|
|
|
|
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése (1. rész)
|
1989. december 21., csütörtök - Kölcsönös családottságnak adtak hangot a munkavállalói, munkáltatói érdekképviseletek és a kormány képviselői az Országos Érdekegyeztető Tanács csütörtöki budapesti ülésén. Az érdekképviseletek a kormányon kérték számon azt, hogy az Országgyűlés nem fogadta el az 1990-es teljes bérliberalizációt. A kormány képviselői viszont felvetették: az érdekképviseletek nem készítették elő megfelelően ezt a változtatást. Egyrészt nem dolgoztak ki egységes javaslatot arra, hogy mivel pótolható a béradó, másrészt pedig a bérnövekedés kordában tartására sem terjesztettek elő megfelelő garanciákat.
A kormány ilyen körülmények között nem tehetett többet a módosításért. A béradó megszüntetése különben nem oldja meg a problémát - állapította meg Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. Az élelmiszerkereskedelem gondjaira kitérve rámutatott: itt is a béradó-kedvezmény mértékéről vitatkoznak, közben az igazi megoldás az ár felszabadítása, illetve az erőteljes privatizálás. A következő években inkább ezt kellene előkészíteni. Fontos felhívni a vállalatok figyelmét arra is - mondotta -, hogy nem tartható fenn a segítségnyújtás a bérnöveléshez azoknál a gazdálkodó egységeknél, amelyek ebben nem ismernek mértéket. A szanált, csődeljárás alá vont vállalatoknál is irreális a jövedelmek növelése. Javasolta, rendszeresen hozzák nyilvánosságra a teljesítményháttér nélkül nagy bérnövelést végrehajtó, illetve az árat indokolatlanul növelő gazdálkodók listáját. Az ülésen vita bontakozott ki arról, hogy a 20 százalékot megközelítő inflációnál reális megoldás-e például az élelmiszer-kiskereskedelemnél az árfelszabadítás, a privatizáció, hiszen ez a további árnövelés irányába hat. Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke az 1990-es igen korlátozott lehetőségekre hivatkozva kiemelte, hogy csak a legnagyobb bérfeszültségek mérséklését tartják reálisnak. Így javasolta, hogy a közszolgáltatás bizonyos területein - ebbe többek között beletartozna a BKV, a nagyobb vidéki közlekedési vállalatok, a kommunális szolgáltatás -, valamint a MÁV-nál, a sütő- és tésztaiparban, az élelmiszer- és vegyestermék-kiskereskedelemnél maximálisan 16 százalékos adó nélküli béremelésre legyen lehetőség. A kör további bővítésére, illetve a 16 százaléknál nagyobb kedvezményre nincs fedezet. Ennek ellenére a kormány nem zárkózik el januárban a további egyeztetések elől. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése (2. rész)
|
Nem lehet megoldás, hogy a foglalkozási körök sora sztrájkkal fenyegetődzön. A kormánynak nincs lehetősége egyszerre ezen a sok bérfeszültségen segíteni, s különösen nem 1990-ben. Ezért elsőként az ágazatoknak kell érdekeiket kifejezniük, valamint egyezségre jutniuk valamilyen reális sorrendben, ütemezésben. A kormány képviselői elmondták, hogy a vállalatok egymás után sztrájkkal fenyegetőznek, országos intézkedéseket követelnek, mielőtt a helyi lehetőségekről tájékozódnának. Példaként hozták föl a Fővárosi Sütőipar Vállalatot, ahol helyben is lett volna lehetőség a szabadnapi pótlék kifizetésére, illetve a Fővárosi Tanácsnál a kért intézkedések mérlegelésére, ennek ellenére a kormánytól követeltek megoldást, sztrájkot helyezve kilátásba. A vasút dolgozói is azonnal a kormányzathoz fordultak, meg se kíséreltek egyezkedni vállalatukkal. Az Országos Érdekegyeztető Tanács napirendjén szerepelt még a szakszervezet javaslata, hogy 4800 forintra emeljék a minimális bért, de ebben a kérdésben nem tudtak megegyezni, s a témát januárban ismét napirendre tűzik. Ugyancsak akkor döntenek majd a jövő évi munkanap-áthelyezések ügyében is. (MTI)
1989. december 21., csütörtök 20:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|