Rendszerváltás és az MTI

	Kuba: gondterhes ünnep
1989. december 29. (MTI-Panoráma) - Kuba ünnepre készül, híres forradalmának 31 évvel ezelőtti győzelmét idézi fel. A Fidel Castro vezette felkelő hadsereg diadala, a gyűlölt Batista-diktatúra megdöntése 1959 január elsején világszenzáció volt. Van tehát mire emlékezni - ám a forradalmi Kuba által megtett út figyelmeztet arra a tételre is, hogy az országépítés semmivel sem könnyebb feladat, mint a hatalom megragadása. Kubában az érzelmekre hatni nem nehéz: minden történelmi évfordulón emlékeztet a vezetés a forradalom mártírjaira, arra, hogy méltónak kell lenni a hősök emlékéhez és eszméihez. Fidel Castro minden nagyjelentőségű beszédében megpendíti ezeket az érzelmi húrokat, Che Guevara, Camilo Cienfuegos, vagy a Disznó-öböli támadás áldozatainak felemlegetésével. Ezek a hősök egy független és szabad Kubáért áldozták életüket, emlékeztet visszzatérően Fidel Castro, aki szerint egy ilyen rendszer valósul meg Kubában. Az érzelmi - és az egyéb - ráhatás ellenére is azonban napjainkban, a szocialista világ átalakulásakor a belső gondok - a hiánygazdálkodás és következményei - minden korábbinál jobban előtérbe kerülnek. A kilátásokat mérlegelve pedig nehezen felejthetők Fidel Castro úttörőkhöz intézett szavai: ennek a generációnak fel kell áldoznia magát (az ország majdani szebb jövőjéért). Kuba sok jelből ítélve nem mozdulatlan: 1986 tavaszán megkezdődött a kiigazítási folyamat, ami sokakban ébresztett reményeket a valódi reformokra. Az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy ez a kampány teljesen érintetlenül hagyja a létező politikai és gazdasági struktúrákat, a központi források bizonyos - a nagyberuházások felől a szociális igények kielégítésére történő - átcsoportosításában és a dologzók, főleg a vezetők invenciózusabb munkájában véli meglelni a továbblépéshez vezető utat. Fidel Castro az utóbbi évek gazdasági stagnálására, sőt visszaesésére többször is a "szocializmus még nagyon fiatal" kitétellel reagált. A legutóbbi hónapok kelet-európai változásai nyomán - mégha ezek eléggé fésülten is tükröződtek a kubai sajtóban - azonban egyre nehezebb elfogadtatni az ellenzéki hangok totális elfojtását, mindenféle gazdasági magánkezdeményezés megakadályozását, a külvilágtól való elszigeteltség fenntartását. Az elégedetlenség nyílt formát nem öltött, de annak hatását jelzi, hogy a hatalom egyre képtelenebb érvekkel hozakodik elő a követett kurzus helyességének bizonygatására. (folyt.) 1989. december 29., péntek 11:39
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kuba: gondterhes ünnep - 2
A gorbacsovi peresztrojka beindítása óta a kelet-európai változásoktól magát egyre jobban elhatároló Fidel Castro most már kimondja: a "szocializmus értékeinek szisztematikus lerombolása" Kelet-Európában, az ott elkövetett hibák mellett, az imperializmus aprólékos munkájának tulajdonítható. A Moszkovszkije Novosztyit és a Szputnyikot azért tiltották be Kubában, mert e kiadványok mögött az "imperializmus, a reakció és az ellenforradalom keze" érhető tetten. A piacgazdaságra való kelet-európai áttéréssel kapcsolatban a kubai vezető csak a fenyegető munkanélküliséget emlegeti. Kuba ugyanakkor nem tér el a "marxizmus-leninizmus legalapvetőbb elveitől", hisz a szocializmus megreformálhatóságában. Ezeket az alaptételeket a romániai forradalom sem ingatta meg: a kubai nemzetgyűlés december 26-án politikai határozatban erősítette meg az 1976-ban elfogadott alkotmány érvényességét, s külön ennek első pontját, amely kimondja a kommunista párt vezető szerepét a társadalomban. A kubai modell hatákonyságát ugyanakkor nem igazolják a legutóbb Havannában közzétett gazdasági mutatók. Ezek szerint 6,7 milliárd dollárra nőtt Kuba külföldi adóssága, ami 1988 novemberéhez képest 360 milliós növekedést jelent. A szigetország legfeljebb csak rövidtávú külső hitelekre számíthat, 1979 óta nem kap közép-és hosszútávú nyugati hiteleket. A szűkös devizaforrások mellett a kubai gazdasági gondok okai között évek óta felemlegetik a cukor alacsony világpiaci árát és a tartós szárazságot. Az utóbbi időben egy újabb sorakozott fel a magyarázatok közé: "kereskedelmi nehézségek néhány szocialista országgal". A kelet-európai, így a magyar segélyekkel ma már egyre kevésbé számolhat a szigetország. Castro legutóbb maga is elismerte, hogy egyes hangok már a Szovjetunióban is követelik a Kubába irányuló évi többszázmillió rubeles támogatás leállítását. Az évfordulón külön érdemes felidézni a kubai forradalomnak azt a sajátosságát, hogy nem külső segítséggel vívta ki a győzelmet. A forradalmi ország 31 év óta átvészelt minden történelmi hullámverést. A kubai párt-és állami vezetésnek az új évben minden korábbitól eltérő nemzetközi feltételek közepette kell az ország fejlődéséről gondoskodnia. +++ Simárdi Tamás MTI-Panoráma 1989. december 29., péntek 11:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »