|
|
 |
|
 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
|
1990. január 2., kedd - Az új évtől új neve lesz
Szabolcs-Szatmárnak - jelentették be kedden Nyíregyházán, a megyei
tanács ülésén. A jövőben Szabolcs és Szatmár mellett a térség
harmadik nagy tájegysége, Bereg is helyet kap a hivatalos
elnevezésben: a régió ezentúl a Szabolcs-Szatmár-Bereg nevet viseli.
A beregi tájegységből hatvanezer hektárnyi terület tartozik ma a
megyéhez. A trianoni békeszerződés a Magyarországon maradt térségben
húsz község és egy város - Vásárosnamény - található, több, mint
ötvenezer lakossal. Ők kezdeményezték a névváltoztatást, melyet
támogatott a megyei tanács is, így a Minisztertanács hozzájárult a
Szabolcs-Szatmár-Bereg elnevezéshez.
Január első napjaiban lakossági kezdeményezésre más jelentős
közigazgatási változások is lesznek a megyében. A kedden kezdődött
alapító tanácsüléseken kilenc községben alakítják meg az új, önálló
helyi önkormányzati testületet, míg két település együtt hoz létre
közös tanácsot. Ezek a többnyire kis községek korábban - a kényszerű
körzetesítések miatt - a közeli nagyközségezhez tartoztak. A
lakosság, mivel úgy érezte, hogy többnyire hátránya van az
egyesítésekből, sérelmezte a nagyközségekhez csatolást, s
kezdeményezte a különválást.
Január 5-ig így megalakul az új önálló községi tanács
Beregdarócon, Érpatakon, Gemzsén, Komorón, Nyírderzsen, Nyírkátán,
Ramocsaházán, Szabolcsbákán és Tiszaadonyban. A Tiszabecsi
Nagyközségi Közös Tanácsból kivált Tiszakóród és Tiszacsécse, s e
két település együtt hoz létre közös önkormányzati testületet.
Móricz Zsigmond szülőfaluját, Tiszacsécset ugyanis ma már csak
néhány százan lakják, így önálló tanács megalakítására nem adottak a
feltételek. (MTI)
1990. január 2., kedd 13:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|