|
|
|
|
Országggyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
1989. május 12., péntek - Az Országgyűlés májusi ülésszaka pénteken interpellációkat és kérdéseket tárgyalt. Az elnöklő Jakab Róbertné felhívta a figyelmét az új minisztereknek arra a házszabályban adta lehetőségre, hogy az interpelláltnak joga van a választ 30 napon belül írásban közölni. Több interpellációt ugyanis még a korábbi miniszterekhez nyújtottak be a képviselők.
Ezt követően Szalai Géza (Budapest, 20. vk.), a Ganz ----------- Szerszámgyár Vállalat vésnök szakmunkása interpellált az igazságügyminiszterhez a Büntető Törvénykönyv módosítása, a jelenleg érvényben lévő halálbüntetés eltörlése tárgyában. Hangoztatta, hogy az emberi humánum eszméinek maradéktalan megvalósítása és az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában foglaltak következetes alkalmazása megköveteli, hogy hazánkban békeidőben egyszer s mindenkorra töröljék el az ítélkezésből a halálbüntetés intézményét. A halálbüntetés eltörlésével egyidejűleg javasolta, az életfogytiglani szabadságvesztés büntetése esetén a feltételes szabadlábra bocsátás jelenlegi idejének megduplázását, 40 évre való felemelését. Kulcsár Kálmán válaszában szólt arról, hogy ha Magyarország Európa szerves része kíván lenni, akkor azokat a feltételeket, amelyek ezzel járnak, vállalnia kell. Ezért nem vitatta a halálbüntetés eltörlésének szükségességét. Amíg az ezzel kapcsolatos vita nem zárul le, s a Parlament nem jut megfelelő döntésre, addig is tenni kell bizonyos lépéseket. A tárca jelenlegi elképzelését vázolva elmondta, hogy a közvélemény a politikai bűncselekmények esetében biztosan nem fogadja el a halálbüntetést. A miniszter ezzel egyetértett, rámutatva, hogy politikai kultúránkban negatív vonásokat erősít ez a rendelkezés, amely alkalmas arra, hogy politikai vitákat bírósági ítélettel zárjanak le. A kormány a Parlament legközelebbi ülésszakára törvényjavaslatot terjeszt be, amely az úgynevezett állam elleni bűncselekmények esetében kiszabható halálbüntetés lehetőségét kívánja megszünteti. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 10:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országggyűlés - harmadik nap (2. rész)
|
A tárca vezetője cáfolta, hogy az élet elleni bűncselekmények száma meredeken emelkedne. Ismereteik szerint az elmúlt 10-15 évben e cselekmény gyakorisága stagnál, amely egyben jelzi, hogy a halálbüntetésnek nincs különösebb visszatartó ereje. A miniszter a halálbüntetés megszüntetéséig szükségesnek tartotta bizonyos átmeneti moratórium bevezetését: ne szünjék meg a halálbüntetés kiszabásának lehetősége, az Elnöki Tanács azonban hozzon saját maga számára olyan döntést, hogy amíg a viták nem zárulnak le, s alkotmányi döntés nem születik, nem utasít vissza kegyelem iránti kérelmet. Így kiderülhetne a gyakorlatban, hogy mit jelentene a halálbüntetés esetleges eltörlése. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha az alkotmányban rögzítjük az élethez való jogot, akkor az egyben a halálbüntetés eltörlését is jelenti. Szólt arról is, hogy még ezen a nyáron benyújtják azt a törvényjavaslatot, amely teljes egészében átdolgozza az állam elleni bűncselekmények törvényi tényállásait is. A miniszter a feltételes szabadságra való bocsájtás idejének kiterjesztését nem javasolta törvényben rögzíteni, hanem a jogszabály alkalmazásán fog változtatni a minisztérium. A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés is tudomásul vette. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 10:29
|
Vissza »
|
|
Országggyűlés - harmadik nap (3. rész)
|
Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a szentgáloskéri Béke --------------- MGTSZ elnöke az idényüzemelésű élelmiszer-kereskedelem érdekeltségének javítása tárgyában intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. Békesi László válaszában kifejtette, hogy alapjában véve kedvezően érintette az élelmiszer-kereskedelmi vállalatokat az új adótörvény, összesen 900 millió forintnyi adótehertől mentesülnek. Az a két vállalat, amelyről a Somogy megyei képviselő beszélt, nevezetesen a Kaposker és a Pannonker rosszabbul jár kétségkívül, mivel e két vállalatnak az idén 4-5 millió forinttal több adót kellene befizetnie, mint tavaly, a régi adókonstrukció alapján. A pénzügyminiszter azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy emiatt ne változtassanak az adótörvényen, hiszen az a belkereskedelmi vállalatok túlnyomó többségének kedvező. E két vállalat próbálja költségeinek csökkentésével ellensúlyozni a többletterheket, s amennyiben ez nem sikerül, akkor a kereskedelmi miniszterrel egyetértésben felajánlja, hogy az év második felében az idegenforgalmi alapból pótolják 1989-ben az adótöbbletet. Ezt a választ a képviselő elfogadta, az Országgyűlés pedig 14 ellenszavazattal, 6 tartózkodással tudomásul vette. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 10:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (4. rész)
|
Zsigmond Attila (Budapest 5. vk.), a Budapest Galéria --------------- főigazgatója a pénzügyi elvonás-szemlélet elterjedése és az ebből fakadó intézkedések tárgyában interpellált a Minisztertanács elnökéhez. A képviselő a Minisztertanács elnökéhez fordulva feltette a kérdést: a kormány egyetértett-e a Pénzügyminisztérium intézkedésével, miszerint elvonta a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca teljes - útépítésre fordítandó - költségvetését, amelyet pedig törvény rögzített. Kérdezte: a kormány elfogadható gyakorlatnak tartja-e az ilyen, súlyos következményekkel járó átcsoportosítást, az Országgyűlés megkérdezése és jóváhagyása nélkül? Kérdezte továbbá: hogyan magyarázza a kormány az öt-tíz milliárd schilling akadálytalan ,,kifolyatását,, az országból, valutatartalékaink megcsappanását. Miért nem irányította a kormány ezt a ,,bevásárlói gerjedelmet,, belföldre, engedélyezve a valutajárandóság itthoni elvásárlását? Hogyan indokolja a kormány a tétlenül elvesztett valutát és kereskedelmi hasznot, összevetve a szociálisan elfogadhatatlan gyógyszerár-rendelettel, valamint az elveiben és gyakorlatában etikátlan autópályarendelet-tervvel? Az interpellációra Békesi László pénzügyminiszter reagált. A házszabály adta jogával élve arra kérte a törvényhozást, hogy a következő ülésszakon, a kormány programcsomagjának előterjesztése során válaszolhasson az elhangzottakra. Annyit azonban már most előrebocsátott, hogy a kormány nem önkényesen, parlamenti felhatalmazás nélkül vont el anyagi forrásokat az útépítéstől. Emlékeztette a képviselőket arra a nehéz, hosszadalmas vitára, amely az idei költségvetés elfogadását megelőzte. A Parlament akkor egy kompromisszumos megoldást fogadott el, amelynek lényege szerényebb mértékű adónövelés és nagyobb mértékű kiadáscsökkentés volt. Ennek alapján jelentősen mérséklődtek a beruházásokra szánt összegek, ebből egymilliárd forint az országos úthálózat építését terhelte. Ugyanakkor az állam nem vonult ki az útépítésből, a megcsorbított költségvetés is ötmilliárd forintot biztosít az utak fenntartására. A pénzügyminiszter reagált arra az egyre terjedő rémhírre is, miszerint a kormány a lakosság kezében lévő deviza- és utazási (BC) számlák befagyasztására, zárolására készül. Kijelentette: sem a kormánynak, sem a kormány egyes szerveinek nincs ilyen elképzelése, ez nem lesz a csomagterv része. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 10:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (5. rész)
|
Ugyancsak Zsigmond Attila interpellált a belügyminiszterhez, --------------- azt kérdve: mit tesz a tárca az elmúlt hónapokban ismertté vált rendőri túlkapások megismétlésének elkerülésére? Alkalmasnak találják-e a hatalmával visszaélő rendőrt az állam és a közrend további védelmére? Zsigmond Attila hozzátette, hogy interpellációját választói, valamint a választókerületében működő Magyar Demokrata Fórum, Szabad Demokraták Szövetsége és Fidesz szervezetei is kezdeményezték és szorgalmazták. Az interpellációra Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. Elmondta, hogy a minisztériumot aggasztják az ilyen esetek. A hatalmukkal visszaélő rendőrök cselekedetei árnyékot vetnek becsületesen dolgozó társaik munkájára, rombolják a rendőrség tekintélyét. Közölte, hogy a rendőrök által hivatalos eljárásban elkövetett törvénysértő cselekmények száma nem nőtt lényegesen. Az 1980-as évek elején az ilyen rendőri atrocitások száma évenként száz körül mozgott; 1988-ban 129 visszaélés fordult elő. A törvénysértések nagyobb visszhangját annak tulajdonította, hogy korábban az ilyen esetekben kezdeményezett felelősségre vonások nem kaptak nyilvánosságot. Ugyanakkor elismerte, hogy egy jogtalan rendőri intézkedés is jogosan kelt felháborodást az állampolgárok körében. Szerinte a törvénytelen események előfordulásának egyik oka a rendőri állományban végbement változás: a fluktuáció, az, hogy nem vonzó a rendőri pálya, s hiányoznak a pályaalkalmasság megállapításának tudományos feltételei is. Leszögezte: következetesen fellépnek a hatalmukkal visszaélő rendőrökkel szemben. Az atrocitások megismétlődését azzal igyekeznek megelőzni, hogy a visszaéléseket elkövető rendőröket - a törvényes felelősségre vonás részeként - elbocsátják az állományból. Az ügyek tanulságait pedig az oktató-nevelő tevékenységben igyekeznek feldolgozni és hasznosítani. A Belügyminisztérium tevékenységét a társadalom demokratizálásával összhangban a nyilvánosság előtt, társadalmi ellenőrzéssel végzi. Rámutatott: más elvi alapokra kell helyezni a társadalom és a rendőrség viszonyát. Horváth István miniszternek egy közelmúltbeli nyilatkozatára utalva elmondta: a Belügyminisztérium vezetése sürgető teendőnek tartja, hogy a jogállamiság szabályaival összhangban nyilvános jogszabályok tartalmazzák a rendőrség kötelezettségeit és jogait. Ennek szellemében dolgoznak az állam- és közbiztonságról szóló törvény előkészítésén. Zsigmond Attila elfogadta, a képviselők 8 ellenszavazattal és 16 tartózkodással tudomásul vették Földesi Jenő válaszát.(folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 11:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (6. rész)
|
Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.), az MSZMP Zala Megyei ---------------- Bizottságának első titkára a helyi közlekedésben bevezetett forgalmi juttatás és a helyközi autóbuszközlekedés adóztatása tárgyában interpellált. Elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyközi, illetve helyi személyszállítási feladatokat ellátó közlekedési vállalatok jó részét kedvezőtlenül érintik a szabályozók. A helyi járatú autóbuszvezetők egyharmada nem részesül a kedvezményekből, ezek csak az öt kiemelt nagyvárosban, illetve a fővárosban dolgozókat illetik meg. A támogatási rendszerben nem ismerik el a személyszállítási tevékenység közszolgáltatási jellegét. Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyeztetett - válaszában kifejtette, hogy egyelőre nincs mód a kedvezmények kiterjesztésére, a fővárosban és az öt kiemelt nagyvárosban az autóbuszvezetőknek fizetett forgalmi juttatás alapvetően munkaerő-megtartó jellegű. A miniszter elmondta, hogy a közlekedési kormányzat szándékában áll a kedvezmények kiterjesztése, ám az ország pénzügyi lehetőségei ennek egyelőre szűk határt szabnak. Mindenesetre kedvező jelenségnek tekinthető, hogy több helyi Volán Vállalat különböző formában és mértékben - saját erőből - igyekszik kárpótolni dolgozóit; munkaköri pótlékokat és forgalmi juttatást vezettek be. A miniszter helyt adott annak az észrevételnek, hogy a helyközi menetrend szerinti közlekedési vállalatok adóztatása ellentmondásos azok közszolgáltatói jellegével, de - mint mondotta - szűk körben - főként a gazdaságilag elmaradott térségekben - mód van a menetrend szerinti személyszállítási tevékenység támogatására: e vállalatok a beruházási költségek 20 százalékát leírhatják nyereségadó-alapjukból. Végül a miniszter - utalva a Minisztertanács legutóbb hozott határozatára - bejelentette, hogy ez év szeptember 30-áig az Országos Árhivatallal és a Pénzügyminisztériummal közösen felülvizsgálják a helyi és a helyközi közlekedés tarifális támogatási rendszerét. A képviselő - bízva a felülvizsgálat pozitív eredményeiben - elfogadta a miniszter által mondottakat. Az Országgyűlés 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett tudomásul vette az interpellációra adott választ. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 11:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (7. rész)
|
Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi ------------ Közös Tanács elnöke a lakossági közreműködéssel épülő tanácsi utak költségviseléséből eredő bizonytalanságok, illetve az adótörvények ellentmondásai, alkalmazási nehézségei tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. A képviselő a közlekedési törvényben és a két adótörvényben foglaltakra utalva kifejtette: a magánszemélyek önkéntes útépítési hozzájárulása jelenleg nem minősül közműfejlesztési hozzájárulásnak, így nem érvényes rá az adócsökkentő kedvezmény, tehát a hozzájárulás összege a személyi jövedelemadóból nem igényelhető vissza. Interpellációja második részében azt sérelmezte, hogy amíg az országos közutakat építő és fenntartó közúti igazgatóságok az általános forgalmi adót visszaigényelhetik, addig a helyi tanácsok kezelésében lévő utak esetében ugyanerre nincs mód. Békesi László válaszában leszögezte: az önkéntes hozzájárulásra vonatkozó adókedvezményt, az ehhez kapcsolódó törvénymódosítást a jövő heti kormányülésre beterjesztette, így remélhetően e kérdés már a közeljövőben megnyugtatóan rendeződik. Az általános forgalmi adóra vonatkozóan azonban a miniszter megállapította: ez az adófajta lényegét tekintve nem szervezetekhez és tevékenységekhez, hanem termékekhez és szolgáltatásokhoz kötődik. A tanácsok túlnyomó többsége nem saját, közvetlen költségfelhasználásával tartja fenn az utakat, hanem költségvetési üzemein keresztül megrendeli más útépítő szervezetektől. Ez esetben visszaigényelhetik az általános forgalmi adót. Abban a szűk körben, ahol a tanács fizetett karbantartókkal maga végzi saját útjainak karbantartását, a megvásárolt építőanyag után az általános forgalmi adót nem lehet visszaigényelni. A képviselő az interpellációra adott válasz első részét elfogadta, az Országgyűlés pedig tudomásul vette. Az általános forgalmi adóra vonatkozó választ azonban sem a képviselő, sem a Parlament nem fogadta el, így az illetékes parlamenti bizottság foglalkozik majd a kérdéssel. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 11:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (8. rész)
|
Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Merkur vezérigazgatója a -------------- személygépkocsik megrendeléses vásárlásáról szóló, 1988-ban kelt minisztertanácsi rendelet két előírásával kapcsolatban interpellált a pénzügyminiszterhez. Javasolta, hogy szűnjön meg az új személygépkocsik-igénylési letétjének kamatplafonja, tehát a fizethető kamat előírt felső határa. A jelenlegi szabályozás az ilyen letéteknél egy éven belüli felhasználás esetén évi 2 százalékos, azon túl pedig évi 6 százalékos kamattérítést ír elő. A képviselő utalt arra, hogy februártól megszűnt az OTP és a takarékszövetkezetek lakossági betétgyűjtési monopóliuma, így bármely pénzintézet foglalkozhat az autóletétek gyűjtésével is. Ezzel kialakulhat egy piacorientált versenyhelyzet. A képviselő kérte továbbá: módosítsák a rendeletnek azt az előírását, amely szerint az igénylési letét összegét és kamatait a személygépkocsi vételárának megfizetésére kell felhasználni. Javasolta, hogy a kamatok felhasználását a jövőben ne kössék az új autó vásárlásához, bízzák a megrendelőre, mire fordítja ezt. Békesi László pénzügyminiszter egyetértett azzal, hogy a kamatplafon felszabadításával verseny indulhat meg a lakossági betéteket gyűjtő pénzintézetek között. Ennek előnyei és hátrányai egyaránt lennének. A leginkább kedvezőtlen hatás az, hogy emelkednek a kamatok, aminek terheit vagy a bankok nyereségének terhére - ennek rendkívül kicsi a valószínűsége -, vagy a hitelek kamatainak növelésével egyenlítik ki. Ennek megfelelően a gépkocsiletétek kamatemelésének terhét azok viselnék, akik valamilyen hitelt vesznek igénybe. A pénzügyminiszter megjegyezte azt is: a gépkocsiletétek kamatnövelése esetleg spekulációs folyamatokat indítana el, jelentősen megnövelve az autóra várakozók sorát. Mindezek alapján Békesi László javasolta, hogy az idén ne módosítsák ezt a kamatplafont; jövőre térjenek vissza erre a kérdésre, s a változások tükrében döntsenek. A pénzügyminiszter teljes mértékben osztotta Hellner Károly második javaslatát a korlátozás feloldására. Az erre vonatkozó módosítási javaslatokat rövidesen beterjesztik a Parlament elé. Hellner Károly nem tartotta kielégítőnek a miniszter válaszát a kamatplafon eltörlésének ügyében. Az Országgyűlés viszont szavazás során 46 ellenszavazattal, 37 tartózkodás mellett tudomásul vette Békesi László válaszát. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 12:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (9. rész)
|
Várhegyiné Viski Ildikó (Győr-Sopron m., 2. vk.), ----------------------- a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár minőségellenőre a munkahelyi jogsegélyszolgálatok megszüntetésére vonatkozó elképzelések tárgyában interpellált az igazságügyminiszterhez. Elmondta, hogy a munkahelyeken nagy vihart kavart a szakszervezetek és az érdekképviseleti szervek által szervezett jogsegélyszolgálatok megszüntetésének koncepciója. Jelenleg 2700 jogsegélyszolgálat dolgozik a bérből és fizetésből élők érdekében - ingyenesen, védve a munkaidőalapot. Az országgyűlési képviselők szakszervezeti csoportja nevében is tiltakozott e szolgálatok megszüntetésének gondolata ellen. Kulcsár Kálmán válaszában bíztatónak nevezte a képviseleti jog újraszabályozásának kezdetén megnyilvánuló társadalmi érdeklődést. Elmondta, hogy a minisztérium eltökélt célja az igazságügyi munka színvonalának emelése, a bírói függetlenség fokozott biztosítása érdekében a jogi képviseletek újraszabályozása. A jelenlegi helyzetben az ügyvédek nem tudnak olyan mértékű segítséget nyújtani az igazságszolgáltatásnak, mint amilyen kívánatos lenne. A szakszervezeti jogsegélyszolgálatot minsztertanácsi határozat alapján szakszervezeti irányelvek szabályozzák. Ezek az irányelvek nem teszik a jogsegélyszolgálatnál dolgozók számára kötelezővé azt sem, hogy jogi szakképzettséggel rendelkezzenek. Másrészt az e területen dolgozó jogászok sokszor kerülnek olyan helyzetbe, hogy egyidejűleg kell védeniük a vállalati érdeket és a munkavállalói érdeket. Ezt az ellentmondást mindenképpen fel kell oldani. Nincs szó arról, hogy a dolgozók ingyenes jogi képviselete megszűnjön - hangsúlyozta. Az Igazságügyi Minisztérium által közzétett koncepció jogvédelmüket más módon képzeli el. Az elképzelés körül kavargó nagy vihar tehát félreértésen alapul. Végül rámutatott: az Igazságügyi Minisztérium e kérdésben nem határozhat, a végső döntés a Parlament kezében van. Ennek figyelembevételével kérte válasza elfogadását. Várhegyiné Viski Ildikó a válaszra reflektálva javasolta: a témáról tárgyaljon az Igazságügyi Minisztérium az érdekképviseleti szervekkel. Kulcsár Kálmán válaszát az interpellációra a képviselő bizonyos fenntartással, az Országgyűlés 13 ellenszavazattal és 12 tartózkodással elfogadta. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 13:03
|
Vissza »
|
|
Országggyűlés - harmadik nap (10. rész)
|
Varga Miklós (Veszprém m., 10.vk.), az ajkai Bródy Imre ------------ Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója az Ajka II. Bánya megnyitása tárgyában interpellált az ipari miniszterhez. Utalva - a Világbank finanszírozásában - a hazai szénbányászat programját vizsgáló és értékelő bizottság tevékenységére, megkérdezte a minisztertől: milyen lehetőség van arra, hogy az Ajka II. bánya építése is bekerüljön e programba. Horváth Ferenc ipari miniszter elmondta: nincs akadálya annak, hogy a szénbányászat fejlesztési programjában jelenleg nem szereplő Ajka II. bányáról, a megnyitás lehetőségeiről is készüljön gazdasági értékelés. Ugyanakkor leszögezte: a jövőben a szénybányászati vállalatok nem számíthatnak támogatásra, így döntő szempont, hogy csak ott történjék beruházás és fejlesztés, ahol valóban nyereségessé és versenyképessé tehető a szénbányászat. Hozzáfűzte: az említett térségben igen nagy a környezeti kockázat, hiszen Ajka II. Hévíz, illetve a nyírádi bauxitbánya közelében található. A miniszter végezetül elmondta: tisztában van azzal, hogy Ajka II. megnyitása 2000 bányász foglalkoztatási gondját oldaná meg, ám azt is figyelembe kell venni, hogy a megnyitás költsége az előzetes becslések szerint mintegy 10-11 milliárd forint lenne. Az interpellációra adott választ a képviselő elfogadta, az Országgyűlés pedig egyhangúlag tudomásul vette. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 13:05
|
Vissza »
|
|
Országggyűlés - harmadik nap (11. rész)
|
Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda --------- korrektor-főrevizora az igazságügyminiszterhez interpellált a cégbírósági közlemények közzétételéről és a közzététel díjáról szóló rendelet tárgyában. Utalt arra, hogy a cégközlönyben való közlés a társasági törvény előírásai szerint olyan kötelező aktus, amely a gazdasági társaság alapításának elengedhetetlen része. A miniszter rendeletének megfelelően a cégközleményeket költségtérítés ellenében teszik közzé. Ennek összege 5 ezer és 15 ezer forint között változik. Terjedelmesebb közlemények esetében 4, illetve 5 ezer forint oldalankénti pótdíjat is fizetni kell. A rendelet kimondja, azt is, hogy a költségtérítésből és a pótdíjból eredő megtakarítás arányos részét a cégbíróságok költségeinek fedezésére kell fordítani. A képviselő véleménye szerint a miniszter rendelete ellentétes a társasági törvénynek a vállalkozásokat segítő törekvésével, hiszen újabb anyagi megterhelést jelent az induló vállalkozások számára. Főként a kevésbé tőkeerős, kis létszámú szervezetek megalakulását gátolják a méltánytalanul nagy összegek. Azzal sem értett egyet, hogy a cégbíróságok működéséhez szükséges anyagiakat ilyen formán hatjsák be a vállalkozóktól. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter élt azzal a lehetőséggel, hogy a felvetett problémára 30 napon belül, írásban válaszolhasson. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 13:07
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (12. rész)
|
Nobis Ferenc (Budapest, 66. vk.), a Budafoki Építőipari ------------ Szövetkezet elnöke a 6-os főút új budapesti bevezetésének az M0-ás autópályával együtt történő kiépítése tárgyában interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. A képviselő szerint az érintett kerületek lakosai félnek attól, hogy ennek az útnak az építése inkább hátrányos lesz, mint előnyös, az amúgy is túlzsúfolt útszakasz tovább terhelődik. Ezért igénylik a lakosok, hogy a 6-os főutat - az M0-ás autópályával egyidejűleg - új nyomvonalon építsék ki, a XI. kerületi Hunyadi János útig, s teremtsék meg a megfelelő csatlakozási pontokat is. Derzsi András válaszában rámutatott, hogy az M0-ás autópálya tervezése és építése a legkorszerűbb módszerekkel történik. A beruházás egyik legfontosabb célja a belső városrészek tehermentesítése. Jelenleg a 6-os út és az M5-ös autópálya közötti mintegy 15 kilométeres szakasz kiépítése folyik, az átadás 1990 második félévében várható. A 4,5 milliárdos költséggel megvalósított útszakasz kétségkívül tehermentesíti a kerületet, elsősorban a Dunántúlról Pest irányába tartó forgalmat tereli el. A miniszter annyiban osztotta a képviselő aggodalmát, hogy ha az M0-ás autópálya második szakasza is megvalósul az M1-es és az M7-es autópályák között, akkor ez már jelentősen terheli a 6-os út belső szakaszát. A feszültségek elkerülésére a tárca több egyeztető megbeszélést tartott a lakosság képviselőivel, és az útépítés ütemezésében messzemenően figyelembe vették a kerület lakosainak véleményét. Mindezeknek megfelelően a 6-os út külső szakasza 1991-ben. a leginkább túlzsúfolt belső szakasza pedig 1993-ban készül el. A képviselő megköszönte az interpellációra adott választ, és egyúttal a miniszter korrekt, segítőkész magatartását, amelyet a korábbi egyeztető tárgyalásokon tanusított. Az Országgyűlés ugyancsak elfogadta a miniszter válaszát. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 13:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (13. rész)
|
Széles Lajos (Szabolcs-Szatmár m., 15.vk.), a Fehérgyarmati --------------- Városi Tanács elnöke a gazdaságilag elmaradott és a központi sturktúrapolitikai döntések által érintett térségekben működő vállalkozások nyereségadó-kedvezménye tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. A képviselő kifogásolta, hogy a kedvezményezett települések között nem szerepel a városkörzet-központ, Fehérgyarmat, de a többi érintett körzet városa sem. Rámutatott: különösen új munkahelyteremtő beruházásnál feltétlenül szükség lenne arra, hogy a Fehérgyarmaton beruházó vállalkozók is részesülhessenek a rendeletben meghatározott adókedvezményekben. Kérte, hogy az adókedvezményeket az érintett körzetek városaira is terjesszék ki. Békesi László jelezte: az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben válaszol. Emlékeztetett arra, hogy a gazdaságilag elmaradott térségek körét 1986-ban, majd azt követően 1988-ban jelölték ki. Az akkori viták során - bár a lehető legszélesebb körű eszmecsere folyt - Fehérgyarmat neve nem merült fel. Szólt arról, hogy a kormány ez év februárjában az elmaradott térségek fejlődését áttekintve úgy döntött, hogy a kijelölt térségi települések körét ez év második felében ismét felülvizsgálja, mert vannak olyan települések, amelyekre ez a jelző már nem illik. A jelenlegi besorolási kör 1990. január 1-jétől változik ismét, ha a paraméterek alapján Fehérgyarmat is bekerül ebbe a körbe, úgy a jövő év elejétől ott is érvényesülhetnek a kedvezmények. A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Géczi István (Budapest 49. vk.), a Kertészeti és Élelmiszeripari ------------ Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a főváros XV. kerületének önerős telefonfejlesztése tárgyában nyújtott be interpellációt a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Mivel azonban időközben értesült arról, hogy a kérdésben kedvező megállapodás született, az interpellációtól visszalépett. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 13:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (14. rész)
|
- Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása x x x Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével a május 30-val kezdődő ülésszak előkészületeiről ülést tartott - a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok vezetőinek részvételével - az Országgyűlés tisztikara, a tanácskozás szünetében. A várható napirendekhez kapcsolódóan Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdálkodó szervezetek, társaságok átalakulásáról, az állami vállalatokról, valamint a szövetkezetekről szóló törvénvjavaslat egy egységes csomagterv, így ezeket együtt kell megvitatni, illetve sorsukról dönteni. Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kifejtette, hogy a földről, a mezőgazdasági szövetkezetekről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslatok segítik az eddig szabályozatlan tulajdonformák tisztázását, és az önkormányzat, a gazdálkodási önállóság erősítését. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár ismertette a költségvetés helyzetének stabilizálását szolgáló tervezett kormányintézkedéseket. x x x (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 13:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (15. rész)
|
Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai ------------------ Nagyközségi Tanács elnöke a helyi önkormányzatok megerősítésének ügyében interpellált a belügyminiszterhez. A képviselőnő szerint a hatályos tanácstörvény nem tisztázza egyértelműen a tanácselnök és a vb-titkár viszonyát. A törvény ugyan kimondja a mellérendeltséget, a gyakorlatban azonban számos feszültség keletkezik a nem egyértelmű jogi szabályozás miatt. A megoldás az ügyben nyilvánvalóan az új önkormányzati törvény életbe lépése lesz. Vassné Nyéki Ilona addig is javasolta, hogy a vb-titkár fizetését ne a megyei tanácselnök, hanem a helyi tanácstestület állapítsa meg. Ezt azzal indokolta, hogy a titkár a helyi önkormányzat szakembere és a tanácstestület nevezi ki. Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszában meggondolandónak tartotta a vb-titkárok bérének testületi megállapítását. Azzal érvelt, hogy a titkárok nemcsak a helyi önkormányzat szakemberei. Feladatuk jó része kapcsolódik ahhoz, hogy biztosítsák a tanácstestületek és az apparátus döntésének érvényességét. Emiatt indokolt, hogy mentesüljenek a helyi érdekektől és befolyásoktól. Az államtitkár elmondta: a tanácsi apparátus és vezetők bérhelyzetének általános rendezésére ígéretet nem tud tenni. Hozzátette azonban, hogy kidolgozták a közigazgatásban dolgozókra vonatkozó új előmeneteli és bérrendszer koncepcióját, amelyet még az idén szeretnének a kormány elé terjeszteni. Az államtitkár válaszát a képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Vassné Nyéki Ilona ugyancsak a belügyminiszterhez interpellált a kerepestarcsai BM Tartalékos Tisztképző Iskola áthelyezése tárgyában. Szólt arról, hogy lakóterületén nagy gond az, hogy a középiskolába jelentkező fiatalokat férőhely hiányában nem tudják elhelyezni. Emiatt érdeklődött, milyen lehetőség van arra, hogy a BM Tartalékos Tisztképző Iskolát - ahová Budapestről járnak ki a hallgatók - a BM vagy a HM kezelésében lévő, felszabaduló épületben helyezzék el. A kerepestarcsai épületet így középiskolának alakíthatnák át. Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár elmondta, hogy az iskolát 1968-ban alapították, s benne a BM számára képeznek tartalékos határőr- és rendőrtiszteket sorkatonákból. Az intézményt 300 hallgató képzésére tették alkalmassá. A kistarcsai volt internáló tábor épületének átalakítása a BM-nek sok pénzébe került. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 14:07
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (16. rész)
|
Az objektum teljes felújítása az 1990-es évek elején fejeződik be, mintegy 125 millió forintos költséggel. Az államtitkár szerint a belügyi-katonai infrastruktúra kiépítettsége miatt a terület és az objektum polgári célokra történő átalakítása újabb jelentős költségráfordítást igényelne. Vassné Nyéki Ilona a választ nem fogadta el. Kifejtette: a kerepestarcsai tartalékos tisztképző hallgatóitól és oktatóitól, valamint a nagyközség közvéleményétől tudja, hogy az intézmény oktatási célja történelmileg túlhaladott. Képzési formája nem illeszkedik a BM oktatási rendszerébe, mivel sem közép-, sem felsőfokú végzettséget nem ad. Hozzátette: a szocialista országokban sehol sincs ilyen képzési forma, ezért megkockáztatható, hogy nincs is szükség rá. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés az államtitkár válaszát nem fogadta el. A szavazás eredménye: 31 igen, 118 nem szavazat és 75 tartózkodás. Az interpellációt az elnöklő Szűrös Mátyás kiadta az Országgyűlés honvédelmi bizottságának, és kérte, hogy a bizottság jelentését a következő ülésen terjessze a képviselők elé. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 14:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (17. rész)
|
Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.), a Karcagi Városi Tanács ------------- elnöke az önerős lakossági közműépítéseknél az utólag rákötők költségtérítésének rendezése tárgyában interpellált a Minisztertanács elnökéhez. Felszólalásában indítványozta az 1964. évi vízügyről szóló, az 1969. évi gázenergiáról szóló törvények, valamint az ezekhez csatlakozó minisztertanácsi rendelet felülvizsgálatát és módosítását. Szorgalmazta, hogy a lakossági önerős közműépítéseknél az utólag csatlakozók költségtérítését újra szabályozzák, s ezek a fogyasztók a jelenlegi közműfejlesztési hozzájárulás helyett az eredeti közműépítésnek megfelelő arányos költségtérítést fizessenek. Javasolta azt is, hogy ezt az utólagos költségtérítést a közműtársulás résztvevői között lehessen szétosztani. A miniszterelnök megbízásából Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszolt az interpellációra s kijelentette: a felvetett észrevételek és javaslatok jogosak, ezért még ebben az évben az érintett tárcákkal felülvizsgálják a teljes kérdéskört, annak jogi szabályozását. Hozzáfűzte: ugyancsak még ebben az évben kezdeményezni fogják a szabályozás korszerűsítését, mégpedig összahangban az interpelláló javaslataival. Az interpellációra adott választ a képviselő elfogadta, az Országgyűlés pedig egyhangúlag tudomásul vette. Ezzel befejeződött az interpellációk sora. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 14:10
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (18. rész)
|
Szűrös Mátyás elnök bejelentette, hogy a kérdések következnek. Elsőként Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdő ----------- Gazdaság főigazgatója a prédikálószéki szivattyús energiatározó tárgyában kérdezte az ipari minisztert. Mint mondotta tudomása van arról, hogy a távlati tervek tartalmazzák a prédikálószéki szivattyús energiatározó létesítését. Kérdése arra vonatkozott, hogy a kormányzat elkötelezte-e magát nemzetközi szerződésekben, vagy más magas szintű állami döntéssel a prédikálószéki tározó létesítésére, illetve mi a kormány végleges álláspontja ebben az ügyben. Berdár Béla szerint a létesítményt nem szabad megépíteni. Horváth Ferenc ipari miniszter válaszában kifejtette, hogy a kidolgozás alatt álló, 2010-ig szóló erőműépítési programban nem szerepel szivattyús tározó építése, nemhogy a Dunakanyarban, de sehol máshol az ország területén. Mindössze azt a feladatot jelöli meg a program, hogy az ilyen erőművek létesítésére alkalmas telephelyeket tanulmányozzák. A miniszter azt is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nincs semmiféle hazai vagy nemzetközi elkötelezettség a prédikálószéki szivattyús erőmű megvalósítására. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 14:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (19. rész)
|
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12.vk.), a Jánoshalmi Petőfi ------------- MGTSZ MSZMP-bizottságának titkára az állami költségvetés pontos tervezése tárgyában interpellált a Minisztertanács elnökéhez. A képviselő a tömegkommunikációs eszközök híradásaira hivatkozva elmondta, hogy az állam idei éves költségvetésében már az első negyedév végén jelentős pénzügyi gondok jelentkeztek. E zavarból arra lehet következtetni, hogy az elmúlt év végén e tárgyban előterjesztett törvényjavaslat meglehetősen foghíjas volt, ezt azonban a választók nem igen méltányolhatják. A képviselő az iránt tudakozódott, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez a képviselők félreinformálásának elkerülésére, a valósághű tájékoztatásra, mert az Országgyűlés csak ezáltal hozhat az egész népgazdaságra vagy a társadalomra kiható, megalapozott döntéseket. A miniszterelnök nevében Békesi László pénzügyminiszter válaszolt. Elmondta, hogy a kormány a következő parlamenti ülésszakon tételesen elszámol a Parlamentnek az ország gazdasági helyzetéről, benne az állami költségvetés kialakult poziciójáról. Ehhez kérte a képviselők egyetértését. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 14:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (20. rész)
|
Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.), a Kisvárdai Városi ------------ Tanács Kórház-Rendelőintézetének osztályvezető főorvosa a külügyminiszterhez intézte kérdését a diplomaták hazai intézetekben történő képzése tárgyában. A képviselő kifejtette diplomáciai függetlenségünket azzal is hangsúlyoznunk kellene, hogy a magyar diplomatákat nem külföldi, hanem hazai intézetekben képezzék. Megkérdezte: a Külügyminisztérium foglalkozik-e azzal, hogy a magyar diplomaták képzését hazai alapokra helyezze. Horn Gyula külügyminiszter elmondta, hogy a magyar diplomaták csaknem háromnegyede itthon szerezte felsőfokú képzettségét, különféle hazai egyetemeken és főiskolákon. A többiek a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig sokfelé tanultak, ami egyébként nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi gyakorlat. A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének diplomáciai szakán egyébként a korábbi 15-tel szemben jelenleg 10 hallgató tanul. Ez azért különösen fontos hazánk számára, mert a hallgatók több olyan ritka nyelvet sajátíthatnak el, amelyet hazánkban nem oktatnak. A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy diplomáciai pályára csak felvételi vizsga alapján, pályázati rendszerben léphetnek a jelentkezők, s ebben nem tesznek különbséget aszerint, hogy ki végezte tanulmányait Magyarországon, illetve külföldön. A tapasztalatok egyébként arról tanúskodnak, hogy azoknak a fiataloknak, akik külföldön folytatják tanulmányaikat, nem hogy csökkenne, éppen ellenkezőleg, erősödik magyarságtudatuk, illetve elkötelezettségük nemzeti törekvéseink iránt. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 14:18
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (21. rész)
|
Polgári István (Hajdú-Bihar m., 7. vk.), a Kemikál -------------- Építőanyagipari Vállalat Építési Műgyantagyárának üzemvezetője a működési engedéllyel rendelkező kisiparosok kivitelezői jogosultságának megadása tárgyában tette fel kérdését a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszternek. A képviselő elmondta: a jelenlegi előírások értelmében új lakóépület kivitelezésére mestervizsgás kisiparos vállalkozhat. Családi összefogással megvalósuló építkezés esetén a szakmai hozzáértés nem előírás, de meg kell nevezni a felelős műszaki vezetőt. A tapasztalatok szerint az építtetés ilyen módon a nagyközségekben és a városokban megoldott, a falvakban azonban problémák jelentkeznek. Kevés a magasabb képesítésű kisiparos, felelős műszaki vezetőt pedig többnyire csak a megyeszékhelyeken találnak. A kaláka-építés ,,laikus,, résztvevői állandó felügyelet nélkül dolgoznak, és nagyon sok hibát követnek el. Az elmondottakat összegezve feltette a kérdést: az 1982-ben kelt minisztériumi rendelet módosítható-e oly módon, hogy a működési engedéllyel és gyakorlattal rendelkező kőműves kisiparos is vállalkozhasson új lakás építésére, hiszen a falvakban ez jelenthetne megoldást. Derzsi András, a tárca vezetője megerősítette azt a tapasztalatot, miszerint az újonnan elkészült épületek jelentős hányada életveszélyes hibákat tartalmaz. Ez arra figyelmeztet, hogy az épületek fontosabb tartószerkezeteinek építésénél nem lehetnek engedékenyebbek a szakmai követelményeket illetően. Jelenleg előkészítés alatt áll az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásáról szóló új minisztertanácsi rendelet, azonban a tervezetben sem kívánják enyhíteni a szakmai előírásokat. Derzsi András elmondta azt is, hogy a hatósági munka erősítése mellett megkezdték egy olyan szolgáltató szervezet létrehozását, amely nemcsak a városokban, hanem a kistelepüléseken is segítheti a lakásépítést. A problémák valódi megoldását ebben látja a tárca. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 14:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országggyűlés - harmadik nap (22. rész)
|
Molnár Ferenc (Szolnok, 11. vk.), a Karcagi Városi Tanács elnöke ------------- azt kérdezte a pénzügyminisztertől: a kormányzat mennyi időre és milyen mértékben függesztette fel a tanácsi költségvetésekhez nyújtott állami hozzájárulás folyósítását. Emlékeztetett arra, hogy a tanácsok bevételi forrásai között jelentős hányadot képvisel az állami támogatás, s ennek elapadása veszélyeztetheti a tanácsok folyamatos működését. Békesi László a magyar költségvetés sajátos természetét okolta a problémáért. Az év első hónapjaiban szerényebbek a gazdaság teljesítményéhez kapcsolódó adóbefizetések, a kiadások viszont némileg magasabbak az átlagosnál. Az átmeneti likviditási zavarok áthidalására - miután magas kamatozású hitelt a költségvetés sem kívánt igénybe venni - azokon a területeken, ahol a rendelkezésre álló pénzkészlet a folyamatos működést még lehetővé tette, az állami támogatást az időarányosnál szerényebb mértékben bocsátották csak rendelkezésre. Ide tartoznak a tanácsok is. A költségvetési támogatás ütemezésének visszafogása csak egy-két helyen okozott gondot, a tanácsok ugyanis jelentősebb bevételekhez jutottak a személyi jövedelemadó-befizetésekből, s ezt egészítette ki az a csaknem húszmilliárdos összeg, ami tavalyról maradt a tanácsoknál. Mindazonáltal a jövő héten az esedékes adók befolynak, s három napon belül nemcsak az esedékes támogatást, hanem az eddig visszatartott állami hozzájárulást is hiánytalanul a tanácsok rendelkezésére bocsátják - mondta a pénzügyminiszter. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 14:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Harmadik nap (23. rész)
|
Bugán Mihály (Szolnok m., 12.vk.), a Szolnok Megyei Tanács ------------ elnökhelyettese a Tisza II. Vízlépcső harmadik ütemével összefüggő járulékos beruházások tárgyában intézett kérdést a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. Megismételve az októberi ülésszakon a bős-nagymarosi vízlépcső tárgyalásakor már felvetett kérdését, arról érdeklődött, mikorra várható a beruházás befejezése. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter válaszában hangsúlyozta: a Tisza II. Vízlépcső harmadik üteméről most készül egy komplex tanulmány, amely az eredeti célokat összeveti a jelenlegi gazdasági helyzettel és igényekkel. E tanulmány várhatóan az év végére készül el. A miniszter a továbbiakban kitért arra, hogy nemrégiben még az építkezés 1994-es befejezésével számoltak. Ma nem lehet ugyan pontos határidőt szabni, de 2000-re mindenképpen be kell fejezni a tiszai vízlépcsőt. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 14:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (24. rész)
|
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár ----------------- energetikusa a többmilliós prémiumok kifizetése tárgyában tett fel kérdést az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez. Előrebocsátotta, hogy nem a nivellálás, az egyenlőség érdekében szól, szükségesnek tartja a teljesítménnyel arányos, differenciált bérezést, elismerést. A közelmúltban azonban több olyan vezetői prémiumról hallhatott a közvélemény, amely - nagyságánál fogva - széles körben felháborodást, értetlenséget keltett. Véleménye szerint ellentmondás érzékelhető az ország gazdasági helyzete és a nyereséges tevékenység alapján kifizetett prémiumok között. Kérdése: hogyan kívánja a kormány ezt az ellentmondást feloldani, illetve jók-e azok a szabályok, amelyek lehetővé teszik az ilyen nagyságú prémiumok kifizetését. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke utalt arra, hogy a szóban forgó jövedelmek többsége olyan jellegű, amelyeknek körülbelül 65-70 százalékát elviszi a személyi jövedelemadó és a többi járulék. Megjegyezte azt is, hogy - éppen a szabályozási rendszer következtében - néhány száz vezető semmilyen prémiumban nem részesül. Mint mondotta, éppen a nivellálások elkerülésére, a teljesítmények elismerése érdekében alakították 1988-ban az ezzel kapcsolatos szabályozást. Az elmúlt év októberében a kormány az egész bérszabályozási rendszert új alapokra helyezte. Ennek értelmében ez év január 1-jétől nem adminisztratív, központi szabályok alapján dőlnek el, hanem a munkáltató hatáskörébe tartoznak ezek a kérdések; azaz azok döntenek, akik az adott vezetőnek a tevékenységét érdemben meg tudják ítélni. Végül megjegyzésként az államtitkár hozzáfűzte: a kormány továbbra sem kívánja korlátozni a valós teljesítmények alapján megszerzett jövedelmeket. Ugyanakkor határozott az a szándék, hogy korlátokat állítsanak minden olyan jövedelemkiáramlás elé, amely mögött nincs teljesítmény. Az államtitkár ígéretet tett arra is, hogy amennyiben bárminemű visszásságra fény derül a pénzügyi ellenőrzések kapcsán, az teljes nyilvánosságot kap. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 14:40
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (25. rész)
|
Az interpelláció, illetve a kérdések elhangzása után Biacs Péter (Budapest 30.vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari ----------- Kutató Intézetének főigazgatója, címzetes egyetemi tanár bejelentette: az Országgyűlés agrárszektorával szorosan együttműködve - 22 képviselőtársával - megalakították a Parlament élelmiszeripari szektorát. Célkitűzéseik között szerepel az élelmiszeripar műszaki fejlesztése, az élelmiszerek minőségének biztosítása, az élelmiszer-kereskedelem színvonalának javítása, a fogyasztók érdekvédelme, a nemrég módosított élelmiszertörvény érvényesítése. Az élelmiszeripari szektor arra törekszik, hogy az alapanyagtermelő mezőgazdaság, a feldolgozóipar és az élelmiszer-kereskedelem biztonságos, jó minőségű termékkel vegyen részt a gazdaság stabilizálásában, dinamizálásában. Antal Imre (Pest m., 19.vk.), a MEZŐGÉP érdi gyáregységének ---------- igazgatója az Országgyűlés munkájának hatékonyabbá tételére javasolta, hogy azon napirendeknél, amelyekhez 20-nál többen kívánnak hozzászólni, hét-tíz percben korlátozzák a felszólalás idejét. Szűrös Mátyás a felvetésre reagálva igéretet tett arra, hogy amennyiben szükségessé válik, visszatérnek a kérdésre. Bubla Gyula (Budapest 3.vk.), a Ganz Villamossági Művek központi ----------- forgácsoló gyáregységének vezetője bejelentette, hogy május 9-én ideiglenes parlamenti csoport alakult, amelyben a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer-beruházást ellenző képviselők tömörülnek. A csoport tagjainak megítélése szerint a nagyberuházást legalább 8-10 évvel el kellene halasztani. Leállításáról akár már holnap dönteni kellene, mert a május 30-i esetleges kedvező döntésig is újabb negyedmilliárd forintot emészt fel az építkezés. Végül csatlakozásra kérte mindazokat a képviselőket, akik egyetértenek a csoport szándékaival. Szűrös Mátyás zárszavában az ülésszakot eredményesnek minősítette, bár hozzátette, hogy az idővel takarékosabban kellene bánni a képviselőknek. Megszívlelendőnek tartotta azt a képviselői felvetést, hogy szavazáskor lehetőleg mindenki tartózkodjon a teremben. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 14:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Harmadik nap (26. rész)
|
Szólt arról is, hogy az elmúlt napokban több száz beadványt kapott az Országgyűlés a választópolgároktól, azzal az igénnyel, hogy azokat olvassák fel az ülésszakon, juttassák el a képviselőkhöz. Ez azt igazolja, hogy az ország lakosságának fontos mindaz, ami a Parlamentben történik, a testület azonban nem kívánja elhalmozni a képviselőket különböző levelekkel és beadványokkal. Erre a házszabály sem ad lehetőséget. A közérdekű, az ország szempontjából fontos felvetéseket természetesen eljuttatják a képviselőkhöz. A képviselőknek a választókkal szembeni felelőssége a mérce ahhoz, hogy a társadalomban jelen lévő, napjainkban szinte áttekinthetetlenül kavargó érdekekből, véleményekből mit vállalnak, illetve mit vállal az Országgyűlés. Szűrös Mátyás hangoztatta: nincs akadálya annak, hogy a képviselők szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki választóikkal, a különböző politikai szervezetekkel, szerveződésekkel, hogy hangot adjanak véleményüknek. Az Országgyűlés elnöke a parlamenti szekciókkal kapcsolatban pozitív folyamatként értékelte azok létrejöttét. Felhívta azonban a figyelmet arra: az Országgyűlés költségvetése csak az állandó bizottságok működésének segítésére elegendő. Szűrös Mátyás a kormányfő kérésére közölte: a következő ülésszakon előterjesztendő kormányprogramról a Minisztertanács rendkívüli ülésén tárgyal. Az Országgyűlés Hivatala az anyagot május 15-én, hétfőn kapja meg, tehát a képviselőknek a ,,csomagterv,, megismerésére nem lesz 30 napjuk, ezért kérte a képviselők megértését. Vass Józsefné (Békés m., 15.vk.), a Sarkadi Lenin ------------- MGTSZ főkönyvelőhelyettese a szűkös időt nem tartotta elegendőnek, szerinte a téma súlya miatt e kérdésről önálló ülésszakon kellene tárgyalni. Szűrös Mátyás válaszában igéretet tett arra, hogy a felvetést megvitatja Németh Miklóssal, s visszatér a kérdésre. Az Országgyűlés májusi ülésszakát ezt követően Szűrös Mátyás berekesztette. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 14:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Harmadik nap (27. rész)
|
Az Országgyűlés harmadik napjának eseményei dióhéjban: Az Országgyűlés májusi ülésszaka harmadik napján interpellációkat és kérdéseket tárgyalt. A szakminiszterekhez, illetve a tárcák jelen lévő képviselőihez a következő képviselők interpelláltak: Szalai Géza (Budapest, 20. vk.); Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.); Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.); Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.); Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.); Hellner Károly (Budapest, 32., vk.); Várhegyiné Viski Ildikó (Győr-Sopron m., 2. vk.); Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.); Filló Pál (Budapest, 18. vk.); Nobis Ferenc (Budapest, 66. vk.); Széles Lajos (Szabolcs-Szatmár m., 15. vk.); Géczi István (Budapest, 49. vk.); Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.); Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.); Az interpellációkat követően kérdésekre került sor. Az illetékes tárcák minisztereihez az alábbi képviselők intéztek kérdést: Berdár Béla (Pest m., 25. vk.); Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.); Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.); Polgári István (Hajdú-Bihar m., 7. vk.); Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.); Bugán Mihály (Szolnok m., 12., vk.); Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.). Ezzel az Országgyűlés első májusi ülésszaka befejezte munkáját. x x x Az Országgyűlés harmadik napjáról tudósítottak: Bisztricsány Julianna, Csákvári János, Farkas Attila, Garajszki István, Kocsonya Zoltán, Nagy Attila. (MTI)
1989. május 12., péntek 14:56
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|