|
|
 |
|
 |
Európa felvirágzása következik?
|
-------------------------------
München, 1990. január 4. (SZER, Forgószínpad) - Hanák Tibor
jelentkezik Bécsből:
- A vezető osztrák napilap, a Die Presse Európa visszaüt címmel
közöl elsőoldalas vezércikket. Emlékezetbe idézi, hogy röviddel
ezelőtt mindenki Európa elöregedéséről beszélt. Szembeállították a
Távol-Kelet, elsősorban Japán eredményességével és Amerikával is,
mely túlszárnyalja az öreg kontinens teljesítőképességét. Most
azonban Európa visszaüt.
Már az a bejelentés, hogy 1992-ben megnyílik Európa belső piaca,
felriasztotta a távol-keleti gazdasági életet, s rosszul jött nekik
Kína visszaesése is. Azzal pedig, hogy kinyílnak Kelet-Európa kapui,
Ázsia hatalmasainak félelme újabb tápot kapott, mert tudhatják,
hogyha földrészünk 140 millió kelet-európaival megnövekszik, hosszú
távon minden esélye megvan arra, hogy a világ legnagyobb gazdasági
hatalma legyen - állapítja meg a Die Presse vezércikke, majd nyomban
hozzáfűzi: Európa megerősödésének feltétele azonban, hogy a keleti
tömb egykori államai elvessék a tervgazdaságot, áttérjenek a
piacgazdaságra, és ne kezdjenek kísérletezni a szocialista
piacmechanizmus kialakításával.
Ezenkívül szükség lenne arra, hogy a keleti államok kinyissák
gazdasági kapuikat, és zárkózzanak fel az összeurópai fejlődéshez.
A Die Presse rámutat, hogy ez mind politikai, mind gazdasági
szempontból nem lesz egyszerű, és nem is kockázatokat nélkülöző
lépés. Ha azonban ezeket a gazdasági terveket megvalósítják, a még
mindig alacsony bérrel fizetett kelet-európai munkásság országai
Magyarország, az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország -, de talán
Bulgária és Románia is - nemcsak Nyugat-Európa, de Amerika és Ázsia
számára is sokat kínáló befektetési területté válhat. (folyt.)
1990. január 4., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|