|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP kongresszusa - második nap (1. rész)
|
1989. október 7., szombat - Szombaton 8.30 órakor folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa a Budapest Kongresszusi Központban. A délelőtti tanácskozáson elnöklő Horn Gyula bejelentette, hogy három platform, a Népi demokratikus platform, a Reformszövetség és az Ifjúsági platform húsz perc szünet elrendelését kérte. A küldöttek egyhangú szavazással jóváhagyták a kérést.
A második napra már mintegy 600 küldöttet tömörítő Reformszövetség arra használta fel a szünetet, hogy ismertesse tagjaival a Magyar Szocialista Párt megalakítására vonatkozó tézis-tervezetét. E tézisek szerint e párt az MSZMP programjával és szervezetével szakító, alapjaiban programjában új típusú baloldali párt lenne, amely a közös elvi alapon szerveződő, akcióegységet vállaló platformok szövetségéből állna. Az új párt az MSZMP jogutódjaként tevékenykedne tovább. A téziseket ismertető Ágh Attila elengedhetetlennek tartotta hangsúlyozni, hogy ez nem politikai, hanem jogi folytonosságot jelentene. Akik elfogadják e téziseket, azok egy új párt megalakításának folyamatában vesznek részt. Az új típusú párt a magyar baloldali mozgalom szocialista és demokratikus hagyományainak folytatója. Szövetséget keres a hazai baloldal más pártjaival, és hiteles partnerként az összes demokratikus párttal kapcsolatot kíván kiépíteni a nemzeti megújulás érdekében. Az MSZP szoros kapcsolatra törekszik a reformelkötelezettségű szocialista pártokkal Közép- és Kelet-Európában, s a reformkommunista, szocialista és szociáldemokrata pártokkal, valamint a baloldali pártokkal és mozgalmakkal Nyugat-Európában. Ágh Attila hangsúlyozta: az új párt megalakítása nyilvánvalóan személyi garanciák rendszerét is feltételezi, tehát egy ,,pluralista, de relatíve egységes,, elnökség kialakítását. Hozzátette: a személyi kérdésekben természetesen nem kívánnak dönteni a többi küldött véleményének ismerete nélkül. A Refomrszövetség egy másik tagja szerint az MSZMP-nek ki kellene nyilvánítania Magyar Szocialista Pártként való újjáalakulását, fenntartva jogi személyiségének folytonosságát, valamint azt, hogy az új párt letéteményese ugyanazon kezelői jogoknak, amelyeket az MSZMP kapott működéséhez. E deklaráció nélkül ugyanis jogilag támadhatóvá válhat az új párt jogutódlásának kérdése. (folyt.köv.)
1989. október 7., szombat 10:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - második nap (2. rész)
|
A rövid tanácskozáson megállapodtak abban, hogy a téziseket a küldöttek a nap során tovább vitatják. Ágh Attila bejelentette: amint a kongresszus határoz az új párt megalakításáról, a szervező munkát azonnal meg tudják kezdeni. A Népi demokratikus platform szünetben tartott összejövetelén az átmenet, a párt jogfolytonosságának mikéntje, s ezzel kapcsolatban a névváltoztatás kérdése vetődött fel legmarkánsabban. Többen kifejtették azt is: míg a Reformszövetség jól szervezett, és hangulatilag uralja a tanácskozást, addig a többi platform - így a Népi demokratikus tömörülés is - mintha háttérbe szorulna. Hozzátették: bár a Reformszövetség szervezett, egyáltalán nem biztos, hogy többséget képvisel, s mint rámutattak, nem is egységes. Többen hangot adtak annak a véleményüknek is, hogy a tényleges vita valójában nem a kongresszus plénumán, hanem valahol a háttérben zajlik. A szünetet követően - immár a küldöttek előtt - Gönci János foglalta össze a Népi demokratikus platform megbeszélésén elhangzottakat. Hangsúlyozta: a platformban tömörültek véleménye szerint szükséges lenne, hogy a plenáris ülésen a törésvonalak tisztázása érdekében a kérdéseket kiélezetten vessék fel. Négy pontban foglalta össze, mi az, amiben a kongresszusnak feltétlenül döntenie kell. Ezek: a párt működési jellege, a platformok által elfogadott közös program-minimum, a személyi kérdések, valamint az átmenet mikéntje. Hozzátette: ez utóbbi kapcsán vetődik fel a párt jogfolytonosságának kérdése is. Erről a Népi demokratikus platformnak az a véleménye, hogy e folytonosságot biztosítani kell, mégpedig személyileg is. Ezért - mint Gönci János hangsúlyozta - a platform azt kívánja, hogy továbbra is Nyers Rezső legyen a párt elnöke. Továbbra is az átmenet kérdéseit taglalva a Népi demokratikus platform képviselője kijelentette: cezúrát kell vonni az MSZMP és utódpártja között, a névváltoztatás azonban nem lehet szakítópróba a kongresszusi küldöttek között. A párttagság jogfolytonosságát pedig oly módon kell biztosítani, hogy ne kerüljön sor új belépési procedúrára. Gönci János kijelentette: aki elfogadja a párt megújulási programját, annak - mindenfajta tagrevízió nélkül - legyen helye a párt tagjainak sorában. Mint mondotta, a párttagok a decemberi tagdíjfizetésig eldönthetnék, továbbra is fenntartják-e tagságukat. E megújulási program - mint mondotta - egy olyan baloldali program lehet, amely lebontja a pártállamot, és nem fogadja el a proletárdiktatúrát. (folyt. köv.)
1989. október 7., szombat 10:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - második nap (3. rész)
|
Ezzel éles fordulatot vett a kongresszus menete, sarkítottabbá, egyértelműbbé váltak a felszólalások. A párt jellegéről folyó vitában sokan még az érdemi mondandójuk előtt deklarálták valamelyik platformhoz való tartozásukat, illetve ,,függetlenségüket,,. Igen eltérőek voltak a vélemények abban a kérdésben, hogy új pártra, esetleg pártokra vagy megújult MSZMP-re van-e szükség. A hozzászólók egy része azt hangsúlyozta: a változásokat, az előrehaladást úgy kell ütemezni, hogy az a tagság számára is követhető legyen. Többen azt is megfogalmazták: mindenképpen el kell kerülni a szakadást, mert ebben az esetben atomjaira hullhat a párt, s ez ma a legnagyobb veszély. A többség álláspontja azonban Kárászné Rácz Lídia Zala megyei küldött szavaival összegezhető. Eszerint olyan pártot kívánnak, ,,amely az, aminek nevezi magát. Szocialista pártot, amely nemcsak deklaráltan szocialista. Olyan új pártot, amely nem hord nevében látszatként egyetlen társadalmi csoportot sem, s amelynek minden becsületes ember tagja lehet,,. Akikkel a stratégiai kérdésekben nem sikerült egyetértésre jutni, azoktól el kell válni. Új pártra, új vezetésre van szükség, csak így szerezhető vissza a tagság elveszett bizalma. A délelőtti vita egyik leggyakrabban visszatérő gondolata a felelősségvállalás kérdése volt. Csaknem valamennyi felszólaló szólt arról a nyomasztó teherről, amely az elmúlt évtizedek hibái, bűnei miatt nehezedik a párt tagjaira. Ugyanakkor egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy a cselekvést bénító, önmarcangoló bűntudattól mielőbb meg kell szabadulnia. Ehhez azonban elengedhetetlen a múlt tényeinek őszinte feltárása, helyes értékelése. A felszólalók ezzel kapcsolatban hangoztatták azt is, hogy a felelősségvállalás határvonalait nem lehet többé összemosni a párt több százezres tagsága és legfelsőbb vezető rétege között. A tagság nem tehető felelőssé azokért a hibákért, amelyeket nevében követtek ugyan el, de amelyekhez a valóságban vajmi kevés köze volt. E kérdést Horváth Csaba Baranya megyei küldött vetette fel a legélesebb formában; azt ajánlotta a kongresszusnak, hogy személyekre lebontva, dokumentumban határozza meg a politikai felelősség mértékét. Ezzel összefüggésben többek között Lázár György, Havasi Ferenc, Németh Károly, Czinege Lajos, Gáspár Sándor nevét említette. (folyt.köv.)
1989. október 7., szombat 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - második nap (4. rész)
|
A felelősség ily módon való konkretizálása kifogná a szelet az ellenzék vitorlájából is, amely - úgymond - a párt kollektív bűntudatának táplálására, fenntartására törekszik - tette hozzá. Sokan szorgalmazták a párt életének ,,humanizálását,,, vagyis azt, hogy működésének, tevékenységének középpontjába a humanizmust, az emberről való gondoskodást állítsák. A munkásság képviseletében felszólalók ezzel kapcsolatban óvtak attól, hogy a megújuló vagy újjá alakuló párt egy szűk elit érdekeinek képviseletét tűzze zászlajára. A felszólalásokból kitünt, hogy e csoportosulások főként a népi demokratikus platform céljaival, elképzeléseivel rokonszenveznek. A munkástagozat képviseletében szót kért küldött - a vezetőválasztás vitáját mintegy megelőlegezve - nyíltan közölte, hogy a legszívesebben Nyers Rezsőt látnák a párt elnöki tisztében. A munkások nevében szólók álláspontja azonban meglehetősen eltérő volt, az alapkérdéseket illetően is. Az is elhangzott: a munkások nem veszik tudomásul, hogy most már a pártjuktól is megfosztják őket. A jelenlegi forradalmi helyzetben nagy szükség van arra, hogy a munkástömegek ne váljanak a különböző ellenzéki pártok prédájává. Mások viszont azt hangsúlyozták: olyan pártra van szükség, amely vállalkozásbarát, de esélyegyenlőséget és tisztességes megélhetést biztosít a bérből és fizetésből élők számára. Erőteljesen hallatták hangjukat a vitában a ,,vidéki Magyarország,, küldöttei is. Többen közülük egy tisztességes, átfogó agrárprogram kidolgozását sürgették. Úgy ítélték meg, hogy a kemény választási harcok elébe tekintő párt számára e program mielőbbi meghirdetése stratégiai kérdéssé vált. A vidék fejlődését megalapozó sürgős tennivalók közé sorolták a helyi önkormányzatok szerepének erősítését, egy hatékony, vegyes tulajdonú mezőgazdaság kiépítését, s új föld-, illetve szövetkezeti törvény megalkotását. (folyt.köv.)
1989. október 7., szombat 17:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - második nap (5. rész)
|
A délelőtti vitában az MSZMP, illetve a benne kikristályosodott áramlatok több meghatározó személyisége is szót kért. Az új, baloldali szocialista párt megteremtését sürgetők véleményét erősítette hozzászólásában Vitányi Iván, aki a Reformszövetség szóvivőjeként körvonalazta a tömörülés határozott elképzeléseit e pártról s a létrehozásával kapcsolatos feladatokról. Röviddel Vitányi Iván hozzászólása után lépett a szónoki emelvényre Németh Miklós miniszterelnök, hogy kormánya nevében is leszögezze: ez a kormányzat a radikális reformerők szövetségese, s abban érdekelt, hogy az állampártból kormánypárt váljék. Soron kívül kért szót Berecz János, aki ezekkel és az új párt megalakítását szorgalmazó más felszólalásokkal szállt vitába; korainak tartotta néhányak döntését a párt jövőjéről, sorsáról, amikor a kongresszus még nem foglalt állást ebben. A délelőtti vita utolsó szakaszában felszólaló Vastagh Pál viszont arra a megállapításra építette mondandóját, hogy a megkezdett úton már nem lehet visszafordulni, visszakanyarodni a régi intézményekhez, módszerekhez. x x x (Vitányi Iván, Németh Miklós, Berecz János és Vastagh Pál felszólalását korábbi híreinkben már ismertettük.) x x x (folyt.köv.)
1989. október 7., szombat 17:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - második nap (6. rész)
|
Kovács László, a kongresszus ügyrendi bizottságának vezetője - a különböző platformokkal tartott konzultációira hivatkozva - a vita lezárásának legcélszerűbb módjaként javasolta: a küldöttek fogadjanak el egy rövid írásos állásfoglalást, amely - a vita alapján is - a kongresszus állásfoglalása lesz a párt jellegével összefüggő kérdésekről és a párt nevéről. Az írásos tervezetet a három legnagyobb platform - a Reformszövetség, a Népi demokratikus platform és az Ifjúsági platform - részvételével és az ügyrendi bizottság elnökének közreműködésével alakítják ki - ajánlotta Kovács László. A párt céljairól, jellegéről, programjának alaptételeiről és működési elveiről folytatott vitát délután 2 órakor zárta le az elnöklő Horn Gyula. Bejelentette: a különböző platformokhoz csatlakozott küldöttek a háromórás ebédszünetben egyeztetik álláspontjukat, s kialakítják véleményüket az új párt létrehozását kimondó dokumentumtervezetről. (folyt. köv.)
1989. október 7., szombat 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - második nap (7. rész)
|
Délután 5 órakor gyűltek egybe újra a küldöttek, ám az ülésterem csak néhány percre népesült be, mivel az elnöklő Horn Gyula bejelentette: a Reformszövetség és a Népi demokratikus platform ezekben a percekben is egyezteti közös határozattervezetét a párt jellegéről, s ezt a plénum elé kívánják terjeszteni. Ezért a küldöttek újabb szünetet hagytak jóvá. Csaknem egy óra elteltével folytatta munkáját a kongresszus, ekkor ismertette Horn Gyula a megalakítandó új párt - a Magyar Szocialista Párt - jellegéről szóló állásfoglalástervezetet. A beterjesztett dokumentumhoz először Nyers Rezső szólt hozzá, hitet téve az új típusú baloldali szocialista párt mellett. x x x (Nyers Rezső beszédét külön hírben ismertettük.) x x x A párt elnöke után Berecz János kapott szót, aki támogatásáról biztosította Nyers Rezsőt, de egyúttal javasolta: ne szavazzanak addig a dokumentumról, amíg azt valamennyi küldött írásban kézhez nem kapja, hiszen nagy jelentőségű kérdésekről kell dönteni. Ezt az ügyrendi indítványt a kongresszus megszavazta, s így - a dokumentum sokszorosításának idejére - ismét szünetet rendeltek el. (folyt. köv.)
1989. október 7., szombat 20:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - második nap (8. rész)
|
Miután a küldöttek kézhez vehették a platformegyeztetések után véglegesített tervezet-szöveget, megkezdődött a dokumentum részletekbe menő vitája. Számos stiláris jellegű kiigazításra tettek javaslatot a küldöttek, de több olyan indítvány is elhangzott, amely a tervezet politikai tartalmát is érintette. Többen kifogásolták azt a megfogalmazást, amely szerint az tekinthető az újonnan megalakuló Magyar Szocialista Párt tagjának, aki a párt alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, és ezt aláírásával hitelesíti. Felhívták a figyelmet arra, hogy ebben az esetben még a küldöttek legitimitása is megszűnik, amikor a tervezetet elfogadják. Volt, aki azt szorgalmazta: építsenek be garanciákat a párt jellegéről szóló dokumentumba, megakadályozandó, hogy azok is a párt tagjainak sorába léphessenek, akik - úgymond - elvesztették politikai, társadalmi hitelüket. Ezeket az indítványokat a küldöttek többsége nem támogatta. Parázs vita alakult ki a ,,vegyes tulajdonú szociális piacgazdaság,, fogalom értelmezése körül. Sokan azt javasolták, hogy e megfogalmazásból hagyják el a ,,szociális,, jelzőt, mivel az ellentétben áll a piacgazdaság követelményével. A pro és kontra hozzászólások eredményeként a küldöttek többsége úgy határozott: változatlanul hagyja e megfogalmazást, mivel ez kifejezi a pártnak azt az igényét, hogy a piacgazdaságot hatékony szociális garanciák mellett kívánja kiépíteni. A küldöttek nagy többséggel elvetették azt az indítványt is, amely a tervezetben szereplőnél jóval hosszabb időt, három hónapot adott volna az alapszervezeteknek szervezési feladataik végrehajtásához. A kisebb-nagyobb módosító indítványokat az elnöklő Horn Gyula egyenként bocsátotta szavazásra, majd a tervezet egészéről döntöttek a küldöttek. Ennek eredményeként a tanácskozás szavazati jogú résztvevői elsöprő többséggel, mindössze 159 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadták a párt jellegéről szóló állásfoglalás tervezetét. A küldöttek ezzel kimondták a Magyar Szocialista Párt megalakulását, s e történelmi pillanatban felcsendültek a Himnusz hangjai, a küldöttek felállva énekelték. (folyt.köv.)
1989. október 7., szombat 21:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - második nap (9. rész) - Állásfoglalás 1.
|
Az elfogadott dokumentum ,,A kongresszus állásfoglalása a Magyar Szocialista Pártról,, címet viseli. Az alábbiakban teljes szövegét ismertetjük: Hazánk történelmében lezárult a Magyar Szocialista Munkáspárt nevével fémjelzett korszak. A szocializmus eddig volt koncepciója, a sztálini eredetű rendszer felélte minden társadalmi, gazdasági, politikai és erkölcsi tartalékát, alkalmatlan arra, hogy lépést tartson a világ fejlődésével. Ezzel az MSZMP mint állampárt története véget ért. Az átfogó és gyökeres társadalmi, gazdasági és politikai megújuláshoz elengedhetetlen, hogy belőle új párt alakuljon. A kongresszuson létrejövő új párt kíméletlen őszinteséggel szembenéz elődje múltjával. Elhatárolja magát a bűnöktől, a tévesnek, hibásnak bizonyult elvektől és módszerektől. Szakít a bürokratikus pártállam rendszerével, a demokratikus centralizmus elvével. Az alakuló új párt ugyanakkor az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének tekinti magát. Maradéktalanul vállalja az emberi fejlődés egyetemes értékeit, a humanizmust, a szabadságot, a demokráciát, valamint az értékteremtő munka tiszteletét. Folytatója a szocialista és kommunista mozgalom időtálló hagyományainak, magáénak vallja a szolidaritás és a társadalmi igazságosság elvét. Ugyanakkor vallja, hogy a társadalmi igazságosság és az emberi szabadságjogok eszméi nem állíthatók szembe egymással. Nem engedhető meg az sem, hogy a piac ellenőrizetlen erői felülkerekedjenek a szociális és kulturális értékeken. A párt egyik örököse a magyar progresszió legjobb törekvéseinek, a haza és haladás eszméinek, a Duna menti népek sorsközössége gondolatának. Szoros és szerves kapcsolatot kíván fenntartani mind a reformra törekvő közép- és kelet-európai baloldali pártokkal, mind pedig a világ reformkommunista, szocialista és szociáldemokrata pártjaival. Az új reformpárt a saját munkájuk alapján jövedelemben részesedők, a kisvállalkozók, magyar és más nemzetiségű honfitársaink pártja. Működésének elvei közé tartozik a világnézeti és politikai türelem, az áramlatok szabad és önkéntes szövetsége. Pártunk állampártból korszerű baloldali szocialista mozgalommá, a tagsága által ellenőrzött politikai tömegpárttá válik, amely kezet nyújt minden demokratikus, haladó magyar erőnek, s egyúttal az európai baloldal szerves részének tekinti magát. Kész a demokratikus szocializmus céljait követve, a jogállam törvényeit mindenkor tiszteletben tartva, valamennyi együttműködésre vállalkozó erővel összefogni, hogy az ország kijusson a válságból. (folyt.köv.)
1989. október 7., szombat 21:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - második nap (10. rész) - Állásfoglalás 2.
|
Hozzá kíván járulni a vegyes tulajdon, a szociális piacgazdaság és az önkormányzatok rendszerére támaszkodó többpártrendszerű parlamenti demokrácia kiépítéséhez. A gyökeres politikai megújulást a kongresszus a párt elnevezésével is kifejezésre kívánja juttatni. A jogfolytonosságot fenntartva bejelenti a Magyar Szocialista Párt megalakulását. A Magyar Szocialista Párt meg kívánja tartani és hívja soraiba mindazokat, akik egyetértenek programjával, elfogadják alapszabályát. x x x A kongresszus után kerüljön sor az Magyar Szocialista Párt bejegyeztetésére . Az MSZP megalakítása a tagsági viszonyt is érinti. Ezért 1989. október 31-ig össze kell hívni az alapszervezeteket. Aki a párt alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, s ezt aláírásával hitelesíti, az megerősíti, hogy a Magyar Szocialista Párt tagjává válik. Az MSZP tagjai 1989. november 10-ig szabad választásuk alapján - szükség szerint - hozzák létre alapszervezeteiket, s kezdjenek hozzá a tagtoborzáshoz, az új párt szervezéséhez. A taggyűléseken készítsék el a tagság nyilvántartását, adják ki az új tagkönyveket, válasszák meg vezetőiket és küldötteiket, vitassák meg a választásokra való felkészülés módját. Budapest, 1989. október 7. A kongresszus a dokumentum elfogadásával befejezte szombati munkanapját. A küldöttek vasárnap folytatják munkájukat. (MTI)
1989. október 7., szombat 22:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|