|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (1. rész)
|
1989. március 8., szerda - Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdte munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak az MSZMP vezető tisztségviselői, a kormány tagjai, s a páholyokban foglaltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői.
Az elnöklő Horváth Lajos elsőként a nemzetközi Nőnap alkalmából köszöntötte a törvényhozó testület hölgytagjait. Ezután Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének adta meg a szót. A házelnök bejelentette lemondási szándékát, s felolvasta az indokait ismertető leköszönő levelet. ,,Tisztelt Országgyűlés Az Országgyűlés megtisztelt bizalmával: az elmúlt évben elnökévé választott. Most a tisztelt Országgyűléshez fordulok, hogy lemondásomat fogadja el, s e tisztségemből mentsem fel. Az Országgyűlésben is tükröződnek az élet szinte minden területét érintő, és gyorsuló ütemben végbemenő folyamatok. Az Országgyűlés egyre fontosabbá válik, és munkájának megszervezése során új feladatokat kell ellátni, nem egyszer feszült viszonyok között. Ehhez az Országgyűlés elnökeként szerzett tapasztalataim alapján állíthatom: fiatalabb képviselőre lenne szükség. Én 63. évemben járok, s 47 éve dolgozom. Ismételten kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy lemondásomat tudomásul venni, a felmentést megadni szíveskedjék.,, A levélhez hozzáfűzte: - Aki vezető, közéleti szerepet vállal, annak számolni kell kritikával, sőt a kritikánál erősebb jelzőkkel és minősítésekkel is. Ezt természetesen tudtam, amikor elvállaltam az elnöki tisztet. Viszont ez nem jelenti azt, hogy nincs tűréshatár. Én eljutottam ide. Azonban ez csak másodlagos, mert lemondásom első okát a levelem tartalmazza. Az Országgyűlésnek fiatalabb, esetleg kevésbé harsány természetű ember hasznosabb lenne az elnöki székben. Határozathozatal következett: az Országgyűlés 275 egyetértő és 26 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett tudomásul vette Stadinger István lemondását, s az Országgyűlés elnöki tisztsége alól felmentette. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 11:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (2. rész)
|
Horváth Lajos megköszönte Stadinger István eddigi tevékenységét, és képviselői munkájához további sok sikert és jó egészséget kívánt. Ezt követően bejelentette, hogy a házszabály értelmében az Országgyűlés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára megválasztott jelölő bizottság indítványa alapján titkos szavazással választja meg a ház elnökét. A jelölő bizottságra Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tett javaslatot. Elmondotta: a jelölő bizottság elnökét ő maga ajánlja, ezen kívül minden megyei képviselőcsoport jelöl egy tagot a bizottságba, s hogy a testület méginkább reprezentálja az Országgyűlés összetételét, az országos listán megválasztott képviselők közül négyet bevonnak a jelölő bizottságba. Az Országgyűlés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatát egyhangúlag elfogadta, azzal, hogy a bizottság még az ülésszak első napján munkához lát. Ezután Horváth Lajos megemlékezett Miskó Istvánról, Bács-Kiskun megye 6. számú választókerületének képviselőjéről, aki február 1-jén - mint mondotta: tragikus körülmények között - elhunyt. Az Országgyűlés tagjai felállással adóztak képviselőtársuk emlékének. A levezető elnök bejelentette, hogy Újvári Sándor (Zala m., 7. vk.), Apró Antal (Csongrád m., 1. vk.), Gajdos Ferenc (Budapest, 43. vk.), Cservenka Ferencné (Pest m., 4. vk.), Molnár Frigyes (Bács-Kiskun m., 3. vk.) és Losonczi Pál (országos lista) benyújtotta lemondását képviselői mandátumáról. Az Országgyűlés a lemondásokat 336 igenlő szavazattal és 2 tartózkodással tudomásul vette, és az országos választási elnökség javaslata alapján a Zala megyei 7. választókerületben megüresedett képviselői helyre Ördög Ferenc, eddigi pótképviselőt egyhangúlag igazolta. Az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az 1988. december 8-án bemutatott jelentésének megtételétől az 1989. március 8-án megnyitott új ülésszak közötti időben alkotott törvényerejű rendeletéről szóló jelentését egyhangúlag tudomásul vette. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 12:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (4. rész) Szentágothai János akadémikus, az MTA tudományos tanácsadója ---- --------------
|
javasolta, hogy a zsúfolt program ellenére tűzzék napirendre a bős-nagymarosi vizierőmű kérdését. Érvelése szerint az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a kormány nem tudja teljesíteni azt az igéretét, miszerint a csúcsrajáratást csak akkor indítják meg, ha a szükséges környezetvédelmi feltételeket megteremtették. Kifogásolta, hogy a képviselők még mindig nem láttak tételes, a kiadásokat visszamenőleg összegző, s a kihatásokat is bemutató költségvetést. Az elnöklő Horváth Lajos - mielőtt újabb felszólalónak megadta volna a szót - felhívta a figyelmet arra, hogy ez a kérdés önálló indítványként szerepel, így tehát az ügyben annak tárgyalásakor kell dönteni. Takács Imréné (Csongrád megye, 4. vk.), a Szegedi Textilművek ------------- MSZMP-bizottságának titkára kérte, hogy szavazzanak arról: megvitassák-e a sztrájktörvényt. Tapasztalatai szerint ugyanis a jogszabálytervezetet éppen azokkal - például a nagyüzemi munkássággal - nem tárgyalták meg, akiknek érdekében be szeretnék vezetni. Ezután szót kért Németh Miklós. A miniszterelnök emlékeztetett ------------- arra, hogy a kormány egyik januári ülésén úgy döntött: minden parlamenti ülés előtt összegzi az előterjesztett napirendek vitájával kapcsolatos tapasztalatokat, igyekszik beépíteni előterjesztésébe az elhangzottakat, és kialakítani azt a lehetséges kompromisszumos álláspontot, amely a közmegegyezést lehetővé teszi. Így tettek a legutóbbi minisztertanácsi ülésen is. A sztrájkjoggal és a Munka Törvénykönyvével kapcsolatban csatlakozott Horváth Lajos alelnök javaslatához: hallgassák meg a képviselők Halmos Csaba államtitkárt, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét, aki a kormány nevében beterjeszti a javaslatot. A szóbeli kiegészítésből kiderül majd, hogy a kormány módosította álláspontját, ami az írásos dokumentumokban természetesen még nem szerepelhet. A bős-nagymarosi beruházással kapcsolatban elmondta: a kormány úgy döntött, hogy folyamatosan vizsgálja a beruházás költségvetését, menetét, és erről rendszeresen tájékoztatni fogja az Országgyűlést. Németh Miklós bejelentette továbbá: a Minisztertanács kész megvizsgálni a bős-nagymarosi beruházásról tartandó népszavazás lehetőségét. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 13:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (5. rész)
|
A kormány tanulmányozza a népszavazás előkészítésének feltételeit, lehetséges módját, nemzetközi és egyéb összefüggését. A vizsgálat eredményét a parlament májusi vagy júniusi ülésszaka elé terjesztik úgy, hogy addigra a népszavazásról szóló általános törvénytervezet is - a társadalmi vita tapasztalatai után - elkészül, s a képviselők elé kerül. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 13:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (6. rész) A napirendre tett indítvány vitájában szót kért Szigethy Dezső (Győr- Sopron m. 14. vk). Király Zoltán
|
--------------- hozzászólására reagálva a jogi bizottság nevében felhívta képviselőtársai figyelmét arra, hogy a törvénytervezet végleges szövegezése nem azonos azzal, amit a képviselők korábban kézhez vettek. A bizottság előterjesztett javaslatait a kormány nevében Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke időközben maradéktalanul elfogadta. Emlékeztetett továbbá arra, hogy az előterjesztést öt parlamenti bizottság is megtárgyalta, s egyik sem indítványozta annak elhalasztását. Kérte a törvényhozókat, indulatoktól mentesen tárgyalják meg a javaslatot, és a vita alapján hozzák meg döntésüket a törvénytervezet sorsáról. Avar István ( Bp. 17. vk.) a kormányfő felszólalására ------------- reagálva úgy vélte: ,,nem szabad még egy rossz politikai lépést elkövetni azzal, hogy a Parlament nem tűzi napirendjére Bős-Nagymaros ügyét, annak bármilyen formájában,,. Németh Miklós javaslatát elfogadhatónak ítélte a képviselő, de ennek feltételéül szabta, hogy a kormány beszámolójáig függesszék fel az építkezéseket. A sztrájktörvény-tervezet tárgyalása körül kialakult nézeteltérések kapcsán a soros elnök ismételten leszögezte: a házszabályok szerint a most elhangzott észrevételeket e törvényjavaslat általános vitájában kell előterjeszteniük a képviselőknek. Az Országgyűlés akkor úgy is dönthet, hogy a tervezetet nem bocsátja részletes vitára, így a törvényjavaslat ügyében nem hoz határozatot. Ezután határozathozatalra bocsátotta a napirendi javaslatot. A szavazást Kovács Károly (Bp. 40. vk.) ------------- ügyrendi felvetése szakította meg. A képviselő - bár egyetértett a beterjesztett napirenddel - kifogásolta: az időközben érkezett képviselői indítványok nem kaptak helyet a programban. Horváth Lajos áthidaló megoldásként azt javasolta, hogy az önálló indítványok tárgyalásának kérdéséről is a napirend megállapításának részeként határozzon a Ház. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (7. rész) Az ismételten elrendelt szavazást ezúttal dr. Horváth Jenő -----------------
|
(Bp. 1. vk.) szakította félbe. A jogban járatos képviselő - az ülés elnökével egyetértve - az ügyrendnek azt a bekezdését idézte, amely kimondja, hogy ha a kormány vagy az Elnöki Tanács, esetleg valamely bizottság valamelyik témának a napirendre tűzését javasolja, akkor azt meg kell tárgyalni. Az érdemi döntés már más lapra tartozik. Nem értett egyet viszont az önálló indítványok együttes kezelésével. Ezek felett nem lehet sommásan szavazni - mutatott rá. Az előírás szerint minden önálló indítványt fel kell vezetni, azokkal kapcsolatban a Parlament elnökének állást kell foglalnia. Az Országgyűlés pedig vita nélkül szavaz az egyes indítványok napirendre tűzése tárgyában. Dr. Horváth Jenő javasolta e szabály betartását. A törvényhozó testület az elhangzottak szellemében 337 szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta a napirendre tett indítványt. Horváth Lajos ezután javasolta, hogy az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról március 14-én ünnepi ülésen emlékezzék meg az Országgyűlés, s helyezzenek el koszorút Kossuth Lajos szobránál. Az indítványt egy ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett elfogadták a képviselők. Az interpellációk és a kérdések igen nagy száma miatt az ülés elnöke azt javasolta, hogy az első két munkanapot este 7, a harmadik ülésnapot pedig este 6 óráig tartsák. Ajánlotta: amennyiben az ülésszak három nap alatt sem fejeződne be, március 22-én folytassák a munkát. Az Országgyűlés nyolc ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta ezt az ügyrendi javaslatot is. A törvényhozó testület ezután a képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről határozott. Elsőként Kőrös Gáspárnak (Bács-Kiskun m. 4.vk.) azon --------------- indítványáról határoztak, hogy az Országgyűlés 1989-ben komplex módon tárgyalja meg a lakosság életszínvonalának és életkörülményeinek helyzetét, annak alakulását. Az indítványt - amellyel a Minisztertanács elnöke is egyetértett - a Parlament egyhangúlag elfogadta. Polgárdi József (Pest m. 17.vk) képviselő azt indítványozta, hogy --------------- a Legfelsőbb Állami Számvevőszék jogállásáról, szervezetéről, működéséről készüljön egy koncepció-gyűjtemény, s a számvevőszék létrehozásáról szóló törvényjavaslatot még az új alkotmány elfogadása előtt tüzze napirendre az Országgyűlés. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (8. rész) Az ülésszak elnöke elfogadásra ajánlotta az indítványt.
|
Az erről szóló szavazás előtt szót kapott Varga Imre (országos lista), aki a munka gördülékenysége ----------- érdekében azt ajánlotta: az elhúzódó szektoronkénti voksolás helyett az igenlő szavazatokat csak akkor számolják össze, ha a többség nem nyilvánvaló. Bár az Országgyűlés az elnök megállapítása szerint ,,közfelkiáltással,, egyetértett az egyszerűsítéssel, Biacs Péter ------------ Bp. 3. vk.) azt kérte, hogy a törvényhozó testület tartsa be saját házszabályait. ,,Kényelmességi okokból az Országgyűlés nem teheti meg még egy ülésszakra sem, hogy a saját maga által hozott rendelkezéseket felfüggessze.,, Antal Imre (Pest m. 19. vk.) az érdemi munkát hátráltató ---------- vita megoldására azt indítványozta: üljön össze a jogi bizottság, s tegyen javaslatot az Országgyűlésnek az ügyrendre vonatkozóan. Horváth Lajos azonban rámutatott, hogy ez a kérdés nem a jogi, hanem az ügyrendi bizottság kompetenciájába tartozik. Egyben felkérte az ügyrendi bizottság elnökét, Korom Mihályt, hasznosítsák az elhangzott javaslatokat. E kitérő után folytatódott az egyéni indítványok tárgyalása. Polgárdi József indítványát többségi szavazattal fogadta el az Országgyűlés. Ezután - több képviselő előterjesztése alapján - a gyülekezésről szóló 1989. évi III. törvény módosítására vonatkozó indítvány sorsáról döntött az Országgyűlés. Horváth Lajos javasolta, hogy azt még a mostani ülésszakon tűzzék napirendre. A törvénymódosító indítványt előterjesztő képviselők közül Dauda Sándor (Bp. 45.vk.) ------------- szót kért, s újabb módosítást jelentett be korábban beterjesztett módosítására. Horváth Lajos felhívta a képviselő figyelmét, hogy a házszabályok értelmében a most előadott indítványt nyolc nappal az ülés előtt be kellett volna nyújtani. Így az Országgyűlés az eredetileg beterjesztett indítványról döntött. Többségi szavazattal, három tartózkodás mellett egyetértett napirendre tűzésével. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 15:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (9. rész)
|
Bubla Gyula (Budapest 3. vk.), a Ganz Villamossági Művek ----------- központi forgácsoló gyáregységének vezetője több képviselőtársával együtt nyújtott be javaslatot, hogy az Országgyűlés vizsgálja felül az 1988 októberi ülésszakon hozott a bős-nagymarosi vízlépcső beruházással kapcsolatos határozatát. A soros elnök elmondta, hogy az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottsága a téma napirendre tűzésével nem ért egyet, s kérte a képviselőket: az Országgyűlés az indítványt ne fogadja el, a témát most ne tűzze napirendre. Bubla Gyula szót kért. Elmondta, hogy eredeti szándéka szerint a társadalom ellenérzéseit kívánta volna tolmácsolni az októberi parlamenti döntéssel kapcsolatban. Indokoltnak tartotta az építkezés 8-10 évre szóló elhalasztását. Egyetértett azonban azzal a kompromisszummal, hogy bízzanak meg szakértői csoportokat újabb tudományos vélemények, tanulmányok kidolgozásával, s májusban felkészültebben vitassák meg a képviselők a beruházás sorsát. Az indítvány második részét azonban - némileg módosítva - fenntartotta: kérte, hogy a nagymarosi gát alapozási munkálatainak folytatásával a vizsgálat lezárásáig, a parlamenti döntésig ne okozzanak helyrehozhatatlan kárt az ökológiai egyensúlyban. Elmondta még, hogy az indítványt aláírásukkal támogató képviselők: Berdár Béla, Bognár József, Börcsök Dezső, Gregor Péter, Gágyor Pál, Horn Péter, Juhász Mihály, Huszár István, Nagyiványi András, Szabó Kálmán, Tóth János és Morvay László. Szavazás következett: az Országgyűlés négy ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a bős-nagymarosi beruházással kapcsolatos kormánytájékoztatót ezen az ülésszakon nem tűzi napirendre. (A szavazás után kisebb vita alakult ki arról, hogy májusban vagy júniusban tárgyalja-e a T. Ház a témát. Németh Miklós is szót kért, s emlékeztetett: ő május-júniusról beszélt, mert azt tartja célszerűnek, hogy a kérdés a népszavazásról szóló törvény tervezetével együtt kerüljön napirendre, az utóbbit pedig hiba lenne társadalmi vita nélkül törvényerőre emelni.) Bubla Gyula ismét szót kért, s felhívta a figyelmet a kompromisszumos javaslatnak az alapozási munkálatok elhalasztását indítványozó részére. Németh Miklós erre azzal reagált: az elhangzottakat figyelembe veszik a vizsgálatok, az elemzések során. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (10. rész)
|
Ezt követően az elnök bejelentette, hogy az ülés megkezdése előtt hét nappal Szirtesné dr. Tomsits Erika (Bp. 22.vk.) egyéni ----------------------------- inditványt nyújtott be. A házszabályok azt írják elő, hogy az önálló indítványokat - indokolt esetben - az ülést megelőzően nyolc nappal be lehet nyújtani. Ezt a határidőt a képviselő nem tartotta be. Ennek ellenére az elnök haladéktalanul kiküldte az indítványt a képviselőtársaknak, de nem maradt elegendő idő kellő tanulmányozására. Ezért - Szirtesné dr. Tomsits Erika egyetértésével - az indítvány napirendre tűzéséről az Országgyűlés március 22-ei ülésén döntenek. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (11. rész)
|
Ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően - dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő az Alkotmány szabályozási elveit. Bevezetőben vázolta a hazai alkotmányozás sok évszázados történeti hátterét, társadalmi, politikai körülményeit, az alaptörvény megalkotásának erkölcsi, szokásjogbeli indíttatásait. Majd rámutatott: az országban a társadalom történetileg kialakult politikai kultúrájának összetevői, sajátos vonásai különösen jelentősek, s írott, kifejezetten jogi dokumentumként megfogalmazott alkotmány készítésénél annál is inkább figyelni kell rájuk, mert később az alkotmány megvalósulását befolyásoló társadalmi környezet részeként az alkotmány működésére amúgy is hatással vannak. - Nagy körültekintéssel kell tehát elemezni a lehetséges célokat és megoldásokat - folytatta. Van már történeti példánk arra, mik a következményei az ország múltjától, viszonyaitól idegen struktúrák és megoldások átvételének. Ez nem ismételhető meg még egyszer. Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek lehetetlenné teszik a magyar társadalomfejlődés múltjától és jövőbe mutató tendenciáitól idegen, mesterséges, éppen ezért működése során sok diszfunkcionális következménnyel járó jogi konstrukció kialakítását, úgy azonban, hogy ez a munka és terméke ne ragadjon le az adott helyzet konkrét problémáihoz, s napi megoldásokhoz. Ez a veszély valóságos, s hadd tegyem hozzá, minden időben történt alkotmányozás esetében is az volt. Szembe kellett nézni vele a legidőtállóbbnak bizonyult alkotmány, az amerikai alkotmány készítése során is. Amidőn az amerikai alkotmányt előkészítő delegátusok Philadelphiában összeültek, a problémát úgy vélték megoldani, hogy gondoskodtak róla, a viták szigorú titokban folyjanak. Ha nem szivárog ki, hogy az egyes delegátusok mit mondanak, akkor talán elkerülhető - vélték - a delegátusok otthoni viszonyaihoz, környezetéhez kapcsolódó, napi érdekek hatása az alkotmányra. Ennek ellenére mégis azt mondotta az egyik résztvevő a vitákról, hogy ,,alig kelt ki a csibe a tojásból, máris mindenki le akart fosztani róla egy tollat.,, A mi esetünkben fordított folyamat is észlelhető: nem csak kopasztjuk a ,,csirkét,,, hanem egyúttal ,,öltöztetjük,, is. Sok szép elvet, külhonból ismert megoldást kívánnánk rá, nem ritkán egymáshoz nem illőeket, a koherenciára a tekintet nélkül. Ezek a kívánságok nálunk is többnyire a napi politikai törekvésekhez kapcsolódnak, éspedig nem ritkán gyanakvástól, félelemtől indíttatva. Tettenérhető ez a félelem és társadalmi összefüggései is. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 15:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (12. rész)
|
Egyrészt a félelem attól, hogy az Alkotmány bizonytalanul megfogalmazott, esetleg utópikus képben éltet tovább egy a múlthoz tapadt társadalomképet, a Szovjetunióban a harmincas évekre kialakult és nálunk az 1948-1949-es évek fordulójától kezdődően átvett szocializmusmodellt, illetőleg a félelem attól, hogy az Alkotmányban rögzítendő politikai rendszer a tekintélyuralmi politikai rendszer lebontódásának egy kezdeti, átmeneti szakaszán megmerevedik, eltorlaszolva az utat a további fejlődés elől, vagy éppen utat nyit a meghaladni kívánt politikai rendszer egyes elemei továbbélésének, esetleg a visszarendeződésnek. Másrészt a félelem attól, hogy az Alkotmány-különösen a magyar államfejlődés ezeréves kontinuitásának elismerésével - az alkotmányfejlődés történeti folyamatosságának biztosításával ,,átlépi,, az 1949-től vagy éppen az 1945-ös évtől számított évtizedeket, és történeti kontinuitás címén valamiféle történeti restaurációra törekszik. E félelmekhez vezetnek vissza azok a kétségek is, amelyeket többnyire úgy fogalmaznak meg: vajon alkalmas-e az idő most az alkotmányozásra? Vajon az átmeneti, szinte naponta átalakuló viszonyok elég biztonságot adnak-e az alkotmányozóknak ahhoz, hogy hosszú távra gondolkodjanak? Vajon a napi megoldások kényszere nem torzítja-e el az alkotmány időtállónak szánt elveit, amelyek mögött így nagyon is rövid lejáratú megoldások bujnának meg? Engedjék meg, hogy ezzel a kérdéssel ezúttal ne foglalkozzak alaposan, még visszatérhetünk rá, ha szükséges. Csak annyit mondanék: ismereteim szerint olyan helyzetben, amely nyugodt és nem feszültségekkel teli, nem ,,átmeneti,, jellegű volt, még aligha fogalmaztak alkotmányt. Az alkotmányok többnyire egy-egy szituációt megoldó eszközként is szerepeltek, nem ritkán éppen konszenzust teremtő eszközként. Elsőrendű nemzeti érdekünk, hogy az alkotmányozás mint konszezunst teremtő - vagy legalábbis kialakulását segítő - folyamat olyan alkotmányt hozzon létre, amely a jövőben a konszenzus fenntartására is képes eszköznek, vagy legalábbis a folyamatos megegyezést biztosító eszköznek bizonyulna. A ,,történelmi kiegyezést,, nem csak megelőzheti az alaptörvény megalkotása, hanem hozzájárulhat megszületéséhez. Feltéve, ha mindenki kész ebben a rendkívül felelősséggel járó munkában a felelősségteljes közreműködésre. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (13. rész)
|
Furcsa, de végül is megmagyarázható ellentmondás, hogy az idegen, mesterséges konstrukciók alkotása és a társadalomra való erőltetése - az alkotmány esetében is - napi vagy rövid lejáratú viszonyokkal is összefügg, még akkor is, ha ezekből a viszonyokból kiindulva hosszú távú megfogalmazásra is törekszenek. Ezért is válnak az ilyen alkotmányok elsősorban politikai deklarációkká, ezért is túlnyomóak a programjellegű elemek, s ezért is halvány a jogi karakterük. Ezzel is összefügg tehát, hogy az alkotmány jogi jellegét, éspedig túlnyomó részben biróság előtti hivatkozásul is szolgáló normajellegét hangsúlyozzuk. Az alkotmány jogszabály. Leírtuk, elmondtuk már, de nem ismételhetjük eléggé. Igaz, nem független a politikai viszonyoktól, eszméktől, törekvésektől. Nem is lehetséges ez, hiszen a politikai rendszert érintő, strukturáját, elemeit sok tekintetben formalizáló szabály, de jogszabály. Politikai tartalmával és hatásával természtesen politikai dokumentum, de ez a politikai jelleg a jogi szabályozáson át jut kifejezésre, s ez azt is jelenti: a jog belső logikáján, racionalitásán keresztül is: hiszen bármennyire is ki van téve maga az alkotmányozás folyamata is a különböző hatásoknak, végül is - hosszabb távra is sikersen - nem jelenítheti meg a napi politikai erőviszonyokat, rövid lejáratú törekvéseket, és ezek indokául szolgáló eszméket. Az alkotmány jogszabály volta és az ebből adódó következmények segítenek eligazodni egy másik, sokat viatatott kérdésben is: a társadalmi, gazdasági és politikai rendszer jellege, illetőleg e jelleg megfogalmazása problémájának megoldásában, a politikai erők, szervezetek, pártok és az állam viszonyának alkotmányos megjelenítésében is. Ezek a viták ma még nem fejeződtek be, sőt nagyon valószínű, hogy a szabályozási elvekről, a tervezett jogszabályszövegről kialakuló társadalmi méretű vita még sok új szempontot is hoz majd már meglévők megerősítése vagy elvetése mellett. Ezúttal és egyetlen szemponttal én is inkább továbbfejleszteni szeretném ezt a vitát, mintsem bármilyen módon lezárni. A jogi szabályozás lényeges tulajdonságai, például koherenciájának szükségessége ugyanis nem elhanyagolható eszközt ad számunkra ahhoz, hogy egyrészt a politikailag kusza szituációból fakadó elemekből kiszűrhessük a hosszabb távú folyamatok jeleit, s így a készülő alaptörvény egyszerre szolgálhassa a napjainkban szükséges megoldásokat és a jövőbe vezető folyamatokat, s ezzel is másrészt, meghatározza azokat a megállapításokat, amelyek a társadalom jellegét illetően az alkotmányba kívánkoznak.(folyt.köv)
1989. március 8., szerda 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (14. rész)
|
A jogi koherencia és a jogi szabályozás más sajátosságai itt természetesen csak egyik eszközt jelentik, de használható szempontokat tartalmaznak. Így például: amit társadalmunk jellegéről, céljairól a normatív szövegben az alkotmánynak tartalmaznia kell, csak olyan megállapítások, pontosabban alapelvek lehetnek, amelyeknek jogi tartalmuk van, amelyek jogilag megfogalmazhatók, amelyek a jog segítségével érvényesíthetők. Nem könnyű így sem ezt a feladatot megoldani, mégis a ,,A szabályozási elvek,, már tartalmaznak néhány ilyen alapelvet. Ezek változtathatók, kiegészíthetők, számuk növelhető és csökkenthető. Nem bizonyos például, hogy minden a gazdaságot érintő alapelv az alkotmányba való. Elképzelhető, hogy alkotmányjogi törvény foglalja össze a ,,gazdasági alkotmányosság,, elveit. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (15. rész)
|
Lehetséges, hogy a tulajdonformák esetében csak az úgynevezett szektorsemlegességet, a gazdaság esetében a vállalkozás szabadságát és biztonságát kell az alkotmányban rögzíteni. Több javaslat is eglhangzott már a meghatározandó elvekre vonatkozóan, hadd említsek csak egyet: szükség van az állam feladatainak valamilyen körvonalazására a határainkon kívül élő magyarsággal kapcsolatban. Ez a javaslat valamilyen formában szinte minden vita során, ha szabad így mondani: politikai vagy pártállásra való tekintet nélkül felmerült. Nem kívánnék azonban most ezekre az elvekre tett javaslatokkal foglalkozni. Itt is ellentmondásos a helyzet: vannak nézetek például, amelyek a lehető legkevesebb ilyen elvet kívánják az alkotmányba foglalni, ugyanakkor a történeti tapasztalatok alapján mégis elvárják, hogy az állam alkotmányosan biztosítsa azokat a lehetőségeket, amelyek például a gazdálkodás területén a vállalkozási szabadságban, a monopolhelyzetek kialakulásának tilalmában fejeződnek ki. Sok vita várható még, s mint hangsúlyoztam, számítunk is viták eredményeire. Egy ugyanis bizonyos: a konszenzusnak - ha szabad egyáltalán ilyen különbséget tenni - leginkább ezekben az alkotmányos elvekben kell kialakulni. Ezek az elvek adják meg az Alkotmány eszmei-politikai karakterét, ezek lesznek irányadók az alkotmánybíróság előtt folyó eljárásban, ezek az elvek irányítják az állami tevékenységet. Még egyszer hadd mondjam: nagyon remélem, hogy a társadalmi vita, akár mostani szabályozási elvekről, akár a majdani szövegtervezetről alkalmas lesz arra, hogy széles körű egyetértésre épülhessen az alkotmány e része. Államszervezeti megoldásokra - a legalapvetőbb építkezési elveken túl, mint például a hatalmi ágak elválasztása - találhatók egyformán alkalmazható, jóllehet egymástól jelentősen különböző variánsok is. Társadalmunk karakterét kifejező, az állami tevékenységet irányító elvekben azonban konszenzust kell elérni a lehető legszélesebb mértékben. Inkább kevesebb, de általánosan elfogadott elvet rögzítsünk az alkotmányban. - Nem akarom természetesen azt a látszatot kelteni, hogy az alkotmány a hazai viszonyokban gyökerező szerves jellegét, a hosszú távú folyamatokra való építkezés biztosítását, a napi politikai viszonyokhoz kapcsolódó elemek közötti szelektálást a jogi forma és tulajdonságai eleve garantálják. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (16. rész)
|
Szó sincs erről nagy jelentőségük ellenére sem. De szándékaink szerint - és ez talán a legfontosabb - az Alkotmány egyrészt visszaállítja a kontinuitást a magyar állam- és alkotmányfejlődéssel, a benne kikristályosodott elvekkel, s integrálódni törekszik az európai alkotmányfejlődés fő vonalába, a politikai eszméknek és intézményeknek abba az évezredes fejlődésébe, amely az európaiságot, általánosabban: ma már a civilizáció alapjait jelenti. Mindezekből következően az Alkotmány a jogállam eszméjére épül, s az olyan alkotmányos állam, amely elismeri és garantálja az emberi és állampolgári jogokat, megvalósítja a hatalommegosztást, kialakítja azt az alkotmányos jogokat, tételeket védő rendszert, amely az alkotmány társadalmi érvényesülését biztosítja. ,,A szabályozási elvek,, tehát a korábbi, az 1949-es alkotmányhoz képest minőségileg más módon közelítik meg az államot; elválasztják az államot a politikai párttól, úgy rendezik az állam és az állampolgár viszonyát - szakítva a túlsúlyos államfelfogással -, hogy az új Alkotmány egyértelműen állampolgár-centrikus legyen. Az állam nem ,,adományozó,,, gondoskodó, paternalista állam, hanem ,,szolgáltató,, állam; az egyén pedig, polgári létéből eredően az alapvető személyiségi és politikai szabadságjogok ,,birtokosa,,. Ezzel a felfogással is illeszkedünk azokhoz a nemzetközi okmányokhoz, dokumentumokhoz, amelyeket 1976-ban a jogrendszerünk részévé tettünk. Az alkotmányszerkesztés formanyelvén ezt úgy fejezzük ki, hogy az alapjogok katalógusa az alkotmányban előrekerül, első vagy második fejezetnek, de mindenképpen az államszervezetet szabályozó fejezet elé. A párt és az állam elhatárolásának több évtizedes dilemmája, sikertelensége - az alkotmányos hatalommegosztás rendszerében, mely ma már a pártok és nem az egypárti politikai rendszer alkotmányos intézménye - úgy vélem sikeresen megoldható. Kialakulhat a társadalmi-politikai és az állami szféra kölcsönös ellenőrzöttsége, más szóval az ellenőrzött, demokratikus hatalomgyakorlás. A hatalom megosztásának régi doktrináját - amelyet klasszikus formájában csupán a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elválasztásában és egyensúlyában értelmezünk - négy síkon kell vizsgálnunk és érvényesítenünk. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (17. rész)
|
Az első dimenzió a hatalom, általános politikai értelemben. Mennyiben van helye ilyen értelmezésnek az alkotmányban? Ha elfogadjuk, hogy az alkotmány az ország alaptörvénye, hogy csak akkor teremthet konszenzust vagy egyáltalában egyetértést és együttműködést a sokféleképpen differenciált érdekek és az ezekből absztrahálódó politikai felfogásokat, meggyőződéseket ,,hordozó,, társadalmi rétegek, csoportok és szervezetek között, az emberek között, akik az ,,élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez,, való jogaik érvényesítésére törekszenek, akkor egyrészt minden politikai erő számára biztosítani kell a működés lehetőségét, másrészt csak azzal a feltétellel működhetnek, ha nem sértik mások jogait és szabadságát. Erre tekintettel azonban a politikai érdekérvényesítést és hatalomra való törekvést mindenki számára korlátozni kell. A korlát tehát nem csupán abban a formában állítandó fel, hogy egyetlen, egyébként bármilyen tiszteletreméltó célok megvalósítására tételezett politikai párt vagy szervezet sem kaphat privilegizált helyet az alkotmányban, hanem többről van szó. ,,A szabályozási elvek,, között található ama megfogalmazás, amely szerint ,,az állam egyetlen szervezetének, illetve a társadalom egyetlen szervezetének vagy tagjának a tevékenysége sem irányulhat a hatalom kizárólagos, illetve erőszakos úton történő megszerezésére vagy birtoklására,,; nem különben az, hogy ,,ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és egyben köteles fellépni,,, ezt a törekvést fejezi ki. Hadd álljak itt meg egy pillanatra. Mióta ,,A szabályozási elvek,, nyilvánosságra kerültek, többször hallottam már, hogy a kizárólagos hatalomra való törekvés korlátozása egyrészt elvileg helytelen, hiszen minden politikai erő végül is erre törekszik, másrészt ez a korlátozás a gyakorlatban úgy sem működhet, hiszen koalícióra kötelezne bármilyen uralkodó politikai erőt, akkor is, ha egyedül is képes lenne kormányozni. Azt hiszem, ez az értelmezés vaskos félreértést takar. A kizárólagos hatalomra való törekvés tilalma ugyanis azt jelenti, hogy egyetlen politikai szervezet sem kerülheti meg vagy függesztheti fel az alkotmányos intézmények működését, nem gyakorolhatja közvetlenül a hatalmat, nem törekedhet más politikai szervezet vagy éppen ilyen szervezet által képviselt társadalmi csoportok felszámolására, sőt akár az alkotmányban foglalt elvek érvényesítésén túlmenő korlátozására sem. Történelmünk tanulságai, ideértve a közelmúlt eseményeit is, nagyon is megalapozottá teszik azt a nézetünket, hogy nem elegendő a pozitív diszkrimináció megszüntetése. Nem elegendő a politikai pluralizmus elvi megjelenítése. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 15:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (18. rész)
|
Szükség van a hatalomkoncentrálódás, sőt az oda vezető útra tévedés elvi tilalmára, az erőszakos fellépés megtiltására, mi több, az ilyen cselekmények bűncselekménnyé való nyilvánítására is, az alkotmány és az egész társadalom, valamennyiünk és lelszármazóink védelmében. A hatalom megosztásának második dimenziója az államhatalmi ágaknak funkcionális meghatározottságuk mentén való elválasztása és egyensúlya. A hatalmi ágak elválasztásának és egyensúlyának elve - amely sajnos országunkban és régiónkban lényegében soha nem érvényesült teljesen, így nem gyökerezhet politikai kultúránkban sem. Alkotmányosan működő jogállam számára az államhatalmi ágak, a törvényhozás, a végrehajtás és a bíráskodás elválasztása, és egyensúlyuk biztosítása nélkülözhetetlen, s ,,A szabályozási elvek,, ezt következetesen érvényesítik is. A hatalom megosztásának harmadik dimenziójáról kevés szó esik. A három hatalmi ágazat elválasztása és egyensúlya ugyan elengedhetetlen, de mind a hatalom koncentrálódás veszélyének elhárítása, mind a politikai pluralizmus (amely nem jelszó, hanem mindig is valóságos állapot, még ha létét nem is ismernénk el) következményeinek érvényesítése, mind pedig az egyén jogai szempontjából is fontos a ,,fékek és egyensúlyok,, rendszerének kialakítása az egyes hatalmi ágakon belül, illetőleg ennek biztosítása e hatalmi ágak szervezeti felépítésében. ,,A szabályozási elvek,, - talán nem olyan következetesen, ahogyan szeretnénk, hiszen itt még alternatívák jelennek meg - tartalmazzák az ebből a dimenzióból fakadó követelményeket is. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 15:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (19. rész)
|
A törvényhozás a népszuverenitás letéteményese ugyan, s ebből fakadó jogosítványai államszervezetünket erősen közelítik is a parlamentarizmushoz, hatalmában három vonatkozásban mégis korlátozott. Egyrészt a népszavazás intézményesítésével, másrészt olyan köztársasági elnöki pozicióval, akit a lakosság választ, végül azzal, hogy az alkotmánybíróság - az alkotmányosság szempontjából - a törvényeket is felülvizsgálhatja. Belső működésében is felmerül azonban további szempontként annak biztosítása, hogy ne rendelkezhessék eltúlzott hatalommal, főleg hogy biztosíthatók legyenek a parlamenti kisebbség, illetőleg az általuk képviselt lakossági rétegek, csoportok jogai, politikai nézeteinek kifejeződése, hogy a többségi elv ne vezethessen a gyakorlatban visszaélésekre. Ezért merült fel - ismétlem, ,,A szabáyozási elvekben,, talán nem elég hangsúlyosan - a két kamarás országgyűlés gondolata. Sokan, akik az alkotmányozást és a kialakítandó alkotmányt talán túlságosan is a mai politikai viszonyokhoz kötik, és e viszonyokban felmerülő problémák számára keresik a megoldásokat, a két kamarás országgyűlést is ebből a szempontból közelítik meg, helyeselve és ellenezve egyaránt. Ám ilyen konkrét, adott esetben átmeneti politikai helyzetből születhetnek alkotmányos megoldások akár hosszú távra is. A ,,fékek és egyensúlyok,, elve - ha a szervezeti forma és tartalom változhat is - mély politikai bölcsességet fejez ki hosszú távra is, akár nálunk is, ma még előre nem látható helyzetekre. Így ha felteszik nekem a kérdést, hogy mi más indokolhat egy esetleges második kamarát, a protokolláris szempontokon túlmenően, mint a fékezés, akkor a válaszom akár igenlő is lehet. És éppen ebben látom értelmét is, hangsúlyozottan nem vagy nem elsősorban jelenlegi viszonyainkra gondolva. - Arra kérem, tehát a Tisztelt Házat, szíveskedjék ezt az alternatívát is megfontolni, mérlegelni. A második kamara többféleképpen kialakítható, az egyedüli kívánalom, hogy ne az első kamara választására érvényes elvek alapján. Így a jogok pontos körülírásával, az ügydöntő hatalmat mindenképpen az első kamarának biztosítva, sok évszázados politikai bölcsesség is kifejeződhet alkotmányozásunk folyamatában. Biztosítandó azonban a hatalom megosztása a végrehajtó hatalom esetében is. ,,A szabályozási elvek,, egyértelműen a köztársasági elnöki pozició mellett foglalnak állást, s ezt talán ma már nem is kell különösebben indokolni. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (20. rész)
|
Mindössze arra hívnám fel a figyelmet, hogy az Elnöki Tanács intézménye nem csupán idegen a magyar jogtól - végtére is nem építkezhetünk és az előkészítés alatt álló alkotmány sem építkezik csak a magyar jogfejlődésben megjelent intézményekre -, hanem az a funkció, amit a legutóbbi időkig ellátott volt idegen, sőt veszélyes, nem kis mértékben lehetővé téve puszta létével is a tekintélyuralmi rendszer működését. Ne feledjük, az Elnöki Tanácsnak az Országgyűlést helyettesítő jogköre volt, s ha volt valami indoka a kollektív jellegének, ez lehetett: ne egyszemélyi államfőben mutatkozó végrehajtó szerv kerüljön a törvényhozói pozicióba. Az imént már utaltam arra, hogy a lakosság által választott köztársasági elnök - a maga ilyen módon megalapozott legitimitásával - bizonyos mértékben jelenthet korlátot a parlamenti hatalom számára. Ahogyan azonban szükség van a korlátra az egyik viszonylatban, ugyanúgy szükség van erre a másikban is. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy a végrehajtó hatalom a köztársasági elnök és a kormány között megosztva is tartalmazza, már szerkezetében is a ,,fékek és egyensúlyok,, ama rendszerét, amelyre már többször utaltam. A köztársasági elnök természetesen nem lehet ,,protokolláris,, pozició ebben az esetben, de a kormány úgy véli, hogy nem is ilyen elnöki intézményre van szükség. Egyéb lehetséges jogosítványai mellett - amelyekről ,,A szabályozási elvek,, adnak képet - a köztársasági elnök jelölné ki a miniszterelnököt, aki azonban a parlamentnek lenne felelős, így a parlament is választaná meg (és a miniszterelnök prezentálná kormánya tagjait, akiknek kinevezését a parlament csupán jóváhagyná a kormány programjának elfogadásával), a köztársasági elnök nevezné ki a bírákat (az alkotmánybíróság tagjai és a Legfelsőbb Bíróság elnöke esetleg elnökhelyettesei kivételével, akiket az Országgyűlés választana), ő nevezné ki a fegyveres erők tábornokait, és ő lenne a hadsereg főparancsnoka is. A végrehajtó hatalom így bizonyos fokig megoszlana a kormány és a köztársasági elnök között, úgy azonban, hogy a kormányzást felelősen a kormány végezné, közigazgatási tevékenység irányítása tehát nem hárulna a köztársasági elnökre. A hatalom megosztásának e harmadik dimenziójában felmerül a bírói hatalom belső megosztása is. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 16:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (21. rész)
|
Bizonyos megosztás mindenképpen kialakul, mert az alkotmánybíróság nem tartozik a rendes bíróságok szervezetrendszerébe, egyes esetekben pedig - ha a rendes bíróság előtti lehetőségeket kimerítette - az állampolgár is fordulhatna az alkotmánybírósághoz az alkotmányban foglalt alapvető jogai sérelmének orvoslásáért. Ezt a lehetőséget azonban csak pontosan körülhatárolva szabadna biztosítani, mindenképpen megőrzendő ugyanis a bírói ítélkezés biztonsága, a jogerő tekintélye. Az igazságszolgáltatáson belüli további hatalommegosztás azonban az ügyészi szervezet közbejöttével is megvalósítható. Az Alkotmány szabályozási elveinek logikájából mindenképpen az ügyészi szervezet feladatainak változása következik, hiszen az úgynevezett általános felügyelet éppen az alkotmánybíráskodással, a közigazgatási bíráskodás bevezetésével, pontosabban általánossá tételével, amelyre vonatkozó törvényjavaslatot még ebben az évben az Országgyűlés elé terjesztjük, bizonyos fokig a Legfelsőbb Állami Számvevőszék felállításával is feleslegessé válik, illetve nagyon szűk körben vonható meg. Az ügyészi tevékenység tehát mindenképpen az igazságszolgáltatással összefüggésben hangsúlyozódik, akár bizonyos körben a nyomozat feletti felügyeletben, akár a vádképviseletben. Kérdés, milyen szervezeti felépítéssel biztosítható leginkább az ezzel összefüggő feladatok ellátása. ,,A szabályozási elvek,, több variánst tartalmaznak. Nem javaslom, hogy a parlament most döntsön ebben a tekintetben, további szakmai vitáknak kellene a legcélszerűbb változatot kialakítani. Mindössze arra hívnám fel a figyelmet, hogy az Alkotmány logikáját és ebből adódóan a belső hatalommegosztás bizonyos változatát ezen a területen is biztosítani kell. Úgy azonban, hogy a bírói függetlenség csorbát ne szenvedjen. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 16:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (22. rész)
|
Végül: a hatalom megosztásának negyedik dimenziója az önkormányzati hatalom. Különösen fontos hazánkban - történeti okok folytán is - a helyi és a regionális önkormányzat valóságos működése. Ezzel összefüggésben Eötvös Józsefet idézte, aki komoly politikai erőt s az autonómia biztosításának, az államhatalom korlátozásának lehetőségét látta az önkormányzatokban. A századokon át működött önkormányzatok valóban részei lévén a magyar alkotmányfejlődésnek, olyan hagyományokat jelentenek, amelyre bízvást építhetünk. Szeretném hangsúlyozni, hogy - jóllehet a beterjesztett ,,A szabályozási elvek,, még nem ezt tartalmazzák - az alkotmánynak külön fejezetben kell foglalkozni az önkormányzatokkal, ideértve nem csupán a helyi és regionális, hanem a különböző szervezeti önkormányzatokat is. Abból kiindulva, hogy az önkormányzat minden formája a lakosság önkormányzata, alkotmányosan kell biztosítani számukra a tényleges önkormányzat gazdasági feltételeit is. ,,A szabályozási elvek,, a hatalom megosztásának és az államhatalmi ágak elválasztásának az imént fejtegetett logikáját kívánják érvényesíteni az alkotmány egészében. Kérem tehát egyetértésüket ehhez és azt, hogy az egyes megoldásokat, államszervezeti formákat és variánsaikat ebből a logikából kiindulva értékeljék. Végezetül: mit kér a kormány az Országgyűléstől? Mindenekelőtt tárgyszerű vitát, hiszen amúgy is sok a hangulati elem, az érzelmek és indulatok, valamint az intolerancia politikai életünkben. Kérjük továbbá e tárgyszerű vitából kirajzolódó iránymutatást. Nem kérjük, hogy szavazással vagy anélkül válasszanak az egyes beterjesztett alternatívák között - bár természetesen semmilyen módon sem kívánjuk behatárolni a Tisztelt Ház tevékenységét és döntéseit. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 16:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (23. rész)
|
Természetesen úgy sem, hogy új javaslatokkal és elgondolásokkal vegyenek részt az alkotmányozás munkájában. Úgy gondoljuk azonban, hogy a döntésnek - különös tekintettel ,,A szabályozási elvek,, most kibontakozó vitájára - még nincs itt az ideje. Azt azonban nagyonis fontosnak tartanánk, ha a parlamenti vitában legalább az alkotmány egészének logikája, felépítése, alapvető elvei, s néhány már most is kikristályosodónak tűnő megoldás tekintetében kirajzolódnának a parlament várható állásfoglalásának alapvonalai, hogy a szövegező munkában erre figyelemmel építkezhessünk. Ilyen kérdésekre gondolok: kell a külön fejezet a társadalom, a gazdaság, a politikai rendszer jellegéről vagy elegendő - ahogyan javasolnám - bizonyos alapvető elvek alkotmányos rögzítése; hol helyezkedjen el az emberi és állampolgárokról szóló fejezet, milyen mélységig jelenjenek meg az állampolgári kötelességek az alkotmányban; milyen legyen az Országgyűlés jövőbeni struktúrája; milyen legyen a köztársasági elnöki hatalom erőssége; legyen-e megyei szintű önkormányzat. Még egyszer hangsúlyozom azonban, nem döntést kérünk, legfeljebb a vita bizonyos súlyozását ezekre a kérdésekre. Vannak azonban tárgykörök, amelyekben teljesen nyitva kell hagyni a vitát, véleményem szerint egészen az alkotmány egészére, vagy esetleg külön ezekre a problémákra szervezett népszavazásig. Ilyennek tekintem például az államforma kérdését. A különböző elnevezések gyakorlatilag - ha szabad így mondani: szakmai tartalmukban - lényegében ugyanazt jelentik. Politikai és érzelmi motívumok lépnek tehát elő a választás során, s ezt a lakosságra kellene bízni. Ugyanez a helyzet a nemzeti szimbólumok, különösen a címer ügyében. Heraldikailag tiszta a kép, szakmai szempontból tehát leginkább a koronás címer lenne elfogadható, amely a félreértések elkerülése miatt - ennyit itt is hangsúlyozni kell - igazolhatóan a XIII. századtól már nem volt a királyság jelképe, hanem az állam szimbóluma. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 16:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (24. rész)
|
A heraldikai - szakmai - érvek mellett azonban a címer megválasztásában is közrehatnak a politikai és az érzelmi motívumok, éppen ezért ebben is az egész nemzetnek kell állást foglalni. A kormány honorálni kívánta az Országgyűlés jogos kívánságát, hogy legyen módja már az alkotmány alapvető elveit megvitatni, és ezzel elindulhasson a széles körű, a parlamenten kívül is kibontakozó vita alkotmányunról, amely az egész nemzetet vonhatja be az alkotmányozás folyamatába. A további vita szervezeti kereteit is alakítani kell - feltehetően -, de az országgyűlés, a képviselők mindenképpen központi szerephez jutnak ebben a folyamatban, amely - még egyszer hangsúlyozom - jelentősen hozzájárulhat, akár alapjául is szolgálhat a nemzeti megegyezésnek, a nemzeti jövőnk szempontjából elengedhetetlen alapvető egységhez - mondta végezetül Kulcsár Kálmán, felelősségteljes, jó vitát kívánva a képviselőknek. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 16:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (25. rész) Gajdócsi István, az alkotmányelőkészítő bizottság elnöke ---------------
|
az új alkotmány legfontosabb elveit sorra véve kilenc pontban fogalmazta meg a bizottság álláspontját. Mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmány jogszabály legyen, vagyis ideológiai és politikai deklarációk helyett mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban egyértelműen alkalmazható jogi norma. A helyes felfogás azt diktálja - szögezte le -, hogy a társadalmi berendezkedés jellege és tartalma az alkotmány egészéből tűnjön ki, ne pedig a társadalmi rendre, illetőleg a politikai hatalomra vonatkozó valamiféle definíciókból. A jelenlegi megoldással szemben, amely az államhatalom egységéből indul ki, az alkotmányban intézményesíteni kell az államhatalmi ágak elválasztását. A bizottság egyetért azzal, hogy a jogforrások közé fel kell venni egy új formát: az alkotmány-erejű törvényt. A társadalom gazdasági berendezkedését illetően az fogalmazódott meg, hogy a tulajdoni viszonyokat csak általánosságban indokolt szabályozni, ugyanakkor a szabályozásnak biztosítania kell a működőképes piaci gazdálkodás és a szabad vállalkozás rendjét. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (26. rész)
|
A személyiségi jogokat taxatíve felsorolva az alkotmány I. fejezetébe kell előrehozni. A tervezet az egykamarás rendszer mellett foglal állást, Gajdócsi István mégis úgy vélte: átmenetileg a szilárd, többpártrendszerű politikai struktúra eléréséig felmerülhet egy - az érdekképviseleti szervek által létrehozott - második kamara működtetése, éppen a bizonytalan politikai struktúra ellensúlyozása érdekében. A köztársasági elnöki funkciót önálló hatalmi intézményként célszerű szabályozni. Ugyanakkor kerülni kell a tisztán prezidenciális rendszert, az úgynevezett erős köztársasági elnöki intézményt. Tételesen ki kell mondani, hogy a jogszabályokban megállapított hatáskört elvonni egyetlenegy állami szervezettől sem lehet. Új alkotmányos intézményként kell szabályozni, s az alaptörvénybe beépíteni az alkotmánybíróságot, az állampolgári jogok szószólóját, szóvivőjét és a legfőbb állami számvevőszéket. A bizottság stratégiai fontosságot tulajdonít annak, hogy a tanácsok helyett önálló fejezetben kell a helyi önkormányzatok szabályait összefoglalni. A továbbiakban a testület kiegészítő, módosító észrevételeit tolmácsolta Gajdócsi István. Elmondta: a bizottságban kialakult állásfoglalás szerint az államforma meghatározásakor a népköztársaság vagy a köztársaság között kellene választani. Elképzelhető, hogy a két javasolt változat alternatív módon benne maradjon az alkotmány szövegtervezetében, és erről csak a társadalmi viták után szülessen döntés. A testület álláspontja szerint az alkotmányban fel kell sorolni azokat az alapvető politikai és társadalmi értékeket, amelyek az alkotmányozás egész koncepcióját meghatározzák. Követelményként fogalmazták meg azt is, hogy önálló paragrafusban definiálják az alkotmányszerűséget. Ezt az teszi fontossá, hogy az alkotmánybíróság a pártok bejegyzése során azok programját az alkotmányszerűség szempontjából ítéli majd meg. A hatalommegosztás deklarálásán túl kívánatos felsorolni azokat az államhatalmi ágakat, amelyek hatáskörük gyakorlása során nem nőhetnek egymás fölé. Ezek közé sorolta az előadó a parlamentet, a kormányt és a végrehajtó hatalmat, a köztársasági elnököt, az alkotmánybíróságot, az igazságszolgáltató bíróságokat és a helyi önkormányzatokat. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (27. rész)
|
Határozottan el kell különíteni továbbá egymástól három - egyébként összefüggő - elemet, amely a politikai közvéleményben gyakran összekeveredik. Ez a népszuverenitás, a hatalommegosztás és az államhatalmi ágak elválasztása. A népszuverenitás egy és oszthatatlan. Érvényesülésének két fő eszköze a demokratikus képviseleti rendszer és a népszavazás. A hatalommegosztás a politikai rendszer egészében jelenik meg, lényegében a hatalom pluralitását, sokféleségét jelenti. Ilyen értelemben a hatalommegosztás a pártok közötti viszonyt fejezi ki. Az államhatalmi ágak elválasztása pedig a tételesen felsorolt hat ág szigorú elválasztását jelenti. Mindezekhez az elvekhez szorosan kapcsolódik a kizárólagos hatalomra való törekvés tilalma. A bizottság foglalkozott az alkotmányban szabályozott nemzeti szimbólumokkal is. A címer ügyében azt ajánlotta, hogy a társadalmi vitára bocsátott tervezet alternatív megoldást tartalmazzon, a Szent korona és a Kossuth-címer egyaránt szerepeljen a javaslatban. Az állampolgárságra vonatkozó legfontosabb rendelkezések között szólni kell arról - szögezte le Gajdócsi István -, hogy a külföldön élő magyarságért a Magyar Népköztársaság felelősséget vállal, mégpedig elvszerűen és a kölcsönösség hangsúlyozásával. Megfontolandónak ítélte a bizottság elnöke, hogy az alkotmány szabályozza a képviselet tartalmát is. Mind az országgyűlési, mind a helyhatósági képviselők esetében ki kell mondani, hogy megválasztásuk után a képviselők lelkiismeretük és politikai meggyőződésük alapján vesznek részt a képviseleti testületek munkájában. Ez lényegében a szabad mandátum elvét jelenti, s ebben az esetben felesleges a visszahívás joga. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (28. rész)
|
Az emberi szabadságjogokkal kapcsolatban a bizottság úgy vélte: a koncepcióban szereplő emberi jogok köréből hiányzik az oktatás és a tudományos kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog, illetve a környezetvédelem ügye. A bizottság ezért javasolta, hogy sorolják az emberi szabadságjogok közé az ember egészséges természeti környezethez való jogát, amelynek felelőse az állam legyen. A bizottság szerint az állam népességére vonatkozó fejezetben - és nem a jogok között - kell szabályozni a nemzetiségek kollektív jogait. Itt kell rögzíteni, hogy a magyar állam megfelelő feltételeket biztosít számukra, anyanyelvük, önálló kultúrájuk megőrzése és fejlesztése érdekében. A Parlament jogkörének keretében szabályozni kell a kormány elleni bizalmi szavazást, illetve a bizalmatlansági indítványt, ami egyébként a miniszterekre is vonatkozik személy szerint. Annak érdekében, hogy a Parlament, illetve a végrehajtó hatalom működése ne váljék lehetetlenné, ki kellene mondani, hogy a bizalmatlansági indítványt benyújtó csoport, párt legyen köteles javaslatot tenni az új kormányfőre vagy miniszterre. Ez az úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvány. A bizottság véleménye szerint a tulajdoni viszonyok szabályozása során arra kell törekedni, hogy azokat a lehető legáltalánosabban szabályozza az alkotmány. Megítélése szerint taxatíven fel kellene sorolni a kizárólagos állami tulajdon körét. Azon túl pedig ki kellene mondani a tulajdoni formák egyenlő védelmét és a formák kombinálhatóságát. Ez azt jelenti, hogy az egyes tulajdoni formák külön felsorolása viszont nem indokolt. Végezetül Gajdócsi István állást foglalt a tervezet széles körű társadalmi vitája mellett. Leszögezte: valódi társadalmi egységet csak úgy lehet teremteni, ha a legjelentősebb politikai erők, szervezetek - élükön az MSZMP - támogatják az alkotmány-tervezetet, és annak elfogadására szólítják fel tagjaikat, illetve a társadalmat. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (29. rész)
|
A vitában elsőként felszólaló Nagy József (Baranya m. 6. vk.), ----------- az MSZMP Baranyai Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára azt hangsúlyozta, hogy a tervezett új alkotmányt hosszú távra szólóan stabil alapokra kell helyezni. Ezt jól szolgálja a mostani előkészítő szakasz, amelyet joggal nevezhetünk társadalmi alkotmányozásnak, hiszen az állampolgárok széles rétegei vesznek részt az alapelvek kidolgozásában. Ezután arról szólt, hogy az előkészítő munkában jobban kell tisztázni az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Minisztertanács közötti munkamegosztást, a közöttük szükséges egyensúly megteremtését, azt, hogy mi a feladata és joga a központi hatalomnak és az önkormányzatoknak. Ami az államformát illeti: meggyőződésből a népköztársaság elnevezést ajánlotta a hozzászóló, mert - mint mondta -, hazánkat már így ismeri a világ, és a kifejezés haladóbb, mint a köztársaság elnevezés. Ezután olyan kérdésekről szólt, amelyeket a további szövegező munkánál, a koncepciók finomításánál figyelembe kell venni. Itt említette a bevezető szakaszt, amely szocialistának minősíti a kiépülő társadalmi rendszert, de a következő fejezet már nem fogalmazza meg, mit is értünk ezalatt. Az alkotmánynak szólnia kellene a plurálisan tagolt társadalom közösségeiről, a munkahelyi, a lakossági és a vallási közösségekről is. A hozzászóló hiányolta továbbá a koncepcióból a politikai akarat érvényesítésében közreműködő pártok közjogi státusát. Pedig ez időszerű kérdés - hangsúlyozta -, hiszen az MSZMP politizáló párttá kíván válni, és nem akar hatalmi monopóliumot. Az országszerte folyó címervitával kapcsolatban azt mondta, hogy bár becsüli nemzeti ereklyéinket, anakronizmusnak tartja a koronás címer bevezetését, ez ugyanis ellentétes a népköztársaság eszméjével. A Kossuth-címer viszont leghaladóbb hagyományainkat idézi. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (30. rész)
|
Karvalits Ferenc (Zala m. 1. vk.), a Zala Megyei Pártbizottság ---------------- első titkára szerint az előterjesztett koncepció teljes tartalmában alkalmas dokumentum a társadalmi véleményezésre. Mint mondotta: Magyarország alaptörvényének magyar alkotmánynak kell lennie, de ma is időszerű az a kettős kötődés, amely ezeréves államiságunk történetét mindig jellemezte. Egyrészt hozzá kell járulnia, hogy megtaláljuk méltó helyünket Európában, másrészt az alkotmány erejével kell megerősíteni történelmi azonosságtudatunkat, nemzeti önbecsülésünket. - Új alkotmányunknak - folytatta - alkotmányos garanciákkal kell biztosítania az állampolgár, a különböző társadalmi csoportok, az ország önsors-alakító készsége kibontakoztatásának jogi lehetőségeit. Ebből a szempontból a tervezet számos olyan korlátot lebont, amelyeket a most érvényben lévő alkotmány, az abból származó törvények és jogszabályok emelnek. Példaként említette azt az előrelépést, amit a tulajdonformák egyenjogúságának az elismerése jelent. Karvalits Ferenc egyetértett azzal, hogy az egyén és az intézményesült hatalom viszonyát tükröző alapvető emberi, állampolgári jogokat az alkotmány első fejezete tartalmazza. Tarthatatlannak minősítette azt a gyakorlatot, hogy eddig a hatalom csak a közösségen keresztül jutott az egyénhez. A képviselő üdvözölte, hogy az új alkotmány alapelvként deklarálja az esélyegyenlőséget, jóllehet e progresszív elemet olyan társadalmi-gazdasági viszonyrendszerben kell megvalósítani, amikor markáns egyenlőtlenségek a jellemzőek. Az elmúlt négy évtizedben ugyan több ilyet felszámoltunk, de - döntően a rossz szabályozás hatására - újkeletű egyenlőtlenségek is megjelentek. A legfájdalmasabb a társadalom néhány olyan nagyobb csoportjának az esélyvesztése, mint az ifjúságé, az önhibájukon kívül a társadalmi létminimum alá kerülteké, a nyugdíjasoké és a magyar falvakban halmozottan hátrányokkal küzdők népes csoportjáé. Éppen ezért az állam mindenkori, de jelenleg legsürgetőbb feladata az esélyegyenlőtlenségek mérséklése, és ennek megfelelő jogi keretet biztosíthat az új alkotmány. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (31. rész)
|
Dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m. 8. vk.), az Alkotmányjogi ---------------- Tanács elnöke elismerte: országunk jelenlegi helyzete nem nyújtja a legjobb feltételeket egy új alaptörvény megalkotásához. Mégis szükség van az új alkotmányra: az ország elindult egy bátor és újszerű reform útján, s a társadalom sokoldalú átalakításának elhatározottsága magában foglalja a jogállamiság további erőteljes kiépítését is. Ebben pedig kiemelkedő szerepet tölt be az ország alkotmánya az önmagukat túlélt jogintézmények megszüntetésével, a korszerű szabályozással. Határozottan leszögezte, hogy az alkotmány csak a szó igazi értelmében vett kollektív munka, nemzeti összefogás eredményeként születhet meg. Különösen nagy az Országgyűlés felelőssége abban, hogy a megalkotandó alaptörvény az egész ország alkotmánya legyen. Korom Mihály beszámolt arról, hogy az eddigi szakmai, jogi és politikai előkészítő munka nagy felelősséggel, körültekintéssel folyt. A munkában részt vevőket az vezette, hogy alkotmányunk legyen minél inkább időtálló, legyen olyan dokumentum, amely megőrzi ezeréves hagyományaink minden valódi értékét, továbbá illeszkedik az európai alkotmány-fejlődés számunkra is elfogadható vonulatába. Ez nem könnyű feladat - mutatott rá -, óvnunk kell magunkat minden szélsőségtől, a külföldi példákat nem lehet kritika nélkül átvétetni a mi viszonyaink közé, nekünk valóban magyar alkotmányt kell kidolgoznunk. Ezzel kapcsolatban kifejezte egyetértését azzal a javaslattal, hogy az új alaptörvény a ,,Magyarország Alkotmánya,, elnevezést kapja. Emögött az a nagy kérdés áll, hogy az alkotmány az államé, vagy a társadalomé? ,,Én az utóbbi véleményen vagyok. Alkotmányunk legyen emberközpontú, az államhatalom elsőbbségével szemben,, - mondta. Az államforma kérdéséről kifejtette, hogy a népköztársaság elnevezést pártolja, s nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint minden jelző csak gyengítő hatású. Fontosnak tartotta azt is, hogy az államhatalmi ágak megosztásának régi elvét következetesen érvényesítsék, aminek a feltételei nálunk most értek meg. Osztotta azok véleményét, akik szerint a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom mellett létre kell hozni a hatalmi ágak elkülönítésében a köztársasági elnöki intézményt, az erős önkormányzatokat, az Alkotmánybíróságot. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (32. rész)
|
A lehetséges garanciák között említve javasolta egyes állami beosztások esetében az újraválasztás jogilag rögzített módszerének, vagyis a rotációnak a bevezetését. A politika és az alaptörvény viszonyát elemezve hangsúlyozta: az alkotmány nem indulhat ki napi politikai érdekekből, hanem az adott korszakban uralkodó politikai nézetekkel a lehető legjobb összhangban, azok jogi kifejezését hosszabb távra kell kodifikálnia. Ilyen uralkodó nézet jogi megfogalmazásának ítélte, hogy az új alkotmány tartalmazza a szocializmus, mint társadalmi rend iránti elkötelezettségét. Igaz, a szocializmus eddigi modelljét más, korszerűbb, valóban közösségi szocialista modellel kell felváltani, amelynek tartalmi elemei még csak most formálódnak - tette hozzá. Ebben az értelemben a megalkotandó alkotmányt politikai jelentőségűnek is tartotta, hiszen a pártok politikája a helyzethez igazodva változhat, módosulhat, de tevékenységüknek mindenkor az alaptörvény keretei között kell maradnia. Végezetül fontos követelménynek nevezte, hogy az államszervezet legyen minél olcsóbb és bürokráciamentesebb. Ugyanebből a szempontból lényegesnek tartotta azt is, hogy az új alkotmány végrehajtását szolgáló úgynevezett alkotmányos törvényeket határidők megállapításával terjesszék elő. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (33. rész) Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m. 11. vk.), a MOM mátészalkai -----------
|
gyáregységének igazgatója elmondta: olyan új magyar szocialista társadalmi modell megjelenését várja az alkotmányban, amely ha nem is teljesen tökéletes, de lényegesen javuló életkörülményeket biztosít az ország lakosságának. Mivel a készülő szabályozás az állampolgárt kívánja középpontjába helyezni, javasolja, hogy az emberi és állampolgári jogok s az alapvető kötelességek közvetlenül a bevezető rész után kapjanak helyet az alkotmányban. A képviselő véleménye szerint meghatározó az új szabályozás azon elve, amely szerint nem az Országgyűlés a népszuverenitás egyedüli letéteményese. Esetenként magának a népnek kell döntenie alapvető kérdésekben. Az államélet operatív irányítása pedig ne az Országgyűlés, hanem egy jól működő kormány feladata és felelőssége legyen. Arról is szólt, hogy az alkotmánybíróság felállítására irányuló elgondolás teljesen összhangban van a jogállamiság megteremtésével. Ezzel kapcsolatban javasolta, hogy az alkotmánybíróság még kihirdetésük előtt véleményezze a törvényeket az alkotmányosság szempontjából, ezzel megelőzve a későbbi vitákat. Mondok Pál (Pest m. 26. vk.), a Pest Megyei Tanács nyugalmazott ---------- elnöke az államforma kérdésében a népköztársaság kifejezés elfogadását javasolta. A parlamentet illetően pedig egykamarás törvényhozás mellett tört lándzsát. Szerinte országos listára sincs szükség, mert a rajta szereplők inkább protokolláris funkciót töltenek be. Olyan parlament kell, amelynek valamennyi képviselőjét az egyéni kerületekben választják meg - fejtette ki. Egyetértett az egyszemélyi államfői intézmény létrehozásával, de úgy vélekedett, hogy a köztársasági elnöknek csak jobbára reprezentatív jogkört szabad adni. A rendkívüli állapot kihirdetése, a parlament feloszlatása és a az országgyűlés által elfogadott törvények megvétózása a képviselő szerint nem tartozhat az államfő jogai közé. Az alkotmánykoncepció tervezetében a tanácsokról szóló fejezetnek komoly hiányosságai vannak - tette szóvá. Egyetértett azzal, hogy a tanácsokra csak törvény róhasson kötelező feladatokat, de javasolta: ugyancsak törvény biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek az önkormányzat ellátásához szükségesek. Így például az alkotmányos szabályozás keretében osszák meg az adóbevételek fölötti rendelkezés jogát a központ, illetve az önkormányzatok között - indítványozta Mondok Pál. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (34. rész) Kárpáti András (Pest m. 22. vk.), a Pest Megyei Műanyagipari --------------
|
Vállalat igazgatóhelyettese hangsúlyozta: az új alaptörvény sarkalatos pontja a közösségi és az egyéni tulajdon egyenrangúságának, a tulajdon feletti szabad rendelkezésnek a rögzítése. Javasolta: a társadalmi tulajdon működőképessége érdekében válasszák el az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét. A képviselő szerint nem célszerű alkotmányban rögzíteni az eddigi éves és ötéves tervezési gyakorlatot, mert az a direkt irányításhoz kötődik. Célszerűbb lenne azt leszögezni alkotmányos alapelvként, hogy az Országgyűlés megtárgyalja és elfogadja a gazdaság működésének feltételeire vonatkozó, rövidebb és hosszabb távú elveket. A felszólaló nem tartotta hosszú távra szóló alkotmányos alapelvnek a verseny és a vállalkozás szabadságának említését, mert ez szerinte csak jelenlegi célokat tükröz. Indokoltabb lenne e jogokat úgy megközelíteni, hogy mindent lehet, amit a törvény nem tilt. Szólt arról is, hogy a köztársasági elnök szerepét és hatáskörét az Országgyűléshez és nem a végrehajtó hatalomhoz, a kormányhoz kell kötni. Ez a feltétele annak, hogy erős és felelős miniszterelnök, illetve kormány legyen, amely a Parlamentnek tartozik felelősséggel. Nem támogatta az elnök rendeletalkotási jogának rögzítését. Végül javasolta, hogy az Országgyűlés az alkotmányozás idejére hozzon létre egy szakértői testületet, amely csak a Parlamentnek felelősen segítené az alkotmányozási munkát. A bizottságnak kettős rendeltetése lenne, egyrészt függetlenítené az Országgyűlést a kormány kizárólagos szakmai illetékességétől, másrészt segítséget nyújtana a képviselőknek a szakmai kérdésekben való eligazodáshoz. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (35. rész)
|
Dobos Józsefné (Heves m. 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari -------------- Szövetkezet munkavédelmi vezetője azt hangsúlyozta, hogy az alkotmányozás folyamatából egyetlen politikai erőt sem szabad kirekeszteni, de ne is sajátíthassa ki magának egyetlen erő sem. Ő is szorgalmazta az új alaptörvény időtállóságát, s azt, hogy az alkotmány rugalmas legyen a későbbi változásokra. Ma már tarthatatlan - mondta - a kizárólag területi érdekeket megtestesítő választási rendszer; jó megoldás lenne, ha az országos, politikai szervezetek külön-külön listát állítanának össze, s a választók ezekre szavaznának. Így ezen szervezetek között, a szavazatok arányában lehetne felosztani a képviselői helyek egyharmadát vagy nagyobb részét. Indokoltnak tartotta az egyszemélyi államfői intézményt. Erős elnöki hatalomra van szükség, - hangsúlyozta, hozzátéve: az sem lenne baj, ha az elnök nő lenne. Az államelnök ne tölthessen be vezető párttisztséget - folytatta, majd kívánatosnak mondotta, hogy a Minisztertanács elnöke ezentúl maga választhassa ki kormányának tagjait, s azok ne lehessenek képviselők. A felszólaló fontosnak tartotta, hogy az igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok gyakorolják. Szükségtelennek nevezte az ítélőtábla felállítását, mert az az ítélkezés elhúzódásához vezethet. Javasolta a jelenlegi bírósági szervezeti rendszer fenntartását, elvetette nem tartva indokoltnak az esküdtbíráskodást, valamint az ügyészség alkotmányjogi helyzetének és feladatkörének megváltoztatását sem. Új jogintézmények bevezetése és a régiek átszervezése tetemes költségterheket is jelent - érvelt a képviselő. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (36. rész) Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun, 4. vk.) az SZMT vezető titkára -------------
|
miután idézte a megfelelő megállapítást az 1949-es alkotmányból - kijelentette: nem voltunk és ma sem vagyunk még szocialista állam. A hatalmat a vezetés szűk csoportja éppen az alkotmány elfogadása után sajátította ki. Koncepciós perek, törvénysértő ítéletek sorozata bizonyítja az alkotmány megsértését. S a legutóbbi időszakig érvényben volt: ha az Országgyűlés nem ülésezik, jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja. Így történhetett folyamatosan, hogy az úgynevezett kényes, esetenként titkos ügyeket törvényerejű rendeletbe lehetett foglalni az Országgyűlés nélkül. Kőrös Gáspár egyetértett azzal, hogy az alkotmány bevezetője vállalja a magyar állam ezeréves történelmét. Szükségesnek ítélte ennek részletes rögzítését, mivel az a nemzet, amely nem vállalja múltját, nem tudja megfogalmazni a jövőjét sem. A továbbiakban a hatalmi ágak elválasztását helyeselve kifejtette: az alkotmányban olyan szabályozás kell, amely biztosítja a törvényességet, s megakadályozza a hatalom kisajátítását. Ez a magyar társadalom alapvető érdeke. A képviselő az egykamarás parlament mellett foglalt állást annak érdekében, hogy a legfontosabb népképviseleti szerv megőrizze döntésképességét. Az országgyűlési képviselők egyéni választókerületben történő megválasztását támogatta, hozzáfűzve: azoknak a képviselőknek, akik ezt vállalják, már a jelenlegi ciklusban lehetővé kellene tenni, hogy munkájukat függetlenítve végezzék. A köztársasági elnöki intézménnyel egyetértve ,,közepesen erős,, elnöki hatalom megteremtését támogatta. A tanácsi szervek munkájáról szólva kiemelte: mivel önkormányzati szerepük erősítése elengedhetetlen, nem indokolt, hogy megyei szinten tanácstestületek működjenek, és a pénz újraelosztásával foglalkozzanak. Véleménye szerint helyesebb lenne, ha a megyékben csak hivatali jellegű tanácsi szervezet működne, amely hatósági feladatokkal és törvényességi felügyelettel foglalkozna. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (37. rész)
|
Balogh László (Pest m. 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke ------------- az alkotmányozási kérdések közül elsősorban azokkal foglalkozott, amelyek a tanácsokat érintik. Ugyanis - véleménye szerint - a tanácsok szolgálnak az állami élet alapjául, hiszen a legközelebb állnak az állampolgárokhoz. A tanácsok közvetlenül befolyásolják a demokrácia alakulását. Ezért az alkotmányozási munka során fokozottan kell rájuk figyelni, s pontosan rögzíteni jogaikat, a kötelességeiket, viszonyukat más állami szervekhez. A képviselő hangsúlyozta, hogy a tanácsok működésének továbbfejlesztésében az önkormányzat játszik kiemelkedő szerepet. Ehhez azonban meg kell teremteni a jogi feltételeket, biztosítani az önkormányzathoz nélkülözhetetlen önállóságot. Jelenleg ugyanis a túlszabályozottság jellemzi az államigazgatást. Számos olyan törvény, illetve rendelet van érvényben, amely sok tekintetben megköti a tanácsok kezét. A képviselő példaként említette, hogy a szociális ellátással kapcsolatos tanácsi munkára csaknem húsz jogszabály vonatkozik. Az idejétmúlt, felesleges rendeleteket tehát el kell törölni s a tanácsi önkormányzat kereteit új jogszabállyal meghatározni. Az önkormányzathoz azonban arra is szükség van, hogy a kormányzat biztosítsa ennek ,,létminimumát,,, azaz a jogi kereteken túl a működéshez szükséges anyagi feltételeket is. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 19:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (38. rész)
|
Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m. 8. vk.), a HNF --------------------- Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának titkára az egykamarás parlament és az amellett működő alkotmánybíróság szükségességét hangoztatta. Fontosnak nevezte, hogy a törvényhozó testület arról is meg tudjon győződni, miképpen tartják be a törvényeket. A képviselőnő szerint nem csupán valóban független igazságszolgáltatásra, független bíróságokra van szükség - ezek ugyanis csak az eléjük terjesztett ügyekkel foglalkoznak -, hanem olyan, a parlamentnek alárendelt szervezetre is, amely képes fellépni a törvényesség érdekében. Ezért az ügyészséget nem szabad kivonni az országgyűlés hatásköréből - vélekedett Soltészné Pádár Ilona. A képviselőnő úgy fogalmazott, hogy ,,közepesen erős,, jogkörrel felruházott köztársasági elnöki intézményt kell bevezetni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a képviselőknek - munkájuk hatékony ellátása érdekében - megfelelő tájékoztatást kell kapniuk a kormánytól és más hivataloktól. Javasolta, hogy a pontatlan tájékoztatás szankcionálható legyen. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett az adótörvény csomagterv keretében történt megszavazására, s hozzátette: az akkori igéreteket a kormány nem váltotta be. A címer kérdésében népszavazást javasolt Soltészné Pádár Ilona. Végezetül a képviselőnő két indítványt tett. Egyrészt szükségesnek tartotta, hogy politikai pártállás szerint is legyen tilos az egyének mindennemű hátrányos megkülönböztetése. Másrészt indokoltnak nevezte, hogy az állam a hátrányos helyzetű csoportok támogatása mellett kiemelt figyelmet fordítson a család intézményére. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (39. rész)
|
Szabó Miklós (Békés m. 5. vk.), az MSZMP Békés Megyei ------------ Bizottságának első titkára támogatta annak egyértelmű megjelölését, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam. Az államformával kapcsolatban a népköztársaság elnevezés további megtartását javasolta, ami összhangban van a népfelség elvével, a népnek, mint a hatalom kizárólagos forrásának megjelölésével. Javasolta az állam és a társadalom kapcsolatáról szóló fejezet címének megfordítását, fontosnak ítélve, hogy a társadalom és az állam viszonyát fogalmazza meg az alaptörvény. Szabó Miklós szerint erős, hatékony parlamentre van szüksége az országnak. Egyetérve a köztársasági elnöki funkció létrehozásával a parlament szerepét figyelembe vevő elnöki intézmény mellett voksolt. Nem tartotta indokoltnak az elnök számára biztosítani az országgyűlés, illetve a tanácsok feloszlatásának jogát. Végül javasolta, hogy az új alaptörvény is rögzítse: Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és olyan politikát kíván folytatni, amelyben ez a határozott szándék kifejezésre jut. dr. Séra János (Komárom m. 10. vk.) kisbéri körzeti állatorvos -------------- úgy vélte: a társadalom elvárja, hogy az államhatalmi szervek jogilag elhatárolódjanak, legyen egyéni és közhatalmi autonómiájuk és saját céljaikat mindenkor rendeljék alá a közjó igényének. Az is joggal elvárható - folytatta -, hogy a köztársaság elnökét és a területi önkormányzatok elnökét, s helyetteseiket mindenki országosan, illetve területarányosan válassza meg titkos szavazással. Legyen egykamarás országgyűlésünk függetlenített képviselőkkel - mondta -, s az országos szervek egy-egy képviselőjét csak tiszteleti vendégként lehessen meghívni a parlamentbe. A kormány tagjai ne lehessenek képviselők. Közéletünk morális válsága miatt független Alkotmánybíróságot sürgetett, a költségvetés felhasználását ellenőrző legfelső állami számvevőszék bevezetését igényelte, s úgy ítélte, hogy kell független vádhatóság is. De sem az említett szervek, sem a hadsereg, sem a rendőrség országos és középszintű vezetői ne tölthessenek be vezető pártfunkciókat. Ugyancsak az igények között említette, hogy az alkotmány rögzítse az állami tulajdon alanyi állami birtoklásának módját és felelősségét. Az alkotmány tükrözze továbbá a jogok és az állami igazgatási szervek felépítése mellett az egyén,a család és az egész emberiség sorásért való felelősséget. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 19:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (40. rész) Varga Imre (országos lista) szobrászművész elöljáróban ----------
|
hangsúlyozta: felcsillant a remény egy nép számára a félelem nélküli élet megteremtésére. Őszinte tisztelettel gondol azokra - mondotta -, akik egy, a diktatúra eszközeinek birtokában lévő párt vezetőiként képesek voltak ilyen mélységig átgondolni, újraértékelni saját múltjukat, közösen átélt negyven évünket. A továbbiakban rámutatott: az alkotmány olyan törvény kell hogy legyen, amely megfogalmazza a jogok lehető teljességét, szemben más törvények elsősorban jogokat korlátozó jellegével. A tervezet eleget tesz ennek a kötelezettségnek. Új alkotmány-koncepciónk alapvetően az emberi és személyi jogok érvényesítésére törekszik, az első olyan alkotmány-javaslat hazánk történetében, amely megtartása esetén az ország lakosainak a lehetséges maximális polgári szabadságot biztosíthatja. Kiegészítő javaslatairól szólva kiemelte: az alkotmány deklarálja a bíróságok, az ügyészi testület függetlenségét. Emlékeztetett arra, hogy jogtalan intézkedések nemcsak a koncepciós perek kapcsán születtek. A kuláktörvény százezreket gyötört meg, a kitelepítéseket, a politikai foglyok összegyűjtését az a rendőrség végezte, amely közvetlenül a párt irányítása alatt állt. A többpártrendszer körülményei között a rendőrség megerősítésére lesz szükség - vélekedett a képviselő -, mert megnövekedik a cselekvésvágy, s vele a közrend labilissá válhat. Javasolta: a rendőrség legyen teljesen független az MSZMP-től; hozzanak létre olyan önálló szervezetet, amely mindenki számára a rend őre. Indítványozta továbbá, hogy a Munkásőrséget szervezzék át önkéntes rendőrséggé. A honvédségről szólva - az 1968-as eseményekre emlékeztetve - hangsúlyozta: amennyiben a Varsói Szerződés záradékai között van olyan, amely honvédségünket külföldi politikai elnyomó szankcióra kötelezi, akkor azt vizsgálják felül. Javasolta, hogy a honvédség ne pártoktól függő szervezet legyen; csak a haza védelmét, s ne pártutasítások végrehajtását szolgálja. A képviselő a többkamarás Parlament mellett tette le voksát, s indítványozta azt is, hogy a nemzeti kisebbségek, a vallási csoportosulások képviselői létérdekeiket érintő törvények tárgyalásakor kapjanak vétójogot. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 19:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (41. rész)
|
Kitért az összeférhetetlenség önálló szabályozására is. Mint mondotta, a mostani Parlamentnek nem egy megyei tanácselnök is tagja. Ők mint képviselők - törvényhozók; bizottsági tagként ellenőrzők; tanácselnökként végrehajtó jogkörrel rendelkeznek. ,,Képviselőként az ellene felhozott panaszokat meghallgatja, megígéri, hogy eljár önmaga ellen, majd bizottsági tagként mindkét önmagát ellenőrzi.,, Megoldást csak az a konstrukció adhat, ha a megyei tanácselnökök - csakúgy mint a nemzetiségek, a vallások és a cigányság képviselői - egy külön kamarában tevékenykednek, s ott vétójoggal rendelkeznek. Végezetül ismét hangsúlyozta: ,,fél évszázad óta most válik először lehetségessé, hogy egy nép megteremtse társadalmi szerződéssel az elnyomásmentes, félelem nélküli életét. Erre a társadalmi békére jobb alapot, mint a mostani alkotmánytervet, elképzelni sem tudok,,. A soros elnök valamivel este hét óra előtt berekesztette az ülést;. csütörtökön az alkotmánykoncepció feletti vitával folytatja munkáját az Országgyűlés. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 19:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (42. rész) - Dióhéj
|
Az Országgyűlés márciusi ülésszaka első napjának eseményei dióhéjban: Szerdán délelőtt 10 órakor Horváth Lajos elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka. Horváth Lajos elsőként a Nemzetközi Nőnap alkalmából köszöntötte a törvényhozó testület hölgytagjait. Ezután Stadinger István felolvasta a házelnöki tisztéről való lemondási szándékát ismertető levelét. Az országgyűlés 26 ellenszavazattal és 11 tartózkodás mellett tudomásul vette lemondását. Eddigi munkáját Horváth Lajos megköszönte. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa javaslatát - amelyet Huszár István, a HNF OT főtitkára terjesztett elő - az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a Gyuricza László elnökletével létrejött jelölőbizottság névsoráta. A bizottság megkezdte munkáját, hogy indítványt tegyen a ház elnökének személyére. A törvényhozók ezután felállással adóztak a közelmúltban elhunyt Miskó István Bács-Kiskun megye 6. vk. képviselő emlékére. A levezető elnök bejelentette, hogy Újvári Sándor (Zala m. 7. vk.), Apró Antal (Csongrád m. 1. vk.), Gajdos Ferenc (Budapest 43. vk.), Cservenka Ferencné (Pest m. 4. vk.), Molnár Frigyes (Bács-Kiskun m. 3. vk.) és Losonczi Pál (Országos lista) lemondott mandátumáról. Az Országgyűlés e lemondásokat két tartózkodással tudomásul vette, és az Országos Választási Elnökség javaslata alapján a Zala megyei 7. vk. megüresedett képviselői helyére Ördög Ferenc eddigi pótképviselőt egyhangúlag igazolta. Az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését. A korábbi ülésszakon nem tárgyalt interpellációkon és kérdéseken túl további 19 interpellációt és 9 képviselői kérdést terjesztettek elő. Horváth Lajos az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot. 1./ Magyarország alkotmánya szabályozási elveinek tárgyalása; 2./ a Minisztertanács tájékoztató jelentése a romániai menekültek helyzetéről, a kormány tervezett további intézkedéseiről; 3./ az Országgyűlés elnökének megválasztása; 4./ a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat; 5./ a sztrájkról szóló törvényjavaslat; 6./ a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 7./ az 1995-re tervezett Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetéről szóló tájékoztató; (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (43. rész) - Dióhéj
|
8./ az Országgyűlés 1989. évi várható programja; 9./ személyi változások az Országgyűlés egyes bizottságaiban; 10./ interpellációk és kérdések tárgyalása. Ezt követően elhúzódó ügyrendi vita következett, Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.) javasolta a Munka Törvénykönyve módosításáról és a sztrájktörvényről szóló törvényjavaslatok levételét a napirendről. Szentágothai János (országos lista) akadémikus javasolta a bős-nagymarosi vízierőmű kérdésének napirendre tűzését. Ezekre válaszolt Németh Miklós miniszterelnök. A napirendre tett indítvány vitájában szót kért Szigethy Dezső (Győr-Sopron m. 14. vk.), Avar István (Budapest 17. vk.), Kovács Károly (Bp.40 vk.), dr. Horváth Jenő (Bp. 1. vk). Ezután a törvényhozók szavaztak és hét tartózkodás mellett elfogadták a napirendi indítványt. Egy ellenszavazattal, négy tartózkodással elfogadták a képviselők Horváth Lajos javaslatát, hogy március 14-én ünnepi ülést tartson az országgyűlés. Nyolc ellenszavazattal és egy tartózkodással fogadták el azt az ügyrendi javaslatot, amely szerint várhatóan március 22-én folytatják az ülésszak munkáját. Még a szavazások előtt szót kapott Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m. 4.vk.), Varga Imre (országos lista), Biacs Péter (Budapest 30. vk.) és Antal Imre (Pest m. 19. vk.), majd az egyéni indítványokat tárgyalták. Polgárdi József (Pest m. 17.vk.) indítványát többségi szavazattal fogadták el. Három tartózkodás mellett az Országgyűlés egyetértett azzal, hogy a gyülekezésről szóló törvény módosítási indítványát is megtárgyalják. Bubla Gyula (Budapest 3. vk.) a bős-nagymarosi kérdéshez szólt hozzá, majd szavazás következett: négy ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett a beruházással kapcsolatos kormánytájékoztatót nem tűzik napirendre. Az elnök bejelentette: Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest 22. vk.) egyéni indítványának napirendre tűzéséről a parlament március 22-i ülésén döntenek. A napirendnek megfelelően dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztette az alkotmány szabályozási terveit. Felszólalt Gajdócsi István, az Alkotmányelőkészítő Bizottság elnöke. Az első napirendi pont vitájában felszólaltak: Nagy József (Baranya m. 6. vk.), Karvalits Ferenc (Zala m. 1. vk.), dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m. 8. vk.), Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m. 11. vk.), Mondok Pál (Pest m. 26. vk.), (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 20:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (44. rész) - Dióhéj
|
Kárpáti András (pest m. 22.vk.) Dobos Józsefné (Heves m. 6. vk.) Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m. 4. vk.), Balogh László (Pest m. 29. vk.), Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m. 8. vk.), Szabó Miklós (Békés m. 5. vk.), dr. Séra János (Komárom m. 10. vk.), Varga Imre (országos Lista), Ezzel befejeződött az ülésszak első munkanapja. Csütörtökön az első napirendi pontról folytatódik a vita. x x x Az Országgyűlés márciusi ülésszakának első napjáról tudósítottak: Bisztricsány Julianna, Frank Róbert, Garajszki István, Kárpáti János, Nagy Attila, Stuber Sándor, Szőke László, Tárkányi Béla és Wágner Tamás. (MTI)
1989. március 8., szerda 20:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|