|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
|
MDF-sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. szeptember 5., kedd - A Magyar Demokrata Fórum a következő parlamenti választásokon minden egyéni választókörzetben jelöltet kíván állítani, koalíciós együttműködést más pártokkal pedig csupán a második fordulóban tart elképzelhetőnek - közölték az MDF keddi sajtótájékoztatóján.
Antall József, aki az MDF megbízásából az Ellenzéki Kerekasztal oldalán vesz részt a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon, a megbeszéléssorozatról adott tájékoztatójában rendkívül fontosnak minősítette, hogy megállapodjanak az alkotmány módosításáról. Mint mondotta: a magyar történelmi alkotmányt módosította az 1949. évi alkotmány, amely egy sztálinista, államszocialista jellegű másolata az 1936-os szovjet alaptörvénynek. Az államszocialista alkotmány kiiktatása kulcskérdése a politikai átmenetnek, hiszen már ebben az időszakban is olyan alkotmányra van szükség, amely garanciája lesz a magyar függetlenségnek és a demokratikus parlamentáris berendezkedésnek. Ennek megfelelően foglaltak állást a köztársasági elnöki intézményről. Antall József rámutatott: történelmi jelentőségű lépés, hogy a hétfői megbeszéléseken az MSZMP delegációja elfogadta az 1946. évi 1. törvénycikkben foglalt Magyar Köztársaság koncepciót. (A szóban forgó törvénycikk az 1945-ös szabad választásokon megválasztott nemzetgyűlés jogalkotása volt.) Így egyrészt sikerült elvetni az 1949-es alkotmányt, másrészt ismét lehetőség nyílik arra, hogy Magyarországon a klasszikus európai koncepciónak megfelelő miniszteriális kormányzás valósuljon meg. Mindez azt jelenti, hogy a köztársasági elnök nem a három hatalmi ágazat fölött álló, önálló jogosítványokkal rendelkező államfő, hanem csupán a végrehajtó hatalom feje, aki a törvényes magyar kormányon keresztül gyakorolja hatalmát - hangsúlyozta Antall József. A választójogi törvénnyel kapcsolatos megbeszélésekről szólva úgy vélte, hogy az eddigi megállapodások elősegíthetik a szilárd parlament létrejöttét. A párttörvénnyel kapcsolatban megerősítette: az Ellenzéki Kerekasztal fenntartja álláspontját, hogy munkahelyeken pártszervezetek ne működjenek. A sajtótájékoztatón bemutatták dr. Marx Gyulát, aki az MDF jelöltjeként indul majd a Zala megyei 2. számú országgyűlési választókörzetben szeptemberben kiírt időközi választásokon. Az MDF jelöltjét az SZDSZ és a Fidesz helyi szervezetei is támogatják. (folyt. köv.)
1989. szeptember 5., kedd 19:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MDF-sajtótájékoztató (2. rész)
|
Elhangzott, hogy a jelölőgyűléseken a három jelölt közül dr. Marx Gyula kapta a legtöbb voksot, megelőzte az MSZMP és az MSZDP jelöltjét. Utóbbival kapcsolatban megjegyezték: az MSZMP reformköreinek taktikázása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az MSZDP jelöltje is indulhasson az időközi választásokon. Szabó István, az MDF pécsi vezetőségének tagja az Aczél György képviselő elleni visszahívási akcióról számolt be. Elmondta: az aláírásgyűjtést a nyár elején kezdték, de tekintettel Aczél György kórházi kezelésére, később szüneteltették. A képviselő felgyógyulása után augusztus végén folytatták a visszahívási kampányt. Jelenleg már 3000 aláírásuk van a választóktól, a visszahíváshoz mintegy 2600 szükséges. Az összesítést követően a listát a hét végén átadják a Baranya megyei választási elnökségnek. A visszahívással egyebek között Aczél Györgynek az elmúlt évtizedekben kifejtett politikai közszereplése ellen tiltakoznak. Kiss Gy. Csaba, az MDF szóvivője ezzel kapcsolatban rámutatott: jelentős károkat okozott az ,,Aczél- doktrína,,, amely arra a hamis tételre épült, hogy a határainkon kívüli magyarság érdekeinek ártunk, ha beszélünk a problémáikról. A sajtótájékoztatón ismertették az MDF elnökségének két állásfoglalását. Ezek egyike tiltakozik az ellen, hogy az utóbbi évben elfogadott néhány gazdasági törvény utat nyit ahhoz: egyesek az állami tulajdont új szervezeti formák létrehozásának leple alatt saját tulajdonukká alakítsák. Az MDF elnöksége ezért követeli, hogy a kormány függessze fel az állami vagyon elidegenítését, illetőleg hozza nyilvánosságra az eladások és az átalakítások részleteit. Ugyancsak indítványozza, hogy az ellenzéki erők bevonásával alakítsanak társadalmi bizottságot, amelynek vétójoga van az állami tulajdon valamennyi formáját érintő gazdasági döntésekben. A másik nyilatkozat tiltakozik az ellen, hogy Pozsonyban négy szlovák értelmiségi ellen politikai pert akarnak indítani. Az MDF erkölcsi és jószomszédi kötelességének tartja, hogy az emberi jogok, a demokratikus és keresztény értékek védelmezőiként ismert Jan Carnogursky, Miroslav Kusy, Hana Policka és Anton Selecky ügyében felemelje szavát. A tájékoztató végén az újságírók kérdéseire válaszoltak az MDF képviselői. A legtöbben a háromoldalú tárgyalásokkal kapcsolatban érdeklődtek. Antall József kifejtette: elképzelhetőnek tartja, hogy szeptember végén megegyezés születik a felek között. Hozzátette azonban, hogy néhány kisebb jelentőségű probléma megoldása továbbhúzódhat. (folyt. köv.)
1989. szeptember 5., kedd 19:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MDF-sajtótájékoztató (3. rész)
|
Elmondta: az MDF szerint a háromoldalú tárgyalásokon történő megegyezést követően a három hónap múlva lehet kiírni a parlamenti választásokat. A SZOT-nak a megbeszélésekről történő kivonulásával kapcsolatban az MDF képviselői kifejtették: nem tartják megfelelőnek a SZOT által felsorolt indokokat. Szerintük a SZOT elsősorban azt nehezményezte, hogy a választójogi vitában egyre nyilvánvalóbbá vált: érdekképviseleti szervezetek listán nem indíthatnak jelöltet. Hozzátették: a SZOT keresi helyét a jelenlegi politikai és társadalmi életben. Ugyanakkor veszélyesnek minősítették, ha bármelyik szakszervezet - köztük a SZOT - úgy találná meg a helyét, hogy érdekvédelmi megfontolásokból megpróbálna a jelenlegi válságot okozó gazdasági szerkezet fenntartására mozgósítani. Az egész magyar demokratikus átalakulás számára végzetessé válhatna, ha az ipari munkásságot a mostani gazdasági szerkezet védelmére sikerülne felsorakoztatni. (MTI)
1989. szeptember 5., kedd 19:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|