Rendszerváltás és az MTI

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Az Egyesült Államok bejelentette, egymilliárd dollár értékben, multinacionális alapítványt létesítenek a lengyel gazdasági reformprogram előmozdítására. A washingtoni pénzügyminisztérium nyilatkozata szerint az alapítvény további tartalékot biztosít az új lengyel valutapolitika számára, amely a piacgazdaság felé történő haladás egyik alappillérének tekinthető. Az Egyesült Államok körülbelül 200 milllió dollár értékben járult hozzá az alapítvényhoz. Washingtonban közölték, előre láthatóan Kanada és számos nyugat-európai ország is részt vállal az alapítványban. A múlt héten Washington 500 millió dollárig terjedő ideiglenes áthidaló kölcsön folyósítását jelentette be Lengyelországnak. Lebontják a Berlini Falat, amely három évtizeden keresztül jelképezte Európa megosztottságát. A keletnémet ügyvivő államfő, Gerlach szerint, rövidesen megkezdik a bontást. Gerlach kijelentése az új csehszlovák elnöknek, Vaclav Havelnek a Berlini Falnál tett látogatása alkalmával hangzott el. Havel elnök mind a két német államban hivatalos látogatást tett és útjának első állomása Berlin volt. Onnan az NSZK-ba Münchenbe utazott, miniszterelnöke és külügyminisztere kíséretében. A bajor fővárosban Havel Weiszcker államelnökel és Kohl kancellárral tárgyalt. Ez volt Havel elnök első külföldi útja. A BBC müncheni tudósítója rámutat, Havel döntése, hogy Moszkva helyett először Berlinbe láótogatott, országának Közép-Európában játszott szerepét hivatott jelképezni. Bulgáriában tiltkaozó megmozdulásokra került sor, amiért a hatóságok úgy döntöttek, hogy visszaállítják a török nemzetiségiek vallásgyakorlási jogait. Mintegy tízezer főnyi tömeg vonult az utcára egy dél-bulgáriai városban és népszavazást követelt a kérdésben. A közelben ugyanakkor török és mohamedán gyült össze, ellenkező követeléseket hangoztatva. A városból körülbelül ezren Szófiába utaztak, ahol az Országgyűlés épülete elött tiltakoztak amiért szerintük senki nem kérte ki a véleményüket a török nemzetiségieket érintő politika megváltoztatása kérdésében. A román külügyminisztérium szóvívője szerint, az ország kivégzett vezetője, Ceausescu körülbelül 60 legközelebbi munkatársát őrizetbe vették. (folyt.) 1990. január 3., szerda
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »