|
|
 |
|
 |
1989. május 1-je (10. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Grósz Károly
|
Az MSZMP mai vezetése elhatárolja magát mindattól, ami a súlyos
helyzethez vezetett. Hosszabb távra visszatekintve is elveti a
szocializmus építésének azt a formáját, amely egy szigorú, merev,
hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszonyban működik, amely csak
az utasítások rendszerére épül, s amely ahelyett, hogy a
szocializmus eredeti céljaival összhangban kibontakoztatná az egyéni
és csoportos érdekeltséget, az alkotó kezdeményezést, éppen ezeket
fojtja el - hangoztatta a pártfőtitkár, megerősítve, hogy az MSZMP
tagadja a politika elsődlegességének azt a torz értelmezését, amely
a gazdasági törvények, érdekek ellenében akar hatni; határozottan
ellenzi, hogy közvetlenül, aprólékosan avatkozzék be a gazdasági
folyamatokba. Ugyanakkor kiemelte: az MSZMP a szocialista értékekből
minden haladót és minden előremutatót vállal. Nagyra becsüli a
felelősségteljes munkát, a tudás gyarapításának igényét. Támogatja a
végzett munka, a valóságos teljesítmény értékének megfelelő
elismerését, az egymás iránti felelősséget és tiszteletet tükröző
munkatársi kapcsolatokat. Bátorítja a vállalkozó kedvet, az új
iránti fogékonyságot.
Fejlődésünket, a megtett út értékét nem tegnapi önmagunkhoz,
hanem a nemzetközi élvonalhoz mérjük - szögezte le Grósz Károly. - A
terhek igazságosabb elosztásának új rendszerét kezdeményezzük.
Figyelmünk, értékrendünk központjában a dolgozó, alkotó ember áll.
Ebből következően elsőrendű feladatunknak tekintjük a hivatására, a
munkájára felkészülő és azt kezdő fiatalok támogatását, illetőleg az
idős emberek sorsával való foglalkozást, akik munkával töltötték el
életüket. Újat, többet akarunk ahhoz képest, amit eddig
létrehoztunk, és másképpen is, mint korábban csináltuk - mondotta a
többi között. A múlt hibáiért nem személyes felelősöket keresünk -
bár sokan azt szeretnék -, hanem intézményes garanciákat akarunk
kiépíteni arra, hogy a hibás gyakorlat ne ismétlődhessen meg. Ez az
egyik legfontosabb tanulság, amit az elmúlt négy évtizedből
levonhatunk - szögezte le. Tudjuk, hogy nem a nép, az egyes dolgozó
- legyen az párttag vagy pártonkívüli - felel a kialakult
helyzetért, hanem azok a vezetők, akik egy rosszul működő rendszer
lehetőségeivel visszaéltek. Ugyanakkor soha többé nem engedhetjük
meg, hogy politikai tévedésekért büntetőjogi elmarasztalást lehessen
alkalmazni. Nincs nagyobb büntetés politikusok számára, mintha a nép
megvonja tőlük a bizalmat. Ez pedig megtörtént - állapította meg a
főtitkár, rámutatva, hogy ezért a figyelmet a jövőbe kell
irányítani, az örökös önmarcangolással ugyanis nem lehet előbbre
jutni. Lejárt az idejük a tetszetős, de üres szavaknak. A magyar nép
nagy többsége nyugalmat akar, munkája eredményeként egyéni és
családi boldogulást. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|