő Országgyűlés megváltoztatja ezt az alkotmányt, ugyanis egy sok pártból álló parlamentben meglehetősen nehéz a döntéshez szükséges kétharmados többséget megszerezni. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (25. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió Szegedi ------------- Stúdiójának szerkesztő-riportere mindenekelőtt elnézést kért az október 17-ei spontán felszólalásának pontatlanságaiból fakadó félreérthetőségért, illetve félremagyarázhatóságért az aláírásgyűjtőív aláíróitól. Elismerte, hogy ténykérdés a több mint 100 ezer hiteles aláírás, éppen ezért javasolta: fogadja el a Parlament a kormány indítványát, és írja ki a törvény szerint - a meghozott törvény megerősítésére - a népszavazást. Véleménye szerint nincs igaza Tallóssy Frigyesnek abban, hogy a népszavazás eredménye nem kötelező a Parlamentre, márcsak azért sem, mert a rendelkezés úgy szól: a népszavazással meg nem erősített törvény nem hirdethető ki. Meggyőződését fejezte ki: a népszavazást ki kell írni, és ha a nép úgy dönt, hogy most akar köztársasági elnököt választani, és ez csak a továbbiakban legyen a Parlament joga, ennek tudatában határozzon az Országgyűlés a köztársaságielnök-választás kiírásáról. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács elnöke elmondta, hogy egy, a jogszabály által nem tiltott kérdésre több mint 100 ezer állampolgár kérte a népszavazás elrendelését. De ha ez a kérdés nyelvtanilag nem pontos, tartalma nem érthető, akkor melyik esetben jár el helyesen az Országgyűlés? Akkor-e, ha átfogalmazva, érthetőbbé téve bocsátja népszavazásra, vagy akkor, ha nem változtat rajta? A képviselő a pontos tájékoztatást követelve annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben a kérdésen nem változtatnak, kötelességük olyan magyarázatot fűzni hozzá, amely érthetővé teszi annak tartalmát. Először lesz ebben az országban népszavazás. A Parlamentnek becsületes tájékoztatással kell segíteni a népet döntésében. El kell mondani, hogy ha döntésük a választások előtti köztársaságielnök-választás mellett szól, a Magyar Köztársaság első elnökét a nép közvetlenül, titkos szavazással választja. Ellenkező esetben ezt a jogot átengedi a Parlamentnek - jelentette ki a képviselő. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (26. rész)
|
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.), a Kiskunhalasi ------------- Családsegítő Központ intézetvezetője saját tapasztalataival bizonyította, hogy voltak olyan állampolgárok, akik nem tudták, mit írtak alá. Elmondta azt is: több miniszternél levélben érdeklődött a népszavazás lebonyolításának költségei iránt. A Békesi László által aláírt levél szerint a népszavazás egy-egy fordulója 200 millió forintba kerül. Márpedig több fordulónak nézünk elébe - mondta a képviselő -, majd figyelmeztetett a jelenlegi szűkös anyagi helyzetre. dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.), körzeti orvos véleménye ----------------- szerint ,,Besétáltunk egy alkotmányos csapdába, amit egy kicsiny, erőszakos csoport állított nekünk. A mintegy 200 millió forintba kerülő népszavazás ennek a politikailag zajos, de a nép létszámához viszonyítva törpeképződménynek áll érdekében. Ráadásul a népszavazáson - amelyen feltehetően a lakosságnak csak egy töredéke vesz majd részt - előfordulhat, hogy a Munkásőrség visszaállítása mellett döntenek.,, A képviselő kifejezte meggyőződését, hogy ezt az önző és manipulatív aktust a Szabad Demokraták Szövetsége a parlamenti választáson fogja megbánni. Az alkotmány kötelezi az Országgyűlést a népszavazás kiírására, megrendezésére, de az időpont kijelölésére nem. Simon Ernőné (Somogy m., 11. vk.), a Pamutnyomóipari Vállalat ------------ nagyatádi cérnagyárának szakmunkása javasolta: a népszavazást és a köztársaságielnök-választást egy időben bonyolítsák le. Fekete János (Békés m., 11. vk.), a Magyar Nemzeti Bank ------------ nyugalmazott elnöke csupán arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy saját maguk legitimitását ne kérdőjelezzék meg. A képviselők saját javaslatukban ugyanis úgy fogalmaznak: csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására. Ezért azt indítványozta, hogy a ,,szabad,, szót hagyják el. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (27. rész)
|
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) elmondotta, ---------------- hogy a szavazólap-mintán már nem használják a Fekete János által említett kifejezést. Király Zoltán felszólalására reagálva megállapította, hogy a törvény megerősítését célzó népszavazásra kizárólag abban az estben kerülhet sor, ha a Parlament a törvényt már elfogadta, és a népszavazást kérő aláírók ismerik a jogszabály rendelkezéseit. Az érintett kezdeményezésnél azonban szó sincs semmiféle Országgyűlés által elfogadott törvényről, s az aláírók sem lettek kellőképpen tájékoztatva. Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.) ------------------------------- a fővárosi Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet főigazgató-helyettes főorvosa egyértelműbb kérdésfeltevést szorgalmazott. Javasolta, hogy a szavazólapon ez szerepeljen: ,,Kíván-e köztársasági elnököt választani? Igen - Nem,, Peják Emil (Budapest, 56. vk.), a HNF Budapesti Bizottságának ---------- nyugalmazott vezető titkára a törvény szövegét idézve mondotta: amennyiben a Parlament kéri egy általa elfogadott törvény megerősítését, a népszavazás eredményének megismeréséig ezt az adott törvényt nem lehet végrehajtani. Ugyanakkor - mutatott rá - a munkásőrséget már leszerelték, s a munkahelyeken megkezdődött a pártszervezetek kivonulása. Mi a jogi helyzet ebben az esetben? - tette fel a kérdést a kormány illetékes miniszterének. (A kormány képviselője azonban erre a felvetésre később kíván reagálni.) Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), a MÁV Rákosrendezői Körzeti ------------ Üzemfőnökség Hámán Kató Vontatási Üzemegységének mozdonyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Parlamentnek nemcsak törvényeket kell alkotnia, hanem az is fontos: az Országgyűlés tartsa be a saját maga alkotta törvényeket. Egyetértett azzal, hogy a több mint százezer aláírást a Parlament tekintse olyan igénynek, amely a népszuverenitást testesíti meg. Javasolta, hogy a költségek csökkentése érdekében a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító indítványának megfelelően tartsák meg a népszavazást. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (28. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) ragaszkodott ------------- ahhoz, hogy az Országgyűlés ne hagyja figyelmen kívül a 114 ezer aláírást, mert - mint mondotta - azok jogszerűségét nem lehet megkérdőjelezni. Indítványozta, hogy az eredetileg megfogalmazott kérdések szerepeljenek a szavazólapon, kiegészítve a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság magyarázatával. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár ----------------- energetikusa több képviselőtársával is vitába bocsátkozva, hangsúlyozta, hogy az SZDSZ teremtette helyzetet a mai magyar megújulásból táplálkozó demokráciában természetesnek kell tekinteni. Támogatta viszont Balla Évának azt a javaslatát, hogy a köztársaságielnök-választással kapcsolatos kérdés indoklása - a jogi bizottság javaslatától eltérően - tényszerű és objektív legyen. Véleménye szerint a kérdést úgy kell feltenni: a köztársasági elnök megválasztása az országgyűlési képviselők választása előtt népszavazással, vagy a képviselőválasztás után, a módosított alkotmány értelmében az Országgyűlés által történjék-e. Mint mondotta: pontosan megfogalmazott szövegszerű javaslatát benyújtja a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. Az elnöklő Fodor István a vitában elhangzott módosító javaslatokat a jogi bizottságnak mérlegelésre kiadta, majd az októberi ülésszak első munkanapját bezárta. A plénum kedden reggel 9 órakor e kérdéskör tárgyalásával folytatja munkáját. x x x (folyt.köv. )
1989. október 30., hétfő 20:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (29. rész)
|
Az Országgyűlés októberi ülésszaka első napjának eseményei dióhéjban: Hétfőn délelőtt megkezdődött az Országgyűlés októberi - kétnaposra tervezett - ülésszaka. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke tájékoztatta a képviselőket, hogy dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.) lemondott mandátumáról; ezt az Országgyűlés tudomásul vette. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese azt javasolta, hogy a Parlament november 9-ét nyilvánítsa a minőség napjává. Ezt az indítványt az Országgyűlés elvetette. Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész önálló indítványt nyújtott be, szorgalmazva a Polgári törvénykönyv módosítását. Az indítványt Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter indokoltnak tartotta. A képviselők úgy döntöttek, hogy az indítványt a novemberi ülésszakon tárgyalják meg. Ezután elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelelölőbizottság felállítása. 2. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 3. A földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 4. A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 5. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 6. Népszavazás elrendelése az állampolgárok kezdeményezésére négy kérdésben. 7. Népszavazás elrendelése a kormány kezdeményezésére a Magyar Köztársaság címeréről. 8. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. 9. A nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámoló megtárgyalása. 10. Személyi javaslatok. 11. Interpellációk, kérdések. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (30. rész)
|
Ezután az Országgyűlés létrehozta az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottságot. A jelölőbizottság elnökévé dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) független képviselőt választották. A jelölőbizottság tagja lett: Balogh László (Pest m., 29. vk), Dudla József (Borsod m., 5. vk.), Karvalits Ferenc (Zala m., 1.vk.) és Kasó József (Baranya m., 13. vk.), valamennyien a Magyar Szocialista Párt tagjai; dr. Balla Éva (Budapest 46.vk.), a Szabad Demokraták Szövetségének tagja, dr. Séra János (Komárom m., 10.vk.), a Kereszténydemokrata Néppárt tagja, Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.), a Fiatal Demokraták Szövetsége tagja, dr. Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt tagja, dr. Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), a Magyar Demokrata Fórum tagja, valamint Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.) független képviselő. Ezután az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke terjesztette elő. A vitában felszólalt: Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.); Barta Alajos (Heves m., 4. vk.); dr. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.); dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.); Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.); Géczi István (Budapest, 49. vk.); Fiák László (Hajdú-Bihar m., 5. vk.) és Bánffy György (Budapest, 4. vk.). A vitában felvetett kérdésekre Puskás Sándor válaszolt, majd határozathozatal következett: a képviselők az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot nagy többséggel elfogadták. A szavazás után a képviselők közfelkiáltással egyetértettek azzal, hogy az Országgyűlés mondjon köszönetet a népi ellenőrök eddig végzett munkájáért. Ezután a földtörvény módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A módosító indítványt benyujtó Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), előterjesztésére Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter reagált. A vitában részt vett: Márton János (országos lista); Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.); Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) és Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.). Hütter Csaba válaszolt a vitában felmerült kérdésekre, majd határozathozatal következett: az Országgyűlés úgy döntött, hogy a földtörvény módosítását a kormány terjessze 1990 januárjában a Parlament elé. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - első nap (31. rész)
|
Ezután a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták meg a képviselők. Ehhez Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter szóbeli kiegészítőt fűzött. A vitában senki nem kért szót; a törvényjavaslatot a képviselők nagy többséggel elfogadták. Ezt követően a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslatot tárgyalták meg a képviselők. A tervezethez Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter fűzött szóbeli kiegészítést. A törvényjavaslatot vita nélkül, nagy többséggel elfogadták a képviselők. Következő napirendi pontként az állampolgári kezdeményezésre történő népszavazásról tárgyaltak a képviselők. Kereszti Csaba ismertette a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állásfoglalását, majd Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár a kormány álláspontját fejtette ki. A vitában Balla Éva (Budapest, 46. vk.); Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.); Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.); Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.); dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.); Simon Ernőné (Somogy m., 11. vk.); Fekete János (Békés m., 11. vk.); Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.); Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.); Peják Emil (Budapest, 56. vk.); Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.); Király Zoltán (Csondrád m., 5. vk.) és Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) szólalt fel. Az elnök a vitákban elhangzott módosító javaslatokat a jogi bizottságnak utalta felülvizsgálatra. Ezt követően bezárta az októberi ülésszak hétfői munkanapját, amelyen felváltva elnökölt Fodor István, Horváth Lajos és Jakab Róbertné. A plénum kedden folytatja munkáját. (MTI)
1989. október 30., hétfő 20:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|