|
|
 |
|
 |
Az alkotmányügyi bizottság ülése (2. rész)
|
Szabó János (FKgP) az ítélőtábla bevezetését, a Legfelsőbb
Bíróság nevének kúriára változtatását, illetve ennek székháza - a
mai Néprajzi Múzeum épülete - visszaadását indítványozta. Solt Pál
kifejtette: nem tartja szerencsésnek csupán nosztalgiából régi nevek
alkalmazását, ugyanakkor nem is zárkózik el ez elől. Maximálisan
egyetértett viszont a volt kúria-épület visszaadásának igényével. A
jelölt és a képviselők azonosan vélekedtek arról is, hogy szükség
van a Legfelsőbb Bíróság iránymutató tevékenységének
felülvizsgálatára, új irányelvek kimunkálására.
Valamivel rövidebb időt vett igénybe Györgyi Kálmán
meghallgatása. Életpályájáról elmondta, hogy az ügyészi területen -
rövid időt kivéve - nem dolgozott, de jól ismeri e szakterületet
egyetemi tevékenységéből. Az egyetemen, végigjárva a szakmai létrát,
tavaly lett a jogi kar dékánja. Az oktatómunkát szereti, és
folytatni kívánja akkor is, ha megválasztják legfőbb ügyésszé.
Legfontosabb feladatnak tartotta annak kimunkálását, hogy milyen
helyet foglaljon el az ügyészség az állami szervek rendszerében.
Kifejtette: tragikusnak tartja az ügyészség jelenlegi helyzetét,
rendkívül rossz az ügyészi hivatás presztizse. Nehéz megnyerni
rátermett embereket erre a pályára. Hangoztatta: jelentősen javítani
kell az ügyészek anyagi helyzetén is. Gondot okoz az ügyészi
munkában az is, hogy nagy a félelem amiatt: a szervezet beolvad az
Igazságügyi Minisztériumba. Mindezekre a félelmekre gyors,
megnyugtató választ kell adni.
A legfőbb ügyészi posztra jelölt véleménye szerint az
ügyészségnek erkölcsileg, szakmailag és politikailag magas
színvonalon kell működnie. Ez utóbbira kérdezett rá az egyik
képviselő: mit ért a megfelelő politikai munkán? Válaszul Györgyi
Kálmán kifejtette: köztudott, hogy az ügyészek nem lehetnek tagjai
politikai pártnak, tartózkodniuk kell a politikai tevékenységtől, és
általában az ügyészség nem lehet politikai tényező, mert ez
elsősorban politikailag kifogásolható. Egy másik képviselő arra kért
választ, látja-e akadályát annak, hogy felelősségre vonják azokat a
magas szintű politikai vezetőket, akik valamilyen bűncselekményt
követtek el. A válasz: bárki követ el bűncselekményt, azért
felelősségre kell vonni. (MTI)
1990. június 20., szerda 17:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|