Rendszerváltás és az MTI

	EK-szóvivő a bizottság szerepéről a magyar reformok támogatásában (1.rész)
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti Brüsszel, 1990. január 4. csütörtök (MTI-tud) - Claus-Dieter Ehlermann, az Európai Közösség bizottságának szóvivője 1 milliárd ECU-re becsüli a lengyel és 500 millió ECU-re a magyar reformok támogatására 24 tőkés ország által megajánlott összeget abban a cikkben, amelyet a European Affairs című folyóirat ezekben a napokban forgalomba került legfrissebb számába írt. A becslés a november közepén ismeretes adatokra alapozódik, részleteket nem tartalmaz, és nem foglalja magában sem a két ország számára megnyitott beruházási hitel-lehetőségeket, sem a fizetési mérleg kiegyensúlyozására Magyarországnak előirányzott kölcsönt, sem a zloty stabilizálására Lengyelország számára létrehozott alapot. Ehlermann becslése azokra az összegekre vonatkozik, amelyeket az Európai Közösség költségvetésében, illetve a közösség tagállamainak felajánlásaiban, továbbá az OECD további 12 tagja, köztük az Egyesült Államok és Japán által megajánlott támogatásban a lengyel mezőgazdaság szerkezeti átalakítására, a lengyelországi és magyarországi befektetések előmozdítására, a szakmai, elsősorban menedzserképzés finanszírozására, a környezetvédelmi együttműködésre szolgálnak, illetve amelyek a lengyel és magyar áruk piacrajutásának támogatására tett intézkedések hasznát jelentik a két ország gazdasága számára. Ehlermann értékelése szerint az a tény, hogy tavaly júliusban a hét vezető tőkés ország csúcsértekezletén az Európai Közösség bizottságát - brüsszeli központú javaslattevő és végrehajtó szervét - kérte fel a lengyel és magyar reformok támogatására irányuló erőfeszítések összehangolására, a bizottságot és magát az Európai Közösséget is jelentősen felértékelte. A bizottság az utóbbi években főleg a belső akadályoktól mentes nagypiac 1992 végéig tervezett megteremtésére összpontosította erőfeszítéseit, a párizsi csúcson elnyert megbízás először biztosított számára kifejezetten külpolitikai dimenziót. A bizottság soha eddig nem kapott olyan feladatot, hogy ne csak a közösség, hanem azon kívül álló országok erőfeszítéseit is összehangolja. (folyt.) 1990. január 4., csütörtök 10:33
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	EK-szóvivő a bizottság szerepéről a magyar reformok támogatásában (2.rész)
A támogatás összehangolása a közösség bizottsága számára több pozitív következménnyel járt, hangsúlyozza a szóvivő. A bizottság, mint a ,,hetek,, nyolcadik tagja, minden eddiginél nagyobb szerepet játszott a párizsi csúcsértekezleten (bár elnöke már 1977 óta részt vesz ezeken a találkozókon). A bizottság továbbá már hónapok óta sürgette a tagállamok keleti politikájának jobb összehangolását, ez a megbízás éppen ezt segítette elő - hangoztatja Ehlermann. További előny a közösség számára a nem-tagállamokkal való kapcsolat erősödése, ami különösen fontos az Egyesült Államokkal való viszony szempontjából és megfelel Jacques Delors ama óhajának, hogy ezt a viszonyt szélesebb, politikai összefüggésbe ágyazza be, ami a kereskedelempolitikai vitákon túllépve az Európai Közösség és az Egyesült Államok közös érdekeire épül. Ugyanakkor ezeknek az üdvös hatásoknak nem szabad feledtetniök- hangsúlyozza Ehlermann-, hogy e vállalkozás bizonyos kockázatokkal is jár, főleg azért, mert a külvilág gyors és látványos eredményeket vár, holott legjobb esetben a közép- és hosszú távú alkalmazkodási folyamat kezdetéről lehet szó. A bizottság nem lehet felelős sem a lengyel és magyar reformokért, ezek a két országra tartoznak, sem a segítség mennyiségéért és annak felhasználásáért. A bizottság feladata a 24-ek tevékenységének összehangolására és a közösségen belüli kezdeményezésre korlátozódik - írja a közösség bizottságának szóvivője. Az Amsterdamban szerkesztett nemzetközi folyóirat, a European Affairs különben évvégi számának jelentős részét a szovjetunióbeli és a közép-kelet-európai változásoknak szenteli. Közli többek között Ságvári Ágnes ,,Az ideológia alkonya és a politika hajnala Magyarországon,, című írását is, amelyben a szerző többek között azt hangsúlyozza, hogy Magyarországnak talán ez az utolsó esélye a ma és a holnap Európájához való felzárkózásra.+++ 1990. január 4., csütörtök 10:39
Vissza »