Rendszerváltás és az MTI

	Vita a litván önállóságról 1.
1990. január 05. péntek (MTI-Panoráma) - ,,Litvániának nincs szüksége olyan pártra, amely nem írja zászlajára a litván függetlenség jelszavát ,, - mondta egy küldött a balti szovjetköztársaság kommunistáinak tavaly decemberben megtartott 20. kongresszusán. ,,A Litván KP a nacionalista, szeparatista erők uszályába került,, - hangoztatta kevéssel később, az SZKP KB ülésének több részvevője. A litván önállósodási törekvések 1989-ben nyílt titokká váltak. Nyíltak voltak ezek a törekvések, mert a litván parlament határozataiból, a Litván KP állásfoglalásaiból és a nemzeti mozgalom fellendüléséből bárki következtethetett rájuk. Annyiban azonban mégis titokként kezelték őket, hogy hosszú ideig sem Litvániában, sem pedig Moszkvában nem mondták ki, mi a litvániai politikai harc igazi tétje, nevezetesen, hogy tagja marad-e a balti köztársaság a Szovjetuniónak. Ezt a kérdést az év végéig a hallgatás fügefalevelével takarták az érdekeltek. Az év végén a központ és a litván tagköztársaság viaskodásának ,,fináléjában,, a felek kölcsönösen sutba dobták ,,szemérmességüket,, , és kezdték nevén nevezni a dolgot. A litván nemzeti mozgalom legerősebb szervezete, a Sajudis eljutott a Szovjetunióból való kiszakadás követeléséig. A Litván Kommunista Párt kivált decemberi rendkívüli kongresszusán a Szovjetunió Kommunista Pártjából. A 20. kongresszus előtti negyedévben a litván pártvezetők azzal indokolták az önállósulás szándékát, hogy a Litván KP nem lesz képes felvenni a versenyt a közelgő helyi és köztársasági választásokon a nemzeti felbuzdulás hullámain magasba emelkedő ellenzéki szervezetekkel, ha továbbra is elfogad utasításokat Moszkvából. A decemberi kongresszuson azonban Algirdas Brazauskas, a Litván KP KB első titkára félreérthetetlenül a nyilvánosság elé tárta: pártjának kiszakadása az SZKP-ból nem kizárólag pártpolitikai problémákra vezethető vissza, hanem a litván állami függetlenségi törekvéseknek is része. ,,A Litván KP síkraszáll a szuverén litván állam megteremtéséért, teljes politikai függetlenségéért, önálló bel- és külpolitikájáért,, - mondta előadói beszédében Brazauskas. Enyhítőleg hozzáfűzte: ez a függetlenség nem jelentene teljes szakítást a Szovjetunióval, és a ,,Litván KP szuverén államok föderációjaként képzeli el a jövendő Szovjetuniót,, (folyt.) 1990. január 5., péntek 12:52
Vissza » Folytatásokkal »