|
|
 |
|
 |
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (20. rész)
|
A kényszertartózkodási helyeken történő vallásgyakorlat
,,alárendelt,, azonban az említett intézmények, szervezetek működési
rendjének, mert az kizárólag azzal összhangban, illetve annak
sérelme nélkül történhet. A javaslat a szociális, egészségügyi,
gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben, büntetésvégrehajtási
intézetben az egyéni és a közösségi vallásgyakorlat, a katonai
létesítményben pedig az egyéni vallásgyakorlás lehetőségét rögzíti,
emellett azonban kimondja: a katonai létesítményen kívül a katona
vallásgyakorlásában nem korlátozható. Hangsúlyozni kell - mutatott
rá a miniszter -, hogy az egyéni joggyakorlat kategóriájába
beletartozik: a katonák, ha azonos hitelveket vallanak,
összegyűlhetnek, de szervezett közösségi vallásgyakorlatot nem
folytathatnak. Az viszont, hogy a jog gyakorlását a javaslat
lehetővé teszi a fenti intézményekben, nem azt jelenti, hogy az
intézményeknek gondoskodniuk kell a joggyakorlat tárgyi, személyi és
egyéb feltételeiről is.
A javaslatban foglaltakat tovább részletezve Kulcsár Kálmán
rámutatott: a tervezet a lelkiismereti és vallásszabadság jogának
részeként értelmezi az egyházalapítás jogát. Meghatározza az
alapítás (a nyilvántartásba vétel), a működés és a - meghatározott
törvényi feltételek fennállta esetén biztosított - nyilvántartásból
való törlés szabályait. A szabályozás-előkészítés során felmerült,
hogy a nyilvántartásba vételről az Alkotmánybíróság, avagy - a
társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok analógiájára - a megyei
bíróság, illetve a fővárosi bíróság gondoskodjék. A törvénytervezet
alapján az egyházak nyilvántartásba vétele a megyei (fővárosi)
bíróság feladat- és hatáskörébe tartozik - szögezte le az
igazságügyminiszter.
Az állam és az egyházak kapcsolatára vonatkozóan Kulcsár Kálmán
kifejtette: az egyházak olyan autonóm szervezetek, amelyek ügyeibe
az állam nem avatkozik - azok belső törvényei sem szorulnak állami
megerősítésre -, a különböző egyházakat azonos jogok illetik és
kötelezettségek terhelik, azaz egyenjogúak; és az állam semmilyen
belső egyházi szabály végrehajtásához nem nyújt segítséget
kényszerítő eszközeivel. (folyt.köv.)
1990. január 23., kedd 16:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|